Jó-e az alapjövedelem?

Publikálás dátuma
2017.05.30. 07:21
Emberhez méltó életet! - Thinkstock illusztráció
Nem csak előnyei lennének a feltétel nélküli alapjövedelemnek – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyik napokban ismertetett tanulmányban. A felvetés szerint egy bizonyos összegű forrást az alanyok minden hónapban megkapnának, ám ennek fejében több juttatásról lemondanának.

A feltétel nélküli alapjövedelem azért is roppant aktuális kérdés, mert számos vélemény szerint ez nyújthatna megoldást arra a helyzetre, ha a robotok hirtelen és nagy számban kezdenének embereket kiszorítani a munkahelyeikről. Ez a folyamat pedig egyre erőteljesebbé válik. Elég ehhez az informatikai óriás, az Apple egyik távol-keleti partnere, a Foxconn példáját felhozni, amely összeszerelést végez az amerikai vállalatnak és több mint 60 ezer munkás helyére állított robotokat a közelmúltban. Egy korábbi ENSZ-jelentés pedig azzal számol, hogy a feltörekvő országokban a robotok térnyerése miatt a munkahelyek akár kétharmada is veszélyben lehet. E szerint a feltétel nélküli alapjövedelem a vártnál is gyorsabban a gazdasági és társadalmi problémákra adandó válaszok középpontjába kerülhet.

Csakhogy az OECD anyaga szerint bőven akadnának olyanok, akik ezzel a megoldással pórul járnának. A tanulmány négy országban, Finnországban, az Egyesült Királyság, Olaszországban és Franciaország vette végig, hogy mivel járna, ha az aktív és fiatal korúak fix jövedelmet kapnának – előbbiek 460 eurót, míg utóbbiak 100 eurót. A vizsgálat szerint bár az egyenlőtlenség megszüntetése lenne a cél, ám ez nem minden esetben érvényesülne. A modellezés szerint bár egy széles kör jutna így alapjövedelemhez, ám ehhez növelni kellene az adókat. Ez pedig éppen a legszegényebb rétegek számára hozna kedvezőtlenebb körülményeket, mert éppen ennek a rétegnek szóló célirányos támogatások apadnának. Az OECD ugyanis kitér arra, hogy az alapjövedelem számos társadalombiztosítási eszközt, például a munkanélküli segélyt, vagy a táppénzt kiváltaná. Így pedig összességében ezek az emberek a korábbiaknál kevesebbet kapnának.

Összességében az tűnik ki, hogy azok az emberek veszthetnének sokat, akik kiterjedt szociális hálót felépítő országokban ezeknek az elemeknek nagy arányban haszonélvezői. Így például a gyerekeiket egyedül nevelők, vagy a nagycsaládosok, de a különböző kedvezményekkel korai nyugdíjba vonulók is.

A OECD-tanulmány bírálói ugyanakkor megjegyzik: a kutatás nem egy valós helyzetet, hanem egy általuk elképzelt konstrukciót fest le. Így az anyag megállapítási is erősen vitathatóak.

Orbán lapátot ragadott Gödön

Publikálás dátuma
2017.05.29. 17:55
Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója (j) fát ültet a Samsung SDI gödi elektromos já
A képre kattintva galéria nyílik! Fotók: Vajda József

Százmilliárd forint értékű beruházással gépjárművek meghajtá­sára alkalmas, nagy teljesítményű akkumulátorok gyártását kezdi meg a Samsung SDI gödi telephelyén, ahol  hatszázan dolgoznak majd. A megnyitóünnepségen Orbán Viktor kormányfő kiemelte, hogy a járműgyártásban dolgozók száma 2017 első negyedévében meghaladta a 160 ezret, ezzel Magyarország Közép-Európa egyik járműgyártó centruma lett, miközben elindult abba az irányba, hogy a régióban az e-autózás éllovasa legyen. A miniszterelnök elmondta, hogy Göd kétmilliárdos kormányzati támogatást kap közlekedési infrastruktúrájának a fejlesztésére.

A gyár alapterülete 333 ezer, a beépített terület 91 ezer négyzetméter, az itt előállítandó akkumulátorok összteljesítménye három gigawatt lesz. Kétféle termék gyártását tervezik: a cellagyártás az elektródák előállításával kezdődik, amit az összeszerelés, formázás, majd a cellák összeszere­lése követ. A modulokat a kész cellákból építik össze.

A Samsung az ezredfordulón már működtettet egy képernyőpanel-gyárat a Pest megyei településen. Az ipari trendek változásával ezzel a tevékenységgel 2014-ben felhagyott a koreai cég, de az épületeket és a területet megtartotta. Tavaly augusztus végén jelentették be, hogy Magyarországra telepíti a vállalat az elektromos autók akkumulátorainak gyártását.

Szerző

Ingatlanfejlesztési „Oscar-díj” egy magyar cementgyárnak

Publikálás dátuma
2017.05.29. 13:18
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
A Nemzetközi Ingatlanszövetség (FIABCI) az ipari létesítmények kategóriában Nemzetközi Ingatlanfejlesztési arany fokozatú nívódíjjal ismerte el a LAFARGE Cement Magyarország Kft. Királyegyházi Cementgyárát. Az elismerést május 26-án, Andorrában adták át – írja a Szabad Pécs.

Romanenko Alexander, a nívódíj bizottság elnöke azt mondta, „a zsűrit lenyűgözte a rendkívül egyedi építészeti tervezés. A teljes épületegyüttes kompakt méretű, amely így csak minimális művelhető területet foglal el, szem előtt tartva mezőgazdasági tevékenység fenntarthatóságát. Európa legmodernebb cementgyára nemcsak esztétikája, hanem környezetbarát működése miatt is kivételes projekt”.

Kiemelték az alkalmazott modern környezetvédelmi technológiákat, köztük a másodlagos tüzelőanyag használatát, a már alacsony kibocsátási értékek további csökkentését, a vasúti szállítás elsődlegességét - olvasható a portálon.

Szerző