Előfizetés

Négy újonc a G7-csúcson

E.É.
Publikálás dátuma
2017.05.26. 10:26
Fotó: REUTERS/Guglielmo Mangiapane
A szicíliai Taorminában kezdődik ma a gazdaságilag legfejlettebb államok 43. csúcstalálkozója. A házigazda Olaszország Afrika problémáit állította volna a csúcs középpontjába, de a világesemények alighanem háttérbe szorítják az eredetileg tervezett napirendet.  

Első alkalommal vesz részt G7-csúcstalálkozón Donald Trump, de rajta kívül újonc Theresa May brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök, s Paolo Gentiloni olasz kormányfő is. Justin Trudeau kanadai miniszterelnöknek ez lesz a második G7-es tanácskozása. A tucatnyi G7-csúcson részt vett Angela Merkel német kancellár mellett már veteránnak számít Abe Sinzo japán kormányfő is, aki hatodik alkalommal tárgyal majd hetes körben. A G7 esetében már fel sem merül, hogy visszatérjenek a G8-as formulához. Oroszországot a Krím annektálása óta nem hívják meg a legfejlettebb hatalmak találkozójára.

Trump előző nap, a NATO-csúcstalálkozón nemigen lopta be magát az európai vezetők szívébe (kevés kivétellel), mivel az új NATO-székház avatásának ünnepélyes eseményén ostorozta a tagállamokat, amiért nem teljesítik a szövetség felé tett vállalásukat, miszerint GDP-jük 2 százalékát költik védelmi kiadásokra. Trump szavaiból úgy tűnt, hogy továbbra is tévedésben van, a tagállamok egy centtel sem tartoznak az amerikai adófizetőknek, s már többször is megerősítették a walesi NATO-csúcstalálkozón tett ígéretüket a katonai kiadások emelésére.

A betanuló Trump-csapat hírek szerint megnehezíti az olasz házigazdák dolgát, a többi résztvevővel ellentétben nem hozták a római vezetés tudomására, hogy Trump miről is fog beszélni, s hogyan foglal állást egyebek mellett a párizsi klímamegállapodás kérdésében. Noha az amerikai elnököt Ferenc pápa is arra intette, hogy nem mondja fel a megállapodást, a milliárdos erre nem tett ígéretet. Ezért klímaügyben kétféle szövegváltozaton dolgoztak a szervezők, de minden bizonnyal az informális találkozón megpróbálják majd meggyőzni Trumpot, hogy ne vonuljon ki a 2015-ös, kulcsfontosságú klímaegyezményből.

A Hetek tanácskozására árnyékot vet a hétfő esti machesteri terrortámadás, amely alighanem előkelő helyen lesz a napirenden. Theresa May brit kormányfő előző nap megmondta véleményét az amerikai elnöknek, a brit kormányt kínos helyzetbe hozta, hogy az amerikai hírszerzés idő előtt hozta nyilvánosságra a manchesteri merénylő személyazonosságát, amit London egy darabig – a nyomozás érdekében – titokban akart tartani. Miután Trump megígérte, hogy útját állja a kiszivárogtatásoknak, újra helyreáll az információcsere a brit és az amerikai hírszerzés között.

Abszolút többséget érhet el Macron pártja

Publikálás dátuma
2017.05.26. 10:22
Fotó: REUTERS/Philippe Wojazer

Emmanuel Macron nemrég létrehozott pártja abszolút többségre tehet szert a parlamentben egy fritt felmérés szerint. A Les Echos című pénzügyi lapban közzétett OpinionWay  közvélemény-kutatás szerint Macron pártja, a La République En Marche! 310-330 mandátumot szerezhet az 535 tagú alsóházban (289 képviselői hely elegendő az abszolút többséghez).

Ezzel az új francia elnök által alapított tömörülés a parlament legnagyobb ereje lenne, megelőzve a konzervatívokat. A korábbi többségi párt, a szocialisták alig 25-30 helyben reménykednek, míg a jobboldali Köztársaságiak 140-160 mandátumot érhetnek el e felmérés szerint. Abszolút többség birtokában a 39 éves elnök szabad kezet kaphat a beígért munkaügyi, illetve nyugdíjreform véghezviteléhez – írta a Reuters.

Visszalépett a jelöléstől Lieberman

Joe Lieberman már nem lesz az FBI vezetője. Külföldi útja előtt a volt szenátort, 2004-es demokrata alelnökjelöltet nevezte meg Trump, mint az egyik legesélyesebbet a Szövetségi Nyomozó Iroda megürült vezetői posztjára. Lieberman tegnap visszavonta jelöltségét, s ezt Donald Trumphoz címzett levelében azzal indokolta, hogy Marc Kasowitz-cal, akit Trump személyes ügyvédjévé fogad fel a különféle vizsgálatok jogi ügyeinek intézésére, ugyanannál a New York-i ügyvédi irodánál dolgoznak, s nem szeretné, ha összeférhetetlenség látszata keletkezne..

Lieberman esetleges jelölésének nem örültek különösebben az FBI-nál, mivel nem lenne ideális, ha politikus kerülne az ügynökség élére, ráadásul a volt szenátornak kevés az igazságszolgáltatási, bűnüldözési tapasztalata. Trump azért favorizálta volna Liebermant, mivel a demokratákkal és a republikánusokkal is jó kapcsolatai voltak, s remélte, hogy könnyen megkapta volna kinevezése a többséget.

A demokraták azonban neheztelnek a volt alelnökjelöltre, aki hátat fordított régi pártjának, amikor alulmaradt egy előválasztáson, s független színekben nyerte vissza régi szenátusi helyét. Lieberman majdnem ismét alelnökjelölt lett John McCain mellett, arizonai szenátortársa, akivel jó barátságot ápoltak, végül Sarah Palint választotta, s ezt azóta is bánja.