Mennie kellett a DVSC vezetőedzőjének

A DVSC a labdarúgó OTP Bank Liga szezonbeli utolsó fordulója előtt felbontotta a portugál Leonel Pontes vezetőedző szerződését.

A debreceni klub honlapjának hétfői beszámolója szerint közös megegyezéssel bontották fel a tréner megállapodását, és vele együtt távozott a két portugál pályaedző, José Pratas és Pedro Illharco is.

Pontes augusztusban érkezett a klubhoz, irányítása alatt a csapat 28 bajnoki mérkőzésen nyolc alkalommal győzött, és hét döntetlen mellett 13-szor vereséget szenvedett. A Magyar Kupában csupán egy mérkőzést játszott a DVSC, mivel a harmadosztályú ETO FC Győr otthonában 1-0-ra kikapott és kiesett.

A csapat irányítását hétfőn a korábbi sikeredző, Herczeg András vette át, és ő irányít majd a DVTK elleni bajnokin is.

Az utolsó (33.) forduló előtt a Debrecen a tabella kilencedik helyén áll, és bár matematikailag még nem biztosította a bennmaradást, csak akkor esik ki az NB II-be, ha szombaton kikap a Diósgyőr vendégeként, az MTK pedig győz Pakson.

Szerző

EU - Német-francia kézben a jövő

Publikálás dátuma
2017.05.22. 17:01
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter FOTÓ: Reuters, Rogan Ward
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter és Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vezetésével német-francia munkacsoport alakult, amely javaslatokat dolgoz ki az Európai Unió és az euróövezet továbbfejlesztéséről - jelentette be a két miniszter hétfőn Berlinben.

A munkacsoport célja egy "ambiciózus roadmap" - menetrend - elkészítése a két kormány júliusi közös ülésére - áll a miniszterek közös közleményében, amely szerint Németországnak és Franciaországnak "döntő szerepet kell vállalnia az EU megerősítésében".

Az EU-ba vetett bizalom "visszaszerzése konkrét és ambiciózus projektek" révén lehetséges, amelyek "igazi európai többletértéket" képviselnek és megmutatják, hogy az EU a "válasz részét" jelenti a polgárokat az "egyre inkább globalizált világban" foglalkoztató kérdésekre - tették hozzá.

A munkacsoport felállításáról és a javaslatok kidolgozásáról egy héttel ezelőtt állapodott meg Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő. Mindketten jelezték, hogy akár az EU működését szabályozó Lisszaboni Szerződés módosítására is nyitottak.

Németországra és Franciaországra "különleges vezető felelősség" hárul az euróövezet erősítésében - mondta Wolfgang Schäuble a francia gazdasági miniszterrel folytatott megbeszélése után. Brunio Le Maire kiemelte, hogy lendületre, "új dinamikára" van szükség az euróövezeti integrációban, mert az együttműködés elmélyítése eddig nem volt "kellőképpen gyors és egyenes vonalú". Sok a teendő, és ezeket "együtt fogjuk elvégezni" - jelentette ki a francia gazdasági miniszter.

Hangsúlyozta, hogy az övezet tagországai által követett gazdaságpolitika "valódi összehangolására" van szükség. Mint mondta, a német-francia páros intézményi reformoktól, átalakításoktól sem riadna vissza. Ezzel kapcsolatban nagyon érdekes gondolatnak nevezte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintájára felépítendő euróövezeti valutaalap gondolatát.

Az EU és az euróövezet továbbfejlesztése mellett a német-francia gazdasági együttműködést is tovább kell építeni, a munkacsoport ezért a többi között közösen indítandó beruházások lehetőségét is megvizsgálja - mondta a francia gazdasági miniszter. Aláhúzta, hogy a párizsi vezetés kitart az államháztartási hiány csökkentése mellett, és nem azért, hogy "megfeleljen Brüsszelnek" hanem azért, mert ez a legjobb a francia gazdaságnak.

Wolfgang Schäuble és Bruno Le Maire közös közleménye szerint a bizalom és az integráció egyaránt kulcsfontosságú a gazdaságilag virágzó valutaunióhoz, amely az utóbbi években tett "határozott lépések ellenére még mindig megszenvedi, hogy nem teljesedett ki gazdasági szerkezete".

A 19 uniós tagországból álló övezet ugyan egyre inkább kilábal a válságból, de még nem valamennyi tagja jutott túl a nehezén, és az övezet egésze "sérülékeny" a makrogazdasági egyensúlytalanságok, az alacsony maginfláció - az energiaárak változása nélkül számolt infláció - és a pénzügyi rendszer "jelentős mértékű elaprózottsága" miatt - áll a közleményben.

Németország és Franciaország egyetért abban, hogy a "tényleges gazdasági konvergencia" eléréséhez mélyebb gazdaságpolitikai integráció szükséges, ezért elsőrendű fontosságú a bankunió kiteljesítése, a tagállami szerkezeti reformok folytatása, az adósságcsökkentés és a vállalati adózás összehangolása. Ez utóbbi elem német kormányzati források szerint nem azt jelenti, hogy Berlin és Párizs azonos adókulcsok bevezetését sürgetné a vállalati adózásban, hanem azt, hogy helyesnek tartaná egy sáv bevezetését, amelyen belül mindenki szabadon alakíthatná a vállalati adózás rendszerét.

Szerző

Török puccskísérlet - Megkezdődött a per

A tavaly júliusi törökországi puccskísérlet 221 állítólagos résztvevője állt bíróság elé hétfőn Ankara Sincan nevű külvárosában - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Azzal vádolják őket, hogy részt vettek a török források szerint 248 halálos áldozatot követelő hatalomátvételi kísérletben, tagjai az összeesküvésért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok irányította nemzetközi mozgalomnak - amelyet Törökország terrorszervezetnek nyilvánított -, valamint megsértették az alkotmányt. A vádlottak között van 26 tábornok és 12 civil is.

A 221 vádlottból 200-at előzetes letartóztatásban tartanak, kilencüket bírói felügyelet mellett szabadlábra helyezték, 12-en pedig továbbra is szökésben vannak, beleértve az évek óta önkéntes amerikai száműzetésben élő Gülent, aki tagadja, hogy bármi köze lett volna az összeesküvéshez.

A hétfői tárgyalást szigorú biztonsági óvintézkedések mellett tartották a sincani börtön újonnan és kifejezetten a gülenista perekre kialakított tárgyalótermében.

Amikor a vádlottak a helyszínre érkeztek, az épület előtt összegyűlt több tucat tüntető azt követelte, hogy sújtsák őket halálbüntetéssel. Volt, aki akasztásokhoz használt, fonott hurkot dobott a feltételezett puccsisták felé. Recep Tayyip Erdogan török államfő a közelmúltban számos alkalommal kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállítását.

A hétfői esemény biztonságáért mintegy 1500-an felelnek. A per legjelentősebb vádlottjai közé tartozik a légierő egykori vezetője, Akin Öztürk, továbbá Ali Yazici ezredes, Erdogan egyik korábbi katonai szárnysegédje. A tárgyalások várhatóan június 16-ig tartanak.

Az ügy nagyjából 2000 oldalas vádirata szerint több mint 8000 katona, 35 harci repülő, 37 helikopter, 74 harckocsi és 246 páncélautó vett részt az államcsínykísérletben, amely során a puccsisták közel 4000 kézifegyvert használtak.

Július 15. éjszakáján az összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Az államfő az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.

Az igazságügyi minisztérium május eleji adatai alapján az elmúlt 10 hónapban 48 636 embert helyeztek előzetes letartóztatásba a puccskísérlettel összefüggésben. Összesen 149 833 ember esetében indult eljárás Törökországban, köztük katonák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Mindemellett több mint 100 ezer embert elbocsátottak vagy felfüggesztettek állásából.

Szerző