Előfizetés

Cseh perpatvar az EP-ben

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:35

Cseh belpolitikai perpatvar színhelye volt csütörtök délelőtt az Európai Parlament plenáris ülésterme, ahol a médiaszabadság csehországi helyzetéről vitatkoztak a különböző pártfrakciókhoz tartozó – többnyire cseh – képviselők. 

A témát azért tűzték napirendre, mert a képviselőtestületben is felháborodást keltett, hogy a tisztségéről azóta lemondott Andrej Babis miniszterelnök-helyettes egy nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint utasítást adott egy neki dolgozó újságírónak politikai ellenfelei lejáratására. Babis Csehország leggazdagabb embere és egy óriási médiabirodalom tulajdonosa, egyben a liberális ANO párt alapítója és frontembere.

A parlamenti vitában főként a kereszténydemokrata, a zöldpárti és a szélsőbalhoz tartozó képviselők bírálták élesen a csehországi sajtó állapotát, elfogadhatatlannak nevezve a média politikai befolyásolásának kísérleteit. A szocialisták és a liberálisok – akikkel Babis kormányon volt – inkább ízléstelennek nevezték az incidenst, de úgy ítélték meg, hogy nem kell megkongatni a vészharangot, mert rendszerszintű veszélyek nem fenyegetik a csehországi sajtószabadságot. Ahogy az lenni szokott, az euroszkeptikusok a nemzetállamok ügyeibe való durva beavatkozásnak nevezték a téma brüsszeli megvitatását.

A kritikusok többsége az Európai Bizottságot nógatta, hogy lépjen fel a média szabadságát és sokszínűségét veszélyeztető támadásokkal szemben, hozzon szabályokat a sajtó politikai befolyásolásának megakadályozására, a tulajdonosi szerkezet átláthatóságának garantálására. Cecilia Malmström kereskedelmi biztos azonban nem tudott többet ígérni, mint azt, hogy a testület Csehországban és másutt is szoros figyelemmel kíséri a fejleményeket. A Bizottságnak korlátozott jogkörei vannak a média szabályozására, ezért tevékenysége főként a helyzet felmérésére és értékelésére szorítkozik. Malmström a kevés konrkét lépés között említette, hogy küszöbön áll az audiovizuális médiáról szóló uniós irányelv felülvizsgálata, ami elő fogja írni a szabályozó hatóság függetlenségét.

A szocialista Szanyi Tibor rövid felszólalásában azt mondta: ha az Európai Bizottság kellő időben fellépett volna, amikor Magyarországon a kormány gyakorlatilag 100 százalékos ellenőrzése alá vonta a médiát, akkor nem tartanánk itt.

Vihar utáni balkáni csend

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:34
Hosszú időbe telt a kabinet életre hívása FOTÓ: REUTERS/OGNEN TEOFILOVSKI
Hosszú idő után lezárult a macedón belpolitikai válság. A parlament szerda este bizalmat szavazott a szociáldemokrata Zoran Zaev kormányának.

A szociáldemokrata pártvezető programjában prioritást élvez a balkáni állam uniós, illetve NATO-csatlakozása. A parlamenti szavazáson 62 képviselő támogatta az új kabinetet. Ez nehéz négy évet vetít előre, hiszen a minimálisnál egy honatyával több képviselőre támaszkodhatnak Zaevék a 120 tagú törvényhozásban. Kiindulva az elmúlt évek belpolitikai feszültségeiből, ez egyáltalán nem tűnik számottevőnek.

„Mindenki miniszterelnöke leszek. Felelős, reformer, európai kormány alakult” – jelentette ki székfoglaló beszédében az új miniszterelnök. Az euroatlanti integráció mellett két fontos célt fogalmazott meg: a gazdasági teljesítmény felgyorsítását, illetve a jogállamiság érvényre juttatását. Zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Ezzel kapcsolatban bejelentette: különleges bíróságot hív életre, amelynek feladata a legmagasabb szinten elkövetett pénzügyi visszaélések leleplezése lesz.

Ez egyértelmű üzenet az eddig kormányzó konzervatív VMRO-DPMNE és despotizmusra hajlamos elnöke, Nikola Gruevszki volt miniszterelnök számára. Amíg utóbbi töltötte be a kormányfői tisztséget, a hatalomhoz közel állókra írták a közbeszerzéseket, megalomániáról árulkodó épületeket emeltek. Szkopje mindemellett lábbal tiporta az emberi jogokat, a kormány igyekezett ellehetetleníteni az ellenzéki újságírók munkáját. Zaev két éve leplezte le, hogy Gruevszki kormánya politikusokat, közéleti személyiségeket hallgattatott le a titkosszolgálattal. A jobboldali kabinet azonban ügyet sem vetett a bírálatokra, minek nyomán nagy tüntetéshullám rázta meg az országot.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közvetítésének köszönhetően tartották meg tavaly decemberben – hosszas viták, botrányok után – a parlamenti választást, amelyen Gruevszki pártja ugyan két mandátummal többet szerzett a szociáldemokratáknál, de az albán kisebbség pártjai még januárban Zaevvel állapodtak meg a kormányalakításról. Ezután a VMRO-DPMNE mindent bevetett azért, hogy megakadályozza a koalíció megalakulását. Már az ország szétszakítását vizionálták az albán kisebbség részéről, no és Soros György amerikai milliárdos aknamunkáját emlegették. A botrány április végén érte el tetőfokát, miután parlamenti elnökké választották meg az albán nemzetiségű Talat Xhaferit: feltételezések szerint a jobboldali tömörülés szervezett akciójaként tüntetők rontottak a parlamentbe, s képviselőket vertek meg, Zaevnek is vérzett az arca. A botrányt megelégelte az EU és Washington, s nemzetközi nyomásra sikerült elérni, hogy Gjorge Ivanov jobboldali elnök májusban végre kormányfői megbízást adjon Zaevnek.

Félő azonban, hogy az Oroszországhoz húzó Gruevszki ezúttal sem lesz képes beletörődni a vereségbe, s tüntetésekkel provokálja majd az új kormányt.

Mayt ostorozták a tévévitán

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:33
FOTÓ: REUTERS/Stefan Wermuth
Kármentő akciót folytatott csütörtökön Theresa May brit kormányfő, miután elvi okokból nem vett részt a BBC által előző este sugárzott pártvezetői tévévitán. A tory vezető magas labdát adott a másik hat meghívott vendégnek, köztük az utolsó pillanatban bejelentkezett Jeremy Corbynnak.

Ahogy a Zöldek társelnöke, Caroline Lucas fogalmazott, a „vezetés legfontosabb szabálya, hogy az ember megjelenjen, amikor kell”. A liberális demokrata Tim Farron azt ajánlotta a választóknak: „ha Theresa May nem szánja rájuk az idejét, ők se törődjenek vele”. A közvetlen tévévitát kizáró Mayt belügyminisztere, Amber Rudd helyettesítette, aki személyes gyásza ellenére – édesapja két nappal korábban hunyt el – olyan jól állta a sarat, hogy a brit sajtó csütörtökön már a kormány második legmagasabb, pénzügyminiszteri tisztségével hozta összefüggésbe.

Egy héttel a rendkívüli parlamenti választás előtt a kormányfő az észak-angliai – hagyományosan a Munkáspártra voksoló, egyben brexit-párti – Middlesbrough-ban tartott kampánybeszédet. May „Brexit-megállapodással egy ragyogó jövő felé” címet viselő korteskedésében ismételten hangsúlyozta, hogy egyedül az ő vezetése alatt lehet megfelelő megegyezésre jutni az Európai Unióval. A tárgyalások végeztével Nagy-Britannia „erősebbé, tisztességesebbé, gazdagabbá, globálisabbá, szélesebb látókörűvé válhat, nagyobb esélyeket kaphat, magabiztosabb, egységesebb és biztonságosabb lehet”.

Egy újságírói kérdésre válaszolva Theresa May kifejtette, mit ért azon, hogy az elhibázott brexit-tárgyalásoknak „cudar következménye” lehet. Mint mondta, „az Európai Unióban vannak olyanok, akik meg akarják büntetni az Egyesült Királyságot, míg otthon egyesek akármilyen egyezséget is elfogadnának, majd a lehető legmagasabb költségért a létező legrosszabb üzletet kötik meg”. A kormányfő elhárította a jelenlegi baljós választási kilátásokra vonatkozó felvetést. Jelezte: semmi más nem számít, mint a június 8-i voksolás.