Előfizetés

Bezárnák a Budapest Parkot?

Publikálás dátuma
2017.05.22. 10:04
Forrás: Facebook/Budapest Park
A jövőben bezárhat a Budapest Park, a Ferencvárosi Önkormányzat egyik képviselője ugyanis azon dolgozik, hogy a szórakozóhely területén parkoló épüljön - írta az Index. 

A hírportál információi szerint Pál Tibor szocialista önkormányzati képviselő már több beadványt is intézett a ferencvárosi polgármesternek - holott a terület valójában fővárosi tulajdonban van. 

Ennek ellenére az önkormányzat támogatta a javaslatot. Bácskai János (Fidesz-KDNP) polgármester a jegyzőkönyvek szerint a javaslat vitáján (amire már 2015-ben sor került) úgy fogalmazott, “azon leszek, hogy minél előbb parkolási övezet legyen a Budapest Park területén, még ha ez a fiatalság rovására is lenne. A portál szerint egyébként a környéken számos parkolóhely van.

A Budapest Park vezetősége a Facebookon közölte: szeretnének mindenkit megnyugtatni, 2019 végéig érvényes bérleti szerződésük van a fővárossal. "Semmilyen hivatalos jelzést nem kaptunk arról, hogy bárki korlátozni szeretné a működésünket, eddig mind a kerületi, mind a fővárosi önkormányzat részéről pozitív hozzáállást tapasztaltunk. Büszkék vagyunk rá, hogy évek óta konfliktusmentes a működésünk, és bízunk benne, hogy ez így is marad" - írták. 

Márai Sándort is szeretik, olvassák Miamiban

Mészáros Márton
Publikálás dátuma
2017.05.22. 07:48
Spanyolul adnak ki magyar irodalmat FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Rodolfo Martinez Sotomayor és Eva Vergara Miamiban élő kubai menekültek, akik a Silueta könyvkiadó vezetőiként úgy döntöttek, magyar szerzőkkel ismertetik meg a nagyszámú spanyol ajkú közösséget Floridában. A házaspár, akik szerzőjük, Ferdinandy György író meghívására tíz napot vendégeskednek a magyar fővárosban, elmesélték, hogyan jutottak el a magyar irodalomhoz.

A kiadók szépíróként indultak: Sotomayor első kötete 1996-ban jelent meg, feleségét pedig novellái tették ismertté szakmai körökben. Nagy nehézségek árán húszas éveik elején, 1989-ben hagyták el Kubát, s költöztek Floridába, ahol eleinte spanyol nyelvű folyóiratokban publikáltak. – 2001-ben arról olvastunk, hogy Juan Francisco Pulido, huszonkét éves kubai költő öngyilkos lett. Ekkor elhatároztuk: könyvkiadót hozunk létre. Pulido sorsa példázza azt, amit sok kubainak át kellett élnie a Castro-rezsim alatt: ő mély katolikus hite miatt eleve hátrányból indult. Mivel vallási folyóiratban publikált, nem engedték egyetemre, s letartóztatták, amikor egy csoport katolikus élén kiállt az egyetemes emberi jogokért – mesélik. Rodolfo, aki civilként egy élelmiszeripari cégnél és Eva, aki a floridai egyetemen asszisztensként keresi a kenyérre valót, a Silueta alapítása óta mintegy hatvan kiadványt jelentetett meg. Évente négy-hat könyvet adnak ki, köztük egy évkönyvet, amely félezer oldalon keresztül mutatja be az év kisirodalmi termését. Az antológiában magyarok, például Mirtse Zsuzsa, Tódor János, Shrek Tímea írásai is megjelentek.

Miután 2013-ban Elizabeth Mirabal és Carlos Velazco könyve, a Hablar de Guillermo Rosales mintegy ezer példányban fogyott el, úgy döntöttek, önálló kötetben adnak ki magyar szerzőket. Sotomayor kamaszként kezdett a magyar irodalommal randizni: Kristóf Ágotát, Márai Sándort és Vizinczey Istvánt olvasott, de amikor a Reader's Digest ’56-ról szóló cikkét vitte be a középiskolába, tanárnője megdorgálta. A magyar sorozatukat 2014-ben, Csender Levente kötetével indították. A székely Csender írásai az Amerikába szakadt kubaiak szívéhez szólnak, például több műve foglalkozik az erdélyi vendégmunkások perifériára szorult helyzetével. – Csender könyvbemutatóját egy Miaimiban lévő galériában tartottuk, ahova a kubai emigráns értelmiségből mintegy százan elmentek. Hosszú beszélgetést tartottunk a szerzővel, sokan dedikáltattak vele. Meglepő, de ez a fiatalember mára sikeres írónak számít Floridában – mondja Sotomayor. Ugyanakkor eleinte tartott attól, hogy nem lesz sikeres a kötet, mert a marketingre kevés lehetőségük akad.

Megjelent kötetek
A kiadót elsősorban Ferdinandy György, a Budapest és Miami között ingázó író látja el kéziratokkal. Feleségével, Maria Teresa Reyes angol nyelvű lektorral, valamint a Magyar Vöröskeresztnél is dolgozó, argentin Sebastian Santos-Petroffal közösen fordítja spanyolra a magyar novellákat, verseket. Így jelent meg Doncsev Toso, Jenei Gyula, Zsille Gábor írásai, legutóbb pedig El niño perdido (Az elveszett gyermek) címmel Ferdinandy önálló prózáinak válogatása, melyet a Miami Nemzetközi Könyvvásár kiemelt megjelenéseként mutatják be.



Márai Sándort is szeretik, olvassák Miamiban

Mészáros Márton
Publikálás dátuma
2017.05.22. 07:48
Spanyolul adnak ki magyar irodalmat FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Rodolfo Martinez Sotomayor és Eva Vergara Miamiban élő kubai menekültek, akik a Silueta könyvkiadó vezetőiként úgy döntöttek, magyar szerzőkkel ismertetik meg a nagyszámú spanyol ajkú közösséget Floridában. A házaspár, akik szerzőjük, Ferdinandy György író meghívására tíz napot vendégeskednek a magyar fővárosban, elmesélték, hogyan jutottak el a magyar irodalomhoz.

A kiadók szépíróként indultak: Sotomayor első kötete 1996-ban jelent meg, feleségét pedig novellái tették ismertté szakmai körökben. Nagy nehézségek árán húszas éveik elején, 1989-ben hagyták el Kubát, s költöztek Floridába, ahol eleinte spanyol nyelvű folyóiratokban publikáltak. – 2001-ben arról olvastunk, hogy Juan Francisco Pulido, huszonkét éves kubai költő öngyilkos lett. Ekkor elhatároztuk: könyvkiadót hozunk létre. Pulido sorsa példázza azt, amit sok kubainak át kellett élnie a Castro-rezsim alatt: ő mély katolikus hite miatt eleve hátrányból indult. Mivel vallási folyóiratban publikált, nem engedték egyetemre, s letartóztatták, amikor egy csoport katolikus élén kiállt az egyetemes emberi jogokért – mesélik. Rodolfo, aki civilként egy élelmiszeripari cégnél és Eva, aki a floridai egyetemen asszisztensként keresi a kenyérre valót, a Silueta alapítása óta mintegy hatvan kiadványt jelentetett meg. Évente négy-hat könyvet adnak ki, köztük egy évkönyvet, amely félezer oldalon keresztül mutatja be az év kisirodalmi termését. Az antológiában magyarok, például Mirtse Zsuzsa, Tódor János, Shrek Tímea írásai is megjelentek.

Miután 2013-ban Elizabeth Mirabal és Carlos Velazco könyve, a Hablar de Guillermo Rosales mintegy ezer példányban fogyott el, úgy döntöttek, önálló kötetben adnak ki magyar szerzőket. Sotomayor kamaszként kezdett a magyar irodalommal randizni: Kristóf Ágotát, Márai Sándort és Vizinczey Istvánt olvasott, de amikor a Reader's Digest ’56-ról szóló cikkét vitte be a középiskolába, tanárnője megdorgálta. A magyar sorozatukat 2014-ben, Csender Levente kötetével indították. A székely Csender írásai az Amerikába szakadt kubaiak szívéhez szólnak, például több műve foglalkozik az erdélyi vendégmunkások perifériára szorult helyzetével. – Csender könyvbemutatóját egy Miaimiban lévő galériában tartottuk, ahova a kubai emigráns értelmiségből mintegy százan elmentek. Hosszú beszélgetést tartottunk a szerzővel, sokan dedikáltattak vele. Meglepő, de ez a fiatalember mára sikeres írónak számít Floridában – mondja Sotomayor. Ugyanakkor eleinte tartott attól, hogy nem lesz sikeres a kötet, mert a marketingre kevés lehetőségük akad.

Megjelent kötetek
A kiadót elsősorban Ferdinandy György, a Budapest és Miami között ingázó író látja el kéziratokkal. Feleségével, Maria Teresa Reyes angol nyelvű lektorral, valamint a Magyar Vöröskeresztnél is dolgozó, argentin Sebastian Santos-Petroffal közösen fordítja spanyolra a magyar novellákat, verseket. Így jelent meg Doncsev Toso, Jenei Gyula, Zsille Gábor írásai, legutóbb pedig El niño perdido (Az elveszett gyermek) címmel Ferdinandy önálló prózáinak válogatása, melyet a Miami Nemzetközi Könyvvásár kiemelt megjelenéseként mutatják be.