Választási díjmentesítés

Publikálás dátuma
2017.05.30. 07:22
Népszava fotó
Megúszhatják a magasabb díjfizetést az eszközkezelős ingatlanokban lakó devizahitelesek. A kényszervállalkozók tömege nem lesz ilyen "szerencsés".

Ma vitatja meg az országgyűlés Kósa Lajosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének a kéményseprésről szóló törvényhez benyújtott módosító javaslatát. Az indítvány lehetővé tenné, hogy azoknak a bedőlt devizahiteleseknek sem kellene fizetniük a kéményseprő szolgáltatásokért, akiknek az ingatlan a Nemzeti Eszközkezelőhöz került és ők bérlőként benne maradtak. Velük ellentétben, azok az egyéni vállalkozók, kft-, betéti társaság-tulajdonosok, akiknek cég székhelyeként, vagy telephelyeként a lakáscímük szerepel a nyilvántartásban, kötelesek elvégeztetni valamelyik kéményseprő szolgáltatóval a fűtési rendszer, illetve a kémény ellenőrzését. Egy ilyen vizsgálat a korábbi 2-3 ezer forinttal szemben 20-30 ezer forintba is kerülhet. Aki bármilyen okból elmulasztaná a kötelező éves ellenőrzést, a díjon felül 20 ezer forintos büntetésre is számíthat.

Vámos Csaba: a vállalkozókkal fizettetik az ingyenes kéményseprés árát

Érdekes, hogy a kormánynak tavaly július, a kéményseprésről szóló törvény legutóbbi módosítása óta nem volt sürgős a bedőlt devizahitesek ügye, így mostanáig a levegőben lógott, kinek és mennyiért kell az ő kéményeiket ellenőrizni. A 2018-as országgyűlési választásokra készülve hirtelen fontos lett a díjmentes kéményseprésről benyújtani egy módosító indítványt - fogalmazott Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke. A katasztrófavédelem nem vállalta az ingyenes szolgáltatást, hiszen a Nemzeti Eszközkezelő az ingatlanok tulajdonosa és gazdálkodó szervezet, a piaci szolgáltatók pedig azért nem vizsgálták a kéményeket, fűtési rendszereket, mert a jogszabályból nem derült ki, kinek és mennyit kell fizetnie. Aki a törlesztő részletét nem tudta fizetni, annak nincs 20-30 ezer forintja kéményseprésre - tette hozzá Vámos.

A KOSZ márciustól levelezett a Nemzeti Eszközkezelővel a szolgáltatásról. A szervezet elismerte, hogy a tulajdonában vannak a bedőlt devizahitelesek ingatlanai, de akkor is a bérlőnek kell a szolgáltatást megrendelni és kifizetni és erre a szervezet nem tud pénzt szánni. Ha pedig a bérlő nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, az eszközkezelő felbontja vele a szerződést - magyarázta Vámos Csaba. A szakember szerint a lakossági "ingyenes" kéményseprőszolgáltatást gyakorlatilag a vállalkozókkal fizetteti meg a kormány. Márpedig a Központi Staisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1,7 millió vállalkozás van az országban, kétharmaduk millió egyéni vállalkozó, közöttük sok kényszervállalkozó, aki most a korábbi díj 10-15-szörösét kénytelen kifizetni a kötelező kéményseprő szolgáltatásért.

84 ezer családi házban bejegyzett vállalkozást szólított fel a szolgáltatás megrendelésére a katasztrófavédelem

A jogszabály nem tesz különbséget főállású és mellékfoglalkozásként űzött vállalkozás között. A törvény azonban megkülönbözteti a társasházban bejegyzett vállalkozásokat, nekik nem kell fizetni, míg a családi házban bejegyzetteknek igen. A 24.hu adata szerint a a Katasztrófavédelem Országos Főigazgatósága eddig 84 ezer családi házban bejegyzett vállalkozást szólított fel a szolgáltatás megrendelésére.

Szerző

Jó-e az alapjövedelem?

Publikálás dátuma
2017.05.30. 07:21
Emberhez méltó életet! - Thinkstock illusztráció
Nem csak előnyei lennének a feltétel nélküli alapjövedelemnek – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyik napokban ismertetett tanulmányban. A felvetés szerint egy bizonyos összegű forrást az alanyok minden hónapban megkapnának, ám ennek fejében több juttatásról lemondanának.

A feltétel nélküli alapjövedelem azért is roppant aktuális kérdés, mert számos vélemény szerint ez nyújthatna megoldást arra a helyzetre, ha a robotok hirtelen és nagy számban kezdenének embereket kiszorítani a munkahelyeikről. Ez a folyamat pedig egyre erőteljesebbé válik. Elég ehhez az informatikai óriás, az Apple egyik távol-keleti partnere, a Foxconn példáját felhozni, amely összeszerelést végez az amerikai vállalatnak és több mint 60 ezer munkás helyére állított robotokat a közelmúltban. Egy korábbi ENSZ-jelentés pedig azzal számol, hogy a feltörekvő országokban a robotok térnyerése miatt a munkahelyek akár kétharmada is veszélyben lehet. E szerint a feltétel nélküli alapjövedelem a vártnál is gyorsabban a gazdasági és társadalmi problémákra adandó válaszok középpontjába kerülhet.

Csakhogy az OECD anyaga szerint bőven akadnának olyanok, akik ezzel a megoldással pórul járnának. A tanulmány négy országban, Finnországban, az Egyesült Királyság, Olaszországban és Franciaország vette végig, hogy mivel járna, ha az aktív és fiatal korúak fix jövedelmet kapnának – előbbiek 460 eurót, míg utóbbiak 100 eurót. A vizsgálat szerint bár az egyenlőtlenség megszüntetése lenne a cél, ám ez nem minden esetben érvényesülne. A modellezés szerint bár egy széles kör jutna így alapjövedelemhez, ám ehhez növelni kellene az adókat. Ez pedig éppen a legszegényebb rétegek számára hozna kedvezőtlenebb körülményeket, mert éppen ennek a rétegnek szóló célirányos támogatások apadnának. Az OECD ugyanis kitér arra, hogy az alapjövedelem számos társadalombiztosítási eszközt, például a munkanélküli segélyt, vagy a táppénzt kiváltaná. Így pedig összességében ezek az emberek a korábbiaknál kevesebbet kapnának.

Összességében az tűnik ki, hogy azok az emberek veszthetnének sokat, akik kiterjedt szociális hálót felépítő országokban ezeknek az elemeknek nagy arányban haszonélvezői. Így például a gyerekeiket egyedül nevelők, vagy a nagycsaládosok, de a különböző kedvezményekkel korai nyugdíjba vonulók is.

A OECD-tanulmány bírálói ugyanakkor megjegyzik: a kutatás nem egy valós helyzetet, hanem egy általuk elképzelt konstrukciót fest le. Így az anyag megállapítási is erősen vitathatóak.

Orbán lapátot ragadott Gödön

Publikálás dátuma
2017.05.29. 17:55
Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója (j) fát ültet a Samsung SDI gödi elektromos já
A képre kattintva galéria nyílik! Fotók: Vajda József

Százmilliárd forint értékű beruházással gépjárművek meghajtá­sára alkalmas, nagy teljesítményű akkumulátorok gyártását kezdi meg a Samsung SDI gödi telephelyén, ahol  hatszázan dolgoznak majd. A megnyitóünnepségen Orbán Viktor kormányfő kiemelte, hogy a járműgyártásban dolgozók száma 2017 első negyedévében meghaladta a 160 ezret, ezzel Magyarország Közép-Európa egyik járműgyártó centruma lett, miközben elindult abba az irányba, hogy a régióban az e-autózás éllovasa legyen. A miniszterelnök elmondta, hogy Göd kétmilliárdos kormányzati támogatást kap közlekedési infrastruktúrájának a fejlesztésére.

A gyár alapterülete 333 ezer, a beépített terület 91 ezer négyzetméter, az itt előállítandó akkumulátorok összteljesítménye három gigawatt lesz. Kétféle termék gyártását tervezik: a cellagyártás az elektródák előállításával kezdődik, amit az összeszerelés, formázás, majd a cellák összeszere­lése követ. A modulokat a kész cellákból építik össze.

A Samsung az ezredfordulón már működtettet egy képernyőpanel-gyárat a Pest megyei településen. Az ipari trendek változásával ezzel a tevékenységgel 2014-ben felhagyott a koreai cég, de az épületeket és a területet megtartotta. Tavaly augusztus végén jelentették be, hogy Magyarországra telepíti a vállalat az elektromos autók akkumulátorainak gyártását.

Szerző