Kalózbalhék eleven hullákkal

Publikálás dátuma
2017.05.25. 07:45
Fecsegős és túlzsúfolt, de az abszurd ötleteitől és Johnny Depp öniróniájától mégis mulatságos időtöltés A Karib-tenger kalózai
Jack Sparrow legendája Fecsegős és túlzsúfolt, de az abszurd ötleteitől és Johnny Depp öniróniájától mégis mulatságos időtöltés A Karib-tenger kalózai ötödik folytatása.

Hollywood imád legendákat gyártani, most újabb érkezik a mozikba. A pályáját időnként jelentéktelenné fuseráló színész-zseni, Johnny Depp már az ötödik folytatásban hozza Jack Sparrow kapitány szürreális kalandjait A Karib tenger kalózai fantazy-világában. A hajdan fantasztikus rendezőkkel rendkívüli figurákat teremtő Depp 2003-ban keltette életre először a toprongyos tengeri patkányok mókásra cicomázott kapitányát, azóta a pipiskedő Jack Sparrow igazi hollywoodi legenda lett. Depp úgy teremt kalandhőst, hogy mindenben ellentmond a hősiesség kánonjának. Olykor ripacs, máskor öntetszelgő, de ott csillog benne a ritka érték, az önirónia.

Némileg túlpörgetett és túlzsúfolt a történet, de a groteszkbe mártogatott hősiesség humora és a látvány ötletessége élteti a kalandokat. Poseidon átkokat feloldó szigonyát akarja mindenki megszerezni, de a sztoriban az igazi ínyenc falat az, hogy az élőkkel szemben hullává átkozott kalózok is hadakoznak, s a foszladozó sereg látványa igazi technikai bravúr. Leeshet az állunk, milyen vicces tud lenni a támadásba lendülő félarcú kalóz, a hasát vesztett cápatetem, meg egy rikácsoló madárcsontváz. Az abszurd tréfáktól szórakoztató a bolondos sztori, plusz Javier Bardem, meg Geoffrey Rush színészi odaadásától, amivel Depp mellé sorakoznak az örökkévalóságon jóval kívül eső mutatványban.

Infó

A Karib tenger kalózai: Salazar bosszúja

Rendező: Espen Sandberg, Joachim Ronning

Forgalmazó: Fórum Hungary

Szerző

200 millió egy szexfüggő macskáról szóló képregény borítójáért

Publikálás dátuma
2017.05.24. 19:14
Na, jössz cicus? - Thinkstock Illusztráció
Rekordáron, 717 ezer dollárért (197 millió forintért) kelt el Robert Crumb Fritz, a macska című 1969-ben készült képregényének eredeti borítórajza egy New York-i árverésen.

A Heritage Auctions kedden számolt be arról, hogy árverésén az eddigi legmagasabb árat fizette ki egy vásárló egy amerikai képregény-borítóért. A Fritz, a macska 1969-es Ballantine-gyűjteményéhez készült borítóképéért 717 ezer dollárt adott a meg nem nevezett gyűjtő. A szatirikus képregényhős, Fritz Crumb egyik leghíresebb figurája, egy szex- és drogfüggő lusta macska. 

A korábbi rekordot 657 ezer dollárral (180 millió forinttal) a 2014-ben eladott The Incredible Hulk (A hihetetlen Hulk) utolsó lapjának eredeti rajza, Jack Abel műve tartotta, amelyen először jelenik meg Farkas. A csodálatos Pókember 328. számának Todd McFarlane által készített borítója ugyancsak 657 ezer dollárért kelt el 2012-ben. A Heritage árverésén Crumb egy másik 1972-es rajza, a híres Keep On Truckin-oldal az XYZ képregényből 191 200 dollárért cserélt gazdát.

A háromnapos képregény-árveréssorozat mintegy 8,3 millió dolláros (2,3 milliárd forintos) bevétellel zárult a Heritage-nél.

Szerző

Cannes - Ámulat és bűvölet, de hiányzik az eredetiség

Publikálás dátuma
2017.05.24. 16:07

A Cinefondation szekció fiatal rendezői többnyire még kevesbé eredetiséggel szolgálnak. Néhány alkotó azonban máris kiemelkedik közülük. Ilyen a 33 éves Roberto Porta.  Még csak a harmadik rövidfilmjénél tart, de első filmjével, a Jorge-zsal már elnyert egy fontos díjat, amely a 30. Mar del Plata-i filmfesztivál győztese lett.

A “Little manifesto against solemn cinema” című filmje egy egyszerű, saját bevallása szerint szándékosan banális történet, ami alkalmat ad arra, hogy felsorakoztassa és lefektesse egy új fajta filmművészet szabályait.

Tekinthetjük művészeti programhirdetménynek, olyan régi fortélyok gyűjteményének, melyeket a hollywoodi filmipar újra és újra alkalmaz annak érdekében, hogy elérje egyetlen célját: a kasszasikert. Az argentin rendező tudatosan ezekre a mesterfogásokra építi jeleneteit éppen azért, hogy rámutasson azok közönségességére és az ebből következő meglehetősen rossz esztétikai megjelenítésre.

Az eredmény nagyon eredeti, intelligens, didaktikus humorral fűszerezett kis-nagyfilm. Összegző, mindenre kiterjedő filmművészeti leckét ad. Közvetlen és magyarázó példákon alapszik, amelyek elengedhetetlenek, ha olyan fiatal rendezők kiokosítása a célunk, akik célközönségként azokat választják, akik a moziban a szórakozáson kívül azt a nem szükségszerűen komoly elmélyülést is keresik, amit a film alkotója mindig is felvetett és amely a továbbiakban is célja.

A török rendezőnő Imge Ozbilge egyike azon női alkotóknak, akik animációs videóval érkeztek.

A filmet Hieronymus Bosch ottomán miniatúrái inspirálták. Allegórikus képeken keresztül a művész valóságát tükröző misztikus, szürreális világba vezeti a nézőt.

Egy tiltott barátságról szól, amelynek háttere egy titkos kert, ahol egy fantazmagórikus dimenzióban találkozik kelet és nyugat. A rendező ahelyett, hogy elhagyta volna az ázsiai szimbolizmus jegyeit, inkább bőségesen merített belőlük.

Egy hihetetlen hallucináció szemtanúi lehetünk és a zene -jórészt dobszó- növeli az álomszerű szuggesztió hatását.

Ritkán van olyan érzésünk egy film nézése közben, hogy azt kívánjuk, bárcsak tovább tartana.

A magyar Szentpéteri Áron, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem volt diákja nemcsak a látással és képekkel, hanem minden érzékszervvel kapcsolatos témára fókuszál, mivel ezek nem csak az érzékelés, hanem leginkább a személyes kommunikáció eszközei.

Ebben a történetben egy vak férfi és egy fiatal nő kapcsolata kezdődik egy különleges múzeumban, és épp az érzékszervi üzenetek mentén alakul ki, amelyek eltörlik, ugyanakkor fel is erősítik a kettejük között lévő korlátokat.

A kiállításon, ahol találkoznak és azon kívül is mindkét szereplő életében gyökeres és visszafordíthatatlan változás következik be.