Előfizetés

Lex CEU - New Yorkban bízik a rektor

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.05.31. 07:05
Enyedi Zsolt, Michael Ignatieff és Fodor Éva Fotók: Vajda József
Biztos, hogy a következő tanévben Budapesten marad a Közép-európai Egyetem - jelentette be az intézmény rektora. Közben megkezdődtek a tárgyalások Magyarország és New York állam között. Azt ugyanakkor nem erősítette meg a magyar fél, hogy ennyivel megelégednek.

Felvette a kapcsolatot Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében illetékes New York-i kormányzattal, ám arra semmi jel nem utal, hogy ezzel a magyar kormány elállna attól a szándékától, hogy csak az amerikai szövetségi kormánnyal kötött - jogilag egyébként kivitelezhetetlen - megállapodást tekintsék az ügy elfogadható megoldásának. Megkeresésünkre legalábbis sem a külügyminisztérium, sem a Miniszterelnökség nem erősítette meg, hogy lemondanának ezen tervükről.

Az egyetem ugyanakkor bizakodó. Michael Ignatieff elnök-rektor keddi, budapesti sajtótájékoztatóján több bejelentést is tett, az egyik, hogy egyes hírekkel ellentétben a CEU minden oktatási és tudományos tevékenységét Budapesten fogja végezni a 2017-18-as tanévben. Mint mondta, az egyetemet ért támadások ellenére nem csökkent érdemben a jelentkezők száma, az idén szeptemberben is telt házzal indulnak a képzések. Üdvözölte, hogy megindultak a tárgyalások New York állam és a magyar állam között, s reméli, hamarosan vége lesz az egyetem budapesti működésének ellehetetlenítésére törekvő "abszurd próbálkozásoknak". Ignatieff egyébként úgy tudja, Altusz Kristóf és Andrew Cuomo New York-i kormányzó két héten belül személyesen is találkozik.

Mint ismert, a magyar kormány a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosításával teljesíthetetlen határidőkkel, teljesíthetetlen feltételekhez kötötte a Soros György által alapított egyetem jövőbeni működését. Az egyik ilyen - a szövetségi kormánnyal kötött nemzetközi megállapodáson túl, amit az amerikai alkotmány eleve nem tesz lehetővé -, hogy az anyaországban, tehát az Egyesült Államokban is folytasson képzéseket. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese elmondta, hiába kérték többször is a kormányt, definiálják pontosan ennek részleteit, nem kaptak tájékoztatást.

Arra a kérdésre, szerinte vissza kellene-e vonni a lex CEU-t, Michael Ignatieff úgy válaszolt: az biztos, hogy a törvény rossz, és mindenképp módosítani kell rajta. Jelezte, várják a New York-i egyeztetések eredményeit, illetve emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és a magyar Alkotmánybíróság is foglalkozik a lex CEU-val. Azzal a felvetéssel kapcsolatban, mi történik, ha a magyar kormány itthon a CEU-ügyben is a külföldi tárgyalópartnereknek tett ígéretekkel ellentétesen cselekszik (mint ahogy arra már volt példa) Ignatieff úgy vélekedett, az nagy tiszteletlenség lenne New York állammal szemben, aminek súlyos nemzetközi következményei lennének.

A rektor bejelentette azt is, június 22-én nemzetközi konferenciát szerveznek az oktatásszabadság témájában, ahová az erdogani intézkedéseket nyögő török kollégák is érkeznek. Június 23-án, az egyetem 26. diplomaosztó ünnepségén pedig Joachim Gauck, Németország korábbi elnöke veszi át a CEU Nyílt Társadalom díját. Ignatieff elmondta, Gauck kitüntetése szimbolikus lépés is, a volt elnöknek ugyanis nagy szerepe volt abban, hogy hazájában a zsarnokságot felváltsa a szabadság.

Legyőzhetők a szuperbaktériumok?

Publikálás dátuma
2017.05.30. 18:48
Enterococcus baktérium Illusztráció: Thinkstock
Egy régi antibiotikum molekuláris szerkezetének stratégiai módosításaival akarják felvenni a harcot az antibiotikum-rezisztens szuperbaktériumok ellen amerikai tudósok.

A Scripps Kutatóintézet szakemberei a vancomycin hatóanyagú antibiotikumot "turbózták fel", hogy szupererővel támadja meg a baktériumot. Laboratóriumi kísérleteikben az új változat ezerszer hatékonyabbnak bizonyult, mint a régi hatóanyag. Három különböző módon támadja meg a baktériumot, ezért az kevésbé képes elkerülni a gyógyszer támadását - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukból.

Az ultraerős antibiotikumot még ezután fogják kipróbálni állatokon és emberen, de a tudóscsoport reméli, hogy az új gyógyszer öt éven belül készen áll az alkalmazásra, ha kiállja a próbákat. A kórházi bakteriális fertőzések egy jelentős részét a vancomycinre rezisztens enterococcus (VRE) nevű szuperbaktérium okozza. Néhány antibiotikum ugyan még hatásos a VRE ellen, de a 60 éves vancomycin már nem. A Scripps szakemberei azt kutatták, képesek-e helyreállítani a hatóanyag ölőképességét.

Néhány módosítást hajtottak végre a régi gyógyszer molekuláris szerkezetén, hogy ott fejtse ki leginkább baktériumellenes hatását, ahol a legnagyobb kárt képes okozni: a sejtfalak megsemmisítésénél. Három módosítás bizonyult különösen fontosnak, ezek által megnőtt a hatóanyag ereje és tartóssága. "A vancomycin molekula szerkezetén végrehajtott egyik változtatással sikerült leküzdenünk a baktérium vancomycinrezisztenciáját. Két másik kisebb változtatást is beépítettünk a molekulába, két olyan plusz útvonalat, amelyen képes megölni a baktériumot. Ezáltal az antibiotikumnak három különböző mechanizmusa van, amellyel kifejti baktériumölő hatását, ezért nagyon nehezen alakulhat ki rezisztencia ellene" - idézte Dale Bogert, a kutatás vezetőjét a BBC News honlapja.

A módosított hatóanyag képes volt megölni laboratóriumi kísérletekben a VRE kórokozóját és szinte teljesen fenntartani hatását azok után is, hogy a baktériumot 50-szer tették ki a szer támadásának.

Legyőzhetők a szuperbaktériumok?

Publikálás dátuma
2017.05.30. 18:48
Enterococcus baktérium Illusztráció: Thinkstock
Egy régi antibiotikum molekuláris szerkezetének stratégiai módosításaival akarják felvenni a harcot az antibiotikum-rezisztens szuperbaktériumok ellen amerikai tudósok.

A Scripps Kutatóintézet szakemberei a vancomycin hatóanyagú antibiotikumot "turbózták fel", hogy szupererővel támadja meg a baktériumot. Laboratóriumi kísérleteikben az új változat ezerszer hatékonyabbnak bizonyult, mint a régi hatóanyag. Három különböző módon támadja meg a baktériumot, ezért az kevésbé képes elkerülni a gyógyszer támadását - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukból.

Az ultraerős antibiotikumot még ezután fogják kipróbálni állatokon és emberen, de a tudóscsoport reméli, hogy az új gyógyszer öt éven belül készen áll az alkalmazásra, ha kiállja a próbákat. A kórházi bakteriális fertőzések egy jelentős részét a vancomycinre rezisztens enterococcus (VRE) nevű szuperbaktérium okozza. Néhány antibiotikum ugyan még hatásos a VRE ellen, de a 60 éves vancomycin már nem. A Scripps szakemberei azt kutatták, képesek-e helyreállítani a hatóanyag ölőképességét.

Néhány módosítást hajtottak végre a régi gyógyszer molekuláris szerkezetén, hogy ott fejtse ki leginkább baktériumellenes hatását, ahol a legnagyobb kárt képes okozni: a sejtfalak megsemmisítésénél. Három módosítás bizonyult különösen fontosnak, ezek által megnőtt a hatóanyag ereje és tartóssága. "A vancomycin molekula szerkezetén végrehajtott egyik változtatással sikerült leküzdenünk a baktérium vancomycinrezisztenciáját. Két másik kisebb változtatást is beépítettünk a molekulába, két olyan plusz útvonalat, amelyen képes megölni a baktériumot. Ezáltal az antibiotikumnak három különböző mechanizmusa van, amellyel kifejti baktériumölő hatását, ezért nagyon nehezen alakulhat ki rezisztencia ellene" - idézte Dale Bogert, a kutatás vezetőjét a BBC News honlapja.

A módosított hatóanyag képes volt megölni laboratóriumi kísérletekben a VRE kórokozóját és szinte teljesen fenntartani hatását azok után is, hogy a baktériumot 50-szer tették ki a szer támadásának.