Előfizetés

Balliberális kanyaróveszély Csíksomlyón

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.06.03. 07:33
Fotó: MTI/Biró István
Az idén is két zarándokvonat indult a búcsúra. Csütörtökön a Nagyboldogasszony érkezett Erdélybe, pénteken a Székely Gyors. A vonatokat Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja fogadta Kolozsváron.

Napok óta gyülekeznek már a zarándokok Csíkszeredában, szombaton kerül sor a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Az eseményt egy fura, a kanyarójárvány kapcsán kialakult sajtóvita árnyékolja be.

Hét elején közös videoüzenetet és közleményt tett közzé Hargita megye elnöke, Borboly Csaba és Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert. A két RMDSZ-es elöljáró szerint nincs kanyaróveszély a csíksomlyói búcsún, a Székelyföld minden tekintetben biztonságos, a sajtó rémhíreket terjeszt. Borboly a közleményben úgy fogalmazott, "nem tesz jót a térségnek a hangulatkeltés, beárnyékolhatja a pünkösdi ünnepeket, ha a média a kanyarójárvánnyal riogat... Nagyobb az esélye egy lábtörésnek, mint hogy valaki elkapja a kanyarót a csíksomlyói búcsún". Ráduly egyenesen balliberális, szekus diverzióról beszél, holott a kanyaróveszélyre Tar Gyöngyi, Hargita megye tisztifőorvosa hívta fel a figyelmet, és gyakorlatilag a teljes romániai magyar sajtó lehozta a nyilatkozatot. A polgármester azt is kijelentette, hogy a román államnak volt az érdeke, hogy a magyar közösségi, vallási ünnepet megpróbálja ellehetetleníteni, és ezért kapott szárnyra a csíksomlyói kanyaróveszélyről szóló hír. Tudni kell azonban, hogy az úgynevezett decentralizált állami intézmények vezetői tisztségeit pártalapon osztják le, Tar is az RMDSZ támogatásával kerülhetett e pozícióba, szakmai állásfoglalásával viszont „beletenyerelt” a nemzeti büszkeségbe.

A szekus jelző valószínűleg beidegződés-megszokás eredménye, a balliberálisozás viszont már egyértelműen a magyarországi közbeszéd-hivatalos kommunikáció kritikátlan átvétele. A magyarországi médiában először az Index írt a tisztifőorvos figyelmeztetéséről, aki mind a magyar (MTI), mind a román állami hírügynökségnek (Agerpres) nyilatkozott a kérdésben, így a budapesti „nemzeti kormányra” iránytűként figyelő székelyföldi RMDSZ-es elöljárók azonnal balliberális diverziót emlegettek. Tar Gyöngyi különben csupán a kanyaró elleni oltás szükségességére figyelmeztette a csíksomlyói zarándokokat. Hangsúlyozta, hogy a kétszeres beoltás biztos védelmet nyújt a betegség ellen és azt javasolta a szülőknek, hogy beoltatlan csecsemőket ne vigyenek a búcsúra. Elmondta, nemrég a csíksomlyói lakónegyedben élő roma közösségben kanyarós gócpont alakult ki, 20 megbetegedést észleltek. A betegeket kórházban kezelik, a többi gyerek, s a betegek környezetében élő olyan felnőtt, aki nem volt beoltva, azonnal megkapta az oltást.

De a szakemberek részéről felelőtlenségnek nevezte a figyelmeztetést László Attila, orvosi végzettségű kolozsvári RMDSZ szenátor, a szenátus egészségügyi bizottságának elnöke is. A kanyarójárvány 2016-os kitörése óta Romániában 27-en haltak meg, 6434 megbetegedést regisztráltak, Hargita megyében 35 megbetegedés történt.

A „balliberális kanyaróveszély” polémia hangneme, terminológiája is híven tükrözi azt, hogy bár utolsóként a külhoni magyar pártok közül, de az RMDSZ is „beállt a sorba”, azt bírál, amit az Orbán-kormány is bírál, azzal a terminológiával, amit Budapest is használ, és szava sincs az emberi és szabadságjogok elleni budapesti intézkedések kapcsán. És ebben nincs egyedül. A külhoni magyar pártok Orbán-kormány függőségét leginkább az igazolja, hogy már akkor sem emelik fel szavukat a „nemzeti kormány” intézkedései ellen, amikor az általuk képviselt kisebbségi közösségek érdekeit veszélyeztetik a budapesti döntések. Ennek legbeszédesebb példája talán a lex-CEU és a civil törvény. Nyilván, ezek nem hatályosak a szomszédos országokban, de olyan minták, amelyeket, ha követni kezd Bukarest, Pozsony, Belgrád vagy Kijev, akkor gyakorlatilag ellenséggé válnak a magyar közösségek a szomszédos államokban. A határon túli magyar civilszervezetek túlnyomó többsége kisebb-nagyobb magyar költségvetési támogatásban részesül, a nagyobbak az adott országban működő nemzetközi pénzforrásokat is megpályázzák. A magyar civiltörvény értelmezése szerint akkor pedig a finanszírozó ország érdekeit képviselik, ergo ellenségek, vagy legalábbis potenciális nemzetbiztonsági veszélyforrások.

Szerbián kívül minden szomszédos országban működik legalább egy magyar költségvetési támogatású egyetem, amelynek nincs magyarországi kampusza, nem kétoldali államközi egyezmény alapján jöttek létre, a helyi közösségek pedig fontosnak tartják ezeket az oktatási intézményeket. Mindezek ellenére, az immár csak a Bugár Béla vezette Híd-Most kivételével „Fidesz-partnerré lett” (magyarán bedarált) külhoni magyar pártok nem tiltakoztak, nem kérték Orbán Viktort e törvények újragondolására. Az új felállásban a csíksomlyói búcsú zarándokszáma nemzeti ügy, a kisebbségi civil társadalom helyzete viszont nem.

Antipolitikus a kormányfői székben

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.06.03. 07:32
FOTÓ: REUTERS/CLODAGH KILCOYNE
Konzervatív múltjához képest sokat változott Írország, amelynek következő kormányfője Leo Varadkar, egy indiai származású meleg politikus lesz.

Életét és karrierjét meghatározó döntéssel ünnepelte 36. születésnapját Leo Varadkar: a szociális ügyekért felelős miniszterrel két éve az RTE 1 ír rádió készített interjút, s az adásban „mellékesen” megemlítette, hogy homoszexuális.

„Meleg vagyok, ez nem titok. Bár nem feltétlen tudja rólam mindenki, sosem titkoltam. Azonban nem ez határoz meg... ahogy az sem, hogy félig indiai, s orvos vagyok. Ez csupán egy részem” – osztotta meg a hallgatókkal Varadkar a melegházasságról szóló 2015-ös írországi népszavazás előtti kampányban. A néhány évtizede még Nyugat-Európa legkonzervatívabb államának tartott Írországban értékelték Varadkar bátorságát, és azóta rendkívül népszerű lett az emberek és párttársai körében, olyannyira, hogy tegnap a jobbközép Fine Gael vezetőjének választották, amely azt jelenti, hogy egyúttal ő lesz Írország legfiatalabb kormányfője, a Taoiseach.

A katolikus ír társadalom sokat változott az elmúlt évtizedekben, s az indiai gyökerekkel rendelkező Varadkar épp ezt a szemléletváltást testesíti meg. Theresa Reidy, a Corki Egyetem CNN-nek nyilatkozó politológia oktatója szerint azonban Varadkar kormányfői éveit nem a magánélete fogja meghatározni: a 4,6 milliós országban inkább arra kíváncsiak, milyen vezető lesz az Emmanuel Macron francia elnökhöz és Jutin Trudeau kanadai kormányfőhöz hasonlított Varadkar.

Elődje, Enda Kenny leköszönő kormányfő egy megosztott pártot hagy örökül. A legendás politikus 15 évig állt a Fine Gael élén. Bár a 2008-as pénzügyi válság után helyreállította a gazdaságot, a 2016-os parlamenti választásokon 26 mandátumot veszített a párt, s népszerűsége tovább romlott, miután kirobbant egy rendőrséget érintő korrupciós botrány. A 66 éves veterán politikus a múlt hónapban adta be lemondását.

Varadkar ekkor bejelentette, hogy indul a pártvezetésért, s támogatottsága kezdettől nagyobb volt, mint fő riválisának, a konzervatívabb Simon Coveney lakhatási miniszternek. Szakértők szerint a dublini fiatalban többek között azért látnak lehetőséget, mert nemcsak a városiakat tudja megszólítani, a vidéki szavazóknak is vonzó a friss arc. „Egy épp átalakulóban lévő pártot szimbolizál egy épp átalakulóban lévő Írországban” – szemléltette a helyzetet az Irish Times politikai elemzője, Michael O’Regan. „Őszinte, szemtelen, és egyenes. Épp ezért autentikus. A politikaellenesség korában ő egy antipolitikus. Képes megszólítani egy olyan választói bázist, amely korábban elérhetetlen volt a Fine Gael számára” – nyilatkozta a brüsszeli Politicónak egy másik elemző, Noel Whelan.

Kétségtelen, nagyok az elvárások Varadkarral szemben, akinek kampánya során voltak merész ígéretei: népszavazást tartana az abortuszról, csökkentené a személyi jövedelemadó mértékét a magasabb keresetűek számára, és kíméletlenül lecsapna azokra, akik visszaélnek a segélyekkel. Ahogy kampányszlogenje is hirdette, előre akarja vinni Írországot, s ehhez olykor példaképeiből merít ihletet. „Robert Kennedy egyszer azt mondta, egyes emberek olyannak látják a világot, amilyen, s azt kérdezik: miért? Mások elképzelik, hogy milyen lehetne a világ, s azt kérdezik: miért ne?' Számomra erről szól a politika. Elképzelni, hogy milyen lehet Írország, s meghozni azokat a döntéséket, amelyekkel ezt valóra válthatjuk – mondta. A grandiózus víziók megvalósításával azonban várnia kell. Ha nem akar a párt következő béna kacsája lenni, rendet kell tennie a megosztott Fine Gaelben.

Névjegy
Leo Varadkar Dublinban született 1979-ben. Orvos apja Mumbaiban született, nővérként dolgozó ír édesanyjával Angliában találkoztak. Varadkar is orvosnak tanult, akárcsak két nővére. Politikai karrierje a Fine Gael ifjúsági szervezetében kezdődött, 27 évesen pedig már parlamenti képviselő volt. 2011-ben megkapta a közlekedési, turisztikai és sportügyi tárcát, három évvel később egészségügyi miniszternek nevezték ki.
Az ír politikában ezt a tárcát csak „Angolának” hívják a politikai „aknamező” miatt, amelyet rejt. Varadkar jól teljesített, s 2016-ban kinevezték szociális ügyekért felelős miniszternek. Most újabb kihívás elé néz, innen nézve Angola sétagaloppnak tűnik.



Vitatják Trump döntését

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.06.03. 07:31
A Fehér Ház előtt tüntettek, amiért Trump felmondta a párizsi megállapodást FOTÓ: PROFIMEDIA
Trump bejelentése világszerte megdöbbenést keltett. Az Európai Unió vezetői megüzenték, nincs lehetőség a klímaegyezmény újratárgyalására.

Több amerikai városban – New Yorkban, Washingtonban a Fehér Ház előtt, Miamiban, San Diegóban és másutt – tüntetéseket tartottak azt követően, hogy Donald Trump közölte, az Egyesült Államok felmondja a 2015-ben megkötött történelmi klímamegállapodást, amelynek elfogadtatásában elődje, Barack Obama vezető szerepet játszott. A volt elnök sajnálkozását fejezte ki. „Még ha ez a kormányzat csatlakozik is ahhoz a maroknyi államhoz, amely nem törődik a jövővel, biztos vagyok benne, hogy a szövetségi államok, az amerikai városok, a vállalkozások továbbra is élen járnak majd a következő generációk védelmében” – közölte.

Amerikai városok, államok és vállalatok képviselői tervet készülnek benyújtani az ENSZ-nek, amelyben kiállnak az Egyesült Államok által a párizsi egyezményben vállalt korlátozások betartása mellett – jelentette a The New York Times. Eddig 30 város polgármestere, három állam kormányzója, több mint 80 egyetem vezetője, s több mint 100 nagyvállalat csatlakozott a kezdeményezéshez. Michael Bloomberg volt New York-i polgármester szerint e vállalások együttesen meg is haladhatják az eredeti tervet: 2025-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 26-28 százalékos csökkentését ígérte az Egyesült Államok a 2005-ös szinthez képest. Kalifornia, New York és Washington állam, Los Angeles, Atlanta és Salt Lake City is csatlakozott a többi között, s az a Pittsburgh is, amelyet Trump a beszédében idézett, mondván: „Nem azért választottak meg, hogy Párizs, hanem azért, hogy Pittsburgh érdekeit védelmezzem”. A város nem kér Trump védelméből, továbbra is kitartanak a klímacélok teljesítése mellett. Elon Musk, a Tesla vezetője, s Robert Iger, a Disney főnöke egyaránt bejelentette, kilépnek Trump fehér házi tanácsadó testületéből.

Trump a klímadöntés bejelentése után telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Theresa May brit, valamint Justin Trudeau kanadai kormányfővel. Noha az amerikai elnök felvetette, hogy kész újratárgyalni az egyezményt, Merkel, Macron és Paolo Gentiloni olasz kormányfő közös nyilatkozatban utasította el a bolygó jövője szempontjából kulcsfontosságú nemzetközi megállapodás újratárgyalásának lehetőségét. Angela Merkel közölte: "A washingtoni döntés nem tartóztatja fel a Föld védelme mellett elkötelezett erőket". Csalódottan nyilatkozott Theresa May is, mondván, az egyezmény garantálja a jövendő generációk biztonságát. Emmanuel Macron szerint az amerikai elnök hibát követett el. A francia elnök Trump kedvelt fordulatát használta fel: "Valamennyiünk kötelessége, hogy a bolygót naggyá tegyük!"

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: "Megingathatatlan az unió elkötelezettsége. Az EU továbbra is vezetni fogja a kílmaváltozás elleni harcot. Az Európai Unió és Kína minden korábbinál fontosabbnak tartja a fellépést a klímaváltozás ellen és az átállást a tiszta energiára" - olvasható a nyilatkozatban, amelyet Li Ko-csiang kínai kormányfő, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács és Juncker írt alá. Aszo Taro japán pénzügyminiszter hangsúlyozta, nem csupán csalódott, hanem dühös is a washingtoni döntés miatt. Elkeseredetten reagáltak a kis szigetállamok vezetői, akik számára egzisztenciális kérdés a klímavédelem. Hilda Heine, a Marshall-szigetek elnöke rámutatott: "Komolyan aggódunk, mivel a klímaváltozás frontvonalában élünk."

Utazási tilalom: a legfelsőbb bíróság dönt
A Trump-kormányzat a legfelsőbb bírósághoz fordul, kérve az alsóbb szintű bíróságok által leállított utazási tilalmának engedélyezését. Az elnöki rendelet második, javított változatának visszaállítását kezdeményezték, amely hat muszlim többségű állam polgárainak beutazását korlátozná átmenetileg. Az utazási tilalom bejelentése idején még foghíjas volt a legfelsőbb bíróság, azóta kiegészült a konzervatív irányba hajló, kilenc tagú taláros testület, s már a Trump által kinevezett új bíró, Neil Gorsuch is részt vesz a döntéshozatalban.