"Nem vagyunk tenyészkancák!" - Paprikás hangulat a Parlamentben

Publikálás dátuma
2017.05.29. 16:54
Népszava fotó
Az ellenzék heves kirohanásokkal bírálta a kormány által a minap bejelentett családpolitikai terveket, mire válaszul jött némi bevándorlásozás, elmúltnyolcévezés és bolsevikozás. 
Nem azért vagyunk, hogy teleszüljük a világot!
MTI Fotó: Máthé Zoltán

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az LMP társelnöke szerint a miniszterelnök "kijelölte" a magyar nőknek, hogy 2030-ra átlagosan 2,1 gyermeket vállaljanak, a fideszes Németh Szilárd pedig mindezt megfejelte azzal a kijelentésével, hogy"aki teleszüli a világot, azé a világ". Szél Bernadett leszögezte: nem azért vagyunk, hogy teleszüljük a világot, a gyermekvállalás a családok saját döntése. A politikus hevesen bírálta a kormány nem működő családpolitikáját, aminek következtében ma Magyarországon még mindig hátrány kisgyermekes szülőnek lenni. Orbán Viktor múlt heti bejelentéséből pedig teljesen kimaradtak a "megtűrt", "cserbenhagyott" egyszülős családok, miközben minden ötödik családban a szülő egyedül neveli gyermekét - jelezte Szél, javasolva, hogy a családi pótlék alapösszege 30 százalékkal nőjön, 20 ezer forintot kapjon minden egyszülős család, és tegyenek rendet a tartásdíj behajtásánál.

Novák Katalin, az Emmi államtitkára válaszában a már jól ismert módszerrel, a felvetett kétdéseket még véletlenül sem érintve azt mondta: a kormány nem a bevándorlásban, hanem a családokban látja a megoldást a demográfiai problémára. Ami pedig az egyszülős családokat illeti, az államtitkár szerint a dolguk el van intézve annyival, hogy az érintett gyerekek előnyt kapnak a bölcsődei felvételnél, igényelhetik a csok-ot az ilyen családok, és az Erzsébet-program keretében is üdülhetnek.

Ma magyarországon "tenyészállatoknak" nézik a nőket 
MTI Fotó: Máthé Zoltán

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ma Magyarországon a nők arra kellenek, hogy szüljenek, "szüljék tele a világot, mintha csak tenyészállatok lennének". Az emberek szeretnének gyermekeket, ehhez viszont anyagi biztonság kell, ezzel szemben a nőknek csak "állandó bunkó fideszes beszólások" vannak - ezt már az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó hányta a kormánypárt szemére. A politikus arról is beszélt, hogy a jövő évi költségvetési javaslatból kiderül: 2018-ban a családi pótlék, a gyed, a gyes és az anyasági támogatás összege sem változik. A kormányfő által múlt héten ismertetett népesedéspolitikai intézkedéseket úgy kommentálta: Orbán Viktor régi, már többször bejelentett ígéreteket tett, ilyen például a családi adókedvezmény emelése. A meddőségi problémáról viszont egyáltalán nem beszélt, pedig az minden ötödik párt érint.

Válaszában Novák Katalin releváns válasz helyett a szintén szokásos elmúltnyolcévezéssel próbálta hárítani a kritikát, amikor a szocialisták családtámogatásról beszélnek, először nézzenek magukba, mert az igazi fenyegetést éppen a magyar baloldal jelenti a családoknak

Azok a fránya bolsevik gyökerek és a kocsma

Az államtitkári reakciókat hallva, az ellenzéki padsorok felől hangos bekiabálások hallatszottak, mire Kövér László házelnök idejét látta egy kis bolsevikozásnak, amúgy nyilván abszolút méltóan megtisztelő tisztségéhez. Amit az MSZP hétről hétre művel a parlamentben, annak a bolsevik gyökerekhez lehet, hogy van köze, de a parlamentarizmushoz semmi - dörgött a házmester házelnök, ám a leckének még nem volt vége: Sejtettük 1990-ben, hogy eltelik egy kis idő, amire önök megszokják a parlamentarizmus valódi légkörét, de azért 27 évvel a rendszerváltás után talán már illene nemcsak a házszabályt elolvasni" hanem a vitapartnert is tiszteletben tartani azzal, hogy nem üvöltöznek be, mert ez nem a kocsma - lepte meg hallgatóságát.

Népszava fotó

Népszava fotó

Mikor kárpótolják a Márkushegyi Bányaüzem károsultjait?

Az interpellációkat kezdő Lukács Zoltán (MSZP) felidézte, hogy 2015-ben bezárták az ország utolsó mélyművelésű bányáját, a Márkushegyi Bányaüzemet. A bezárás után bekövetkező földmozgások rendkívül súlyos károkat okoztak a térségben. A több százból eddig összesen hatvan kárt mértek fel és csak kettőt fizettek ki, pedig a kárpótlást az úgynevezett szénfillérekből meg lehetne oldani - mondta a politikus, mejd feltette a kérdést: Miért ilyen lassú a kárrendezés? 

Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, hogy az Európai Bizottság által jóváhagyott több mint 42 milliárd forintnyi támogatásból közel húsz milliárdot lehet a kárenyhítésre költeni 2018-ig.Eddig 215 bejelentés érkezett, a bányakárokat egy külső igazságügyi szakértő bírálja el. Az államtitkár által elmondottakra egy másik szocialista képviselő, Szakács László reagált, aki nem fogadta el a választ, amit azonban a parlamenti többség - szokás szerint - jóváhagyott.

Mikor ratifikálják az isztambuli egyezményt?

A kérdést Szél Bernadett tette fel, érdeklődve: Magyarország mikor ratifikálja a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépésről szóló isztambuli egyezményt, a választ pedig, amit Völner Páltól kapott, felháborítónak minősítette.

 Az igazságügyi tárca államtitkára miközben kiemeltnek nevezte a nők elleni erőszak elleni küzdelmet, azt mondta: a csatlakozás elkezdését megkezdő és koordináló munkacsoport befejezte munkáját, az előterjesztés tervezetét pedig civil szervezetekkel és magánszemélyekkel ( ?? - a szerk.) is egyeztették. Völner Pál azt állította: a beérkezett válaszok között az aggályokat megfogalmazó és a csatlakozást ellenző észrevételek vannak túlsúlyban.  A választ az Országgyűlés persze elfogadta, az LMP társelnöke - szintén persze - nem. 

Miért nem támogatta a kormány a 13. havi nyugdíj bevezetését?

Korózs Lajos (MSZP) azt firtatta, miért nem támogatták a kormánypárti képviselők az Országgyűlés népjóléti bizottságában a 13. havi nyugdíj bevezetését. A 2018-as költségvetéshez benyújtott szocialista módosító indítványok közül leszavazták azokat, amelyek a közalkalmazotti béreket, a családi juttatásokat emelték volna meg, és kiemelten támogatták volna a rászoruló, idős beteg embereket. Mindeközben irdatlan sok pénz van a Várba költözésre vagy birkózócsarnokok építésére - fogalmazott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sértegetni kezdte az interpelláló képviselőt: szerinte annál nagyobb képmutatás alig van Botka László és a szocialisták részéről, mint amit most a 13. havi nyugdíj kapcsán előadnak. Teljes mértékben hiteltelenek és nem tisztelik a nyugdíjasokat, ha úgy gondolják, a nyugdíjasok nem emlékeznek arra, kik voltak azok, akik elvették 13. havi juttatást. És: azért tették mindezt a szocialisták, mert Brüsszelből utasítást kaptak, és most Botka László Brüsszelbe megy, hogy újabb utasításokat kapjon.

Korózs Lajos - nyilvánvalóan nem fogadva el az államtitkári választ ( a parlament megtette) - közölte:az MSZP hét éven át biztosította a 13. havi nyugdíjat, a Fidesz pedig hét év alatt nem adta vissza. 

Szerző
Frissítve: 2017.05.29. 18:50

Gond van a családi pótlékkal - Lép az ombudsman

Publikálás dátuma
2017.05.29. 16:46
Illusztráció/Thinkstock
Az alapvető jogok biztosa szerint a családi pótlék szüneteltetésére vonatkozó szabályozás nem kellően egyértelmű a jogalkalmazók számára, ezért az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.

Székely Lászlóhoz - ahogy az ombudsman a közleményben írja - szülők fordultak panasszal, mivel szerintük jogsértő módon nem kezdték meg újra folyósítani a nekik járó, korábban megszüntetett családi pótlékot. A juttatás kifizetését 2016. nyarán függesztették fel a panaszosok gyerekének igazolatlan óvodai hiányzásai miatt, és 2017 márciusáig - az ombudsmani hivatalnál benyújtott panasz napjáig - nem is kezdték meg az újbóli folyósítást, pedig a gyerek közben magántanulóként iskolás lett. Habár erről a gyámhatóságnak tudnia kellett, mégiscsak hónapokkal később, 2016 decemberében kezdeményezte az iskoláztatási támogatás újbóli utalását.

Az ombudsman megállapította, hogy a gyámhatóság eljárása a hivatkozott jogszabályoknak tételesen megfelelt ugyan, a döntés elhúzódása azonban csorbította a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való jogát, az iskoláztatási támogatás késedelmes folyósítása pedig veszélyeztette az érintett gyermek ellátását.

Az alapvető jogok biztosa áttekintette a családi pótlék szüneteltetésére vonatkozó jelenlegi, illetve korábban hatályos szabályokat, és a jogállamiság elvével, valamint a jogbiztonság követelményével kapcsolatos több visszásságot is megállapított. A jogi szabályozás ugyanis nem kellően egyértelmű a jogalkalmazók számára, valamint kérdéses, hogy a családi pótlék szüneteltetésével kapcsolatos előírások jelenleg egységesen alkalmazandók-e a tankötelezettségüket iskolába járással, illetve magánytanulói jogviszonyban teljesítő gyerekekre.

Székely László ezért azt javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy tegyék egyértelművé a gyermekvédelmi törvényben a családi pótlék szüneteltetésének felülvizsgálatát szabályozó rendelkezéseket, valamint rögzítsék jogszabályban az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetésére vonatkozó kötelezettséget a gyermek magántanulóvá válását követően.

Szerző

Ingyen segített a tűzoltó – Elítélte a bíróság

Pénzt nem fogadott el, csak ügyfélbarát próbált lenni egy tűzoltó, amivel hivatali visszaélést követett el - írja a Lánglovagok a Nemzeti Védelmi Szolgálat jelentése alapján.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az elmúlt esztendőben 43 megbízhatósági vizsgálatot hajtott végre a katasztrófavédelem hivatásos állományánál - tudta meg közérdekűadat-igényléssel a Lánglovagok.hu. Ezek közül bűncselekmény gyanúja miatt egy végződött feljelentéssel.

Az NVSZ titkos tisztje azzal állított be a katasztrófavédelmi kirendeltségre, hogy egy szórakozóhelyet meg kíván vásárolni, azonban annak eladója nem hajlandó a tűzvédelmi engedélyekről és alaprajzokról adatokat adni számára. Ekkor a hatósági osztályvezető közölte a tárgyalótiszttel, hogy tűzvédelmi szempontból minden teljesen rendben van a szórakozóhelyen, folyamatosan a nyakukra járnak.

A titkos tiszt azonban továbbra is kérte, hogy a tűzoltó alezredes mutassa meg neki a szórakozóhelyre vonatkozó iratokat, alaprajzokat, amelyek a katasztrófavédelemnél megtalálhatóak. Ezt követően a teljes iratanyagot magához kérette, azt iratonként áttekintette, abból a fontosnak ítélt határozatokat, engedélyeket, alaprajzokat kiválogatta, a tárgyalótisztnek bemutatta, és egy részét lefénymásolta, ezért az illetéket viszont nem kérte el.

A tiszt anyagi ellenszolgáltatásra vonatkozó felajánlását viszont több alkalommal visszautasította.

A tűzoltó azzal védekezett, hogy segítő szándékkal, ügyfélbarát eljárás során adta ki ezen okmányokat másolatban. Elismerte, hogy nem győződött meg róla, ezen személy ügyfélnek minősül-e. Úgy vélte, hogy ezen cselekménye során a későbbiekben jó kapcsolat alakulhat ki, amely majd a munkáját segíti. Meglátása szerint ami a hatósági osztálynál irat megtalálható volt, abból minden kiadható. Példaként hozta fel, szórakozóhelyek esetében szülők is szoktak érdeklődni, hogy rendben van-e a tűzvédelem, bár elismerte, hogy ilyen esetben csak tájékoztatást adnak, és nem másolnak le iratokat a szülők kérésére. Azt állította, hogy az illeték lerovásának elmulasztása a túlterheltség miatt következett be.

A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. június 6-án a tűzoltót hivatali visszaélés bűntettében bűnösnek találta, és 400 ezer forint pénzbüntetésre, valamint 2 évre őrnagyi rendfokozatba visszavetésre ítélte. A vádlott fellebbezett, ezért az eljárás a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál folytatódott.

Másodfokon a védelem kifejtette, hogy a tárgyaló tiszt nem igazolta magát semmilyen okirattal, egyszerűen előadta, hogy mit szeretne. A vádlott örömmel vette, hogy olyan új tulajdonos lesz, aki érdeklődik a tűzvédelmi szempontok iránt. Előhozatta az iratokat, szakmailag átnézte azokat. Nem állapítható meg célzat a vádlott részéről, csak szabályszegés, nem igaz az, hogy jogtalan előnyt akart volna nyújtani.

A védői álláspont szerint az adatállományt nem jogosulatlanul adta át, bár szabálytalan volt, hogy a vádlott mellőzte az ilyenkor előírt eljárási rendet, és bürokráciamentesen, ügyfélbarát módon járt el. A védő utalt arra, hogy a vádlott a híre alapján a környék legprecízebb előadójaként dolgozott. Jelen esetben hibázott, de az nem éri el a hivatali visszaélés szintjét, mert nincs célzatos jogtalan előny biztosítása. Hozzáfűzte továbbá, hogy mélységesen elítélendő az a durva provokáció, amelyet a jelen ügyben az NVSZ kifejtett, illetve, hogy a vádlott számára már kellő büntetés volt az is, amelyet a fegyelmi eljárás során kapott.

A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy több mint 20 éve hivatásos tiszt. Mindig a szakma szabályai szerint járt el. A munkájának jellegéből következik az ügyfélbarátság, a segítségnyújtás. Utalt arra, örült annak, hogy egyáltalán a vállalkozót érdekelte a tűzvédelem mint szempont. Előadta továbbá, hogy jelenleg már nem a hatósági osztály vezetője, a vezetői megbízását visszavonták.

A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa az egykori osztályvezetőt szintén bűnösnek mondta ki, de a büntetést megrovásra enyhítette, és a katonai mellékbüntetést is mellőzte.

Szerző
Témák
tűzoltó NVSZ