Előfizetés

Útnak indult a Boldogasszony zarándokvonat a Nyugatiból - Fotók

Publikálás dátuma
2017.06.01. 10:57

Elindult a csíksomlyói búcsúba a Boldogasszony zarándokvonat csütörtök reggel a budapesti Nyugati pályaudvarról. 

A négynapos útra induló több mint ezer zarándokot Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára búcsúztatta, és a zarándoklat lelki vezetője, Székely János esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg.

Soltész Miklós kiemelte: a zarándokok között 350 fiatal van, akik az anyaország mellett szerte a világból érkeztek, a Kárpát-medence minden részéből, Észak- és Dél-Amerikából, Ausztráliából és a nyugat-európai szórványból. 

A zarándoklat és a fiatalok részvétele azon üzenet az egész magyarságnak és kereszténységnek. A fiataloknak óriási küldetése van, és abban, hogy ezt felismerjék és megtalálják a helyes utat, fontos szerepe van a kereszténységnek és szerepe lehet benne a mostani zarándoklatnak is - mondta az államtitkár.

A zarándokok Nagyváradon püspöki szentmisén vesznek részt a Szent László alapította püspökség székesegyházában. A vonat várhatóan fél négy előtt érkezik Kolozsvárra, ahol ünnepséget tartanak az állomáson. A szervezők szerint, ahogy a korábbi években, úgy várhatóan idén is minden állomáson sok erdélyi magyar fogadja majd őket.

A zarándokok pénteken Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz mennek, harmadnap, szombaton a csíksomlyói búcsún vesznek részt. A programot a negyedik nap Gyergyószentmiklós főterén szabadtéri szentmise zárja. Az idei csíksomlyói búcsúi szentmise fő celebránsa Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz.

Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.

Megszavazták az új macedón kormányt

Megszavazta a Zoran Zaev vezette új macedón kormányt a parlament Szkopjéban szerdán a határidő lejárta, éjfél előtt néhány perccel.

A Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) és az Albánok Szövetsége tagjaiból álló 26 fős kabinetet a 120 fős képviselőház 62 tagja támogatta, 44-en ellene szavaztak, öten pedig tartózkodtak. Ezzel fél éves átmeneti időszak után ismét van kormánya a nyugat-balkáni országnak. A miniszterelnök Zoran Zaev, a szociáldemokraták vezetője lett. 

Az új kormánynak 15 minisztériuma, hét tárca nélküli minisztere és három miniszterelnök-helyettese van, 17 poszt a szociáldemokratáké, hat jutott a legnagyobb albán kisebbségi pártnak, a DUI-nak, kettő pedig az Albánok Szövetségének. A Besa (Ígéret) nevű, szintén albán kisebbségi párt nem kért helyet a kormányban, ugyanakkor vezetői kijelentették, a parlamentben hajlandóak támogatni a kabinet reformintézkedéseit. 

Macedóniában decemberben tartottak előrehozott parlamenti választást. Noha a voksolást a Nikola Gruevszki vezette jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) nyerte meg, Gruevszki nem tudott kormányt alakítani. A jobboldallal szimpatizáló államfő ezt követően nem akart kormányalakítási megbízást adni a kellő támogatással rendelkező szociáldemokratáknak, mert szerinte az SDSM és az albán kisebbségi pártok koalíciós megállapodása sérti Macedónia területi egységét és függetlenségét. A lakosság egyharmadát kitevő albán kisebbség támogatása nélkül azonban egyik oldal sem tudott volna kormányt alakítani, így megállapodásra kellett jutni a kisebbségi politikusokkal. Az albán kisebbségi pártok a támogatásért cserébe jogaik bővítését követelték, például az albán nyelv hivatalos használatát az ország teljes területén, vagy a macedón zászló, a címer és a himnusz megváltoztatását, hogy az jobban tükrözze az ország többnemzetiségű voltát. 

Végül az államfő - egyrészt a nemzetközi nyomás erősödése miatt, másrészt a házelnök megválasztásakor történt erőszakos összecsapásokhoz hasonlók megelőzése céljából - megadta a kormányalakítási jogot Zoran Zaevnek, aki a következő négy évben irányíthatja az országot. Az új miniszterelnöktől a több éve húzódó belpolitikai válság megoldását remélik.

Hillary Clinton helyretette saját pártját, az FBI-t és a sajtót

Publikálás dátuma
2017.06.01. 10:11
FOTÓ: Getty Images
Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje szerdán egy kaliforniai konferencián tavalyi választási vereségéért a sajtót, a Demokrata Pártot és a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) okolta.

Az informatikai cégek szervezte konferencia pódiumbeszélgetésén Hillary Clinton ugyan egyetlen mondat erejéig közölte, hogy vállalja a felelősséget az elnökválasztási kampányban hozott döntéseiért, de aztán hosszasan hibáztatott másokat vereségéért. "Vállalom a felelősséget minden döntésemért, de nem ezért vesztettem" - fogalmazott.

A volt elnökjelölt hibáztatta a Demokrata Párt vezető szervét, a Demokrata Országos Bizottságot (DNC). Azt állította, hogy elnökjelöltté választása után a pártvezetés nem támogatta őt. "Elnökjelölt lettem, de semmit nem kaptam a Demokrata Párttól, amely anyagi csődben volt, döntésképtelennek bizonyult, és még az adatbázisa is szegényes vagy legfeljebb középszerű volt, gyakorlatilag nem is létezett. Nekem kellett pénzt nyomnom az Országos Bizottságba, hogy egyáltalán működőképes legyen" - fogalmazott Clinton.

Úgy vélte, hogy tovább nehezítette helyzetét az elnökválasztás kimenetelét befolyásolni szándékozó sokféle kísérlet. Utalt a Demokrata Párt Országos Bizottsága és saját kampányfőnöke magánlevelezésének feltörésére és a különféle "hamis hírekre". Nem nevezte meg konkrétan sem Donald Trump kampánycsapatát, sem Oroszországot, hanem így fogalmazott: a Kreml valamilyen formában segítséget kapott amerikaiaktól. Az oroszok vajon "honnan tudták, hogy milyen üzeneteket kell eljuttatniuk az amerikaiakhoz? Kivel egyeztettek, kivel játszottak össze?" - bújtatta sejtetésekbe a bizonyítékok nélküli vádakat.

A volt elnökjelölt ismételten az FBI igazgatóját, James Comeyt is felelősnek nevezte saját vereségéért. Comey az elnökválasztás előtt pár nappal, 2016. október 28-án levélben tájékoztatta a törvényhozókat arról, hogy újraindítja a vizsgálatot Clinton külügyminiszterségének e-mail-botránya ügyében. "Nem látok bele ennek a fickónak a fejébe, de miután október 28-án rám zúdította ezt az egészet, azonnal zuhanni kezdett a támogatottságom" - állította Clinton.

Az FBI által vizsgált e-mail-botrány évekkel korábbra nyúlik vissza: külügyminiszterként Clinton nem csak a biztonságos külügyi elektronikus levelezési rendszert használta, hanem magánszerverről is bonyolított hivatalos ügyeket, és felmerült a gyanú, hogy így titkos információk kerülhettek ki a tárcától. A botrány végig beárnyékolta választási kampányát.

Az e-mail-botrányt "őrjítő tapasztalatnak" nevezve Clinton, és kivált a The New York Times című lap szerepét emelte ki. "Úgy kezelték az ügyet, mintha Pearl Harbor lett volna" - mondta, a második világháborúban a császári japán seregek légiereje által megtámadott hawaii Pearl Harborre célozva. Az egyébként mellette mindvégig határozottan kiálló The New York Timest azért kárhoztatta, mert rendszeresen és részletekbe menően tudósított az e-mail-botrányról.

A pódiumbeszélgetést vezető moderátor kérdésére Hillary Clinton azt mondta: nem pályázik többé választott tisztségre, de hozzátette, hogy nem marad távol a közélettől.