Közel a ciprusi megegyezés?

Finisbe érkeztek a Ciprus újraegyesítéséről két éve megkezdett tárgyalások.

António Guterres, az ENSZ főtitkára négy órás megbeszélést folytatott a görög és a török ciprióták vezetőivel, s végül arra a megállapodásra jutottak, hogy június végén visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. A fő cél, hogy megpróbálják elhárítani az utolsó akadályokat az 1974-ben kettészakított mediterrán szigetország újraegyesítése elől. Guterres személyesen győzködte Nikosz Anasztasziadiszt, a görög ciprióták vezetőjét, illetve Musztafa Akincit, a ciprusi törökök első emberét. A világszervezet közvetítésével folytatott béketárgyalások előző menete májusban még zátonyra futott, miután nem sikerült megállapodni arról, milyen feltételekkel kerülhet sor a záró csúcstalálkozóra.

A Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Ciprus északi részét török katonák szállták meg azt követően, hogy 1974-ben az athéni katonai junta célul tűzte ki a sziget Görögországhoz csatolását. Az addig egységes államot azóta kettéosztó, úgynevezett Zöld Vonaltól északra a ciprusi törökök önálló közigazgatást hoztak létre, majd 1983-ban megalakították az „Észak-Ciprusi Török Köztársaságot”. Ciprus európai uniós csatlakozása óta több kísérlet is történt az újraegyesítésre, mindeddig sikertelenül. Törökország mintegy 35 ezer katonát állomásoztat továbbra is a sziget északi részén.

A görög és török ciprióták közötti megállapodást a tervek szerint három állam, Görögország, Törökország és Nagy-Britannia garantálná. Az ENSZ felügyeleti jogot kapna, s helyén maradna a 950, jelenleg is ott állomásozó kéksisakos. Espen Barth Eide, a világszervezet különmegbízottja szerint már a célegyeneshez közelednek, de a diplomata azt sem titkolta, hogy még mindig sok munka van hátra a végső megállapodásig.

Szerző

Trump a londoni tragédiát használta fel a "politikai korrektség" elleni támadásra

Publikálás dátuma
2017.06.06. 09:58
Fotó: Carl Court/Getty Images
Eljött az idő, amikor a politikai korrektségnél fontosabb az állampolgárok biztonsága. Ha nem térünk észhez, a helyzet csak rosszabb lesz - leckéztette Londont az amerikai elnök a Twitteren azzal a cseppet sem finom csúsztatással, mintha a két dolog, a biztonság és a politikai korrektség egymás kioltói lennének. 

Egy másik posztban már kimondottan Sadiq Khant, London polgármesterét támadta, amiért korábban arról beszélt, hogy “fokozott lesz a rendőri jelenlétet a következő napokban, de nincs ok az aggodalomra”. Ez Trump értelmezése szerint azt jelenti, hogy “legkevesebb hét ember meghalt, 48 megsérült, és a londoni polgármester szerint nincs ok az aggodalomra” - tudósít az Euronews. 

Szerző

Szélesedik a Katarral szembeni összefogás az arab világban

Publikálás dátuma
2017.06.06. 09:47
Thinkstock fotó
Sorra szakítják meg az arab világ államai a diplomáciai kapcsolataikat Katarral, arra hivatkozva, hogy támogatja a terrorizmust. Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek után Jemen és Líbia is így döntött. Bahrein szerint Katar Iránhoz köthető terrorcsoportokat segít, Egyiptom szerint pedig a betiltott Muzulmán Testvériség mozgalmat támogatja - tudósít az Euronews.

Katar szerint hazugságkampány folyik ellene. A külügyminisztérium közleményében az áll, hogy a vele szembeni intézkedések alaptalan állításokon nyugszanak. Szaúd-Arábia, Bahrein és az Emirátusok a földi, a légi és a tengeri összeköttetést is felfüggesztette Katarral.

Oroszország nem foglalt állást. Hasonlóan semleges álláspontra helyezkedett az Egyesült Államok külügyminisztere is. Rex Tillerson szerint az Öböl menti államok vitája nem befolyásolja a terrorizmus elleni harcot, és az ügy diplomácia rendezését kérte az arab országoktól.

Az Arab-Öböl menti államok közötti vita a katari hírügynökség elleni állítólagos kibertámadás után mérgesedett el. Katar azt állította, hogy emírének tulajdonított hamis híreket közöltek Iránról és Izraelről. A környező államok válaszul blokkolták a katari székhelyű al-Dzsazíra hírtelevízió műsorát. Szaúd-Arábia nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Katarral.

Irán felszólította Katart és az Arab-Öböl menti országokat, hogy diplomáciai úton rendezzék vitáikat.

Szerző