Előfizetés

Buktatós költségvetésre számíthatunk 2018-ban

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.05.18. 07:28

A kormány a munkából élőknek ajánlja a jövő évi büdzsét, amit az ellenzéki pártok választásinak, szegényellenesnek és igazságtalannak neveztek a tegnapi vitában.

A mindenkori kormányok világszerte szeretik hangzatos címekkel illetni a költségvetési javaslataikat, azután később erre a címkére emlékezve utalnak majd vissza. Az azonban bizonyos, hogy a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által tegnap az Országgyűlésben ismertetett 2018. évi törvénytervezetre aligha aggatják majd rá a tárcavezető által alkalmazott "munkából élők költségvetése" jelzőt. Sokkal inkább illik rá a lazítás költségvetése, de korántsem azért, mert - mint Varga Mihály megfogalmazta - ez a büdzsé "minden magyar ember számára megteremti a lehetőségét annak, hogy ismét léphessen egyet előre a saját életében."

Az állam gazdálkodásának kereteit meghatározó legfontosabb törvényjavaslat tervezetéről szerdán kifejtette véleményét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domokos László is, aki úgy vélte, hogy annak előkészítése és tartalma megfelel a jogszabályoknak, és hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához. Sőt álláspontja szerint, ha az előrejelzéseknek megfelelően alakul a makrogazdaság, a bevételi előirányzatok teljesíthetőek, van, amelyik túl is teljesülhet. Az optimista helyzetmegítélés végén azonban az ÁSZ elnöke két, súlyos hibára is felhívta a törvényhozók figyelmét. Egyrészt a számvevők a kiadások között 107 milliárd forint összeg erejéig túlköltekezést prognosztizálnak, másrészt “a lakáspiaci folyamatok túlfűtésével a kormányzat ingatlanpiaci buborékot indíthat el”. Ami a lapunk által megkérdezett szakértők szerint azt jelenti, hogy a kormányzat által nyújtott kedvezményes lakástámogatás révén az a veszély fenyeget, hogy megnő a befektetési céllal megvásárolt ingatlanok száma, amely indokolatlanul az egekbe emeli az árakat. Egy ponton azonban "kipukkan a buborék", s zuhanni kezdenek az árak, ami megrendítheti a beruházók piaci helyzetét, illetve az ezeket hitelező pénzintézeteket.

A Költségvetési Tanács viszont a pénzügyi stabilitást vélte felfedezni a 2018-as költségvetési javaslatban. De Kovács Árpád nem mulasztotta megemlíteni, hogy az áfa, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adóból tervezett bevételek teljesülését érzékenynek látja. Ami szakértők szerint annyit tesz, hogy nincs kizárva, hogy felültervezték számokat, vagyis előfordulhat, hogy mégsem folyik annyi pénz be a költségvetésbe, mint amennyit a tervezet tartalmaz. Az ilyen esetek kivédésére alkalmazza a Fidesz-kormány évek óta az Országvédelmi Alapot. Ennek eredeti funkciója a természeti katasztrófák kárainak enyhítése, az állam váratlan fizetési kötelezettségeinek (például bírósági elmarasztalások) teljesítése, vagy a számunkra kedvezőtlen nemzetközi pénzügyi folyamatok hatásainak kivédése lenne. A jelenlegi kormány viszont a költségvetési hiányok betömésére, és esetenként az állami vagyon gyarapítására használja az Országvédelmi Alapot.

Elmaradhatnak a 2018-as költségvetési törvényjavaslatban szereplő előirányzattól az egyes bevételek és kiadások, így a kitűzött, 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélt csak akkor lehet elérni, ha törlik a költségvetésből Országvédelmi Alapot - ezt írja a szintén KT-tag Matolcsy György MNB-elnök nevében a jegybank. Mivel a kormány 30 milliárd forintról 60 milliárd forintra kívánja növelni a már említett alapot, az MNB azt javasolja, hogy a kormány egyszerűen ne költse el a magának félretett 60 milliárdját. Az Országvédelmi Alap teljes törlése önmagában a GDP 0,2 százalékával kedvezőbb egyenleget eredményezne, vagyis ha ez nem történik meg, akkor nagyjából 2,6 százalékos lesz a hiány. A költségvetési törvényjavaslatban szereplő 4,3 százalékos jövő évi gazdasági növekedési előrejelzés jelentősen meghaladja a jegybank márciusi Inflációs jelentésének 3,7 százalékos előrejelzését és a piaci elemzői várakozásokat.

Az MNB szerint költségvetés bevételei alacsonyabbak lesznek, 0,7 százalékkal kevesebb folyik majd be az államkasszába, mint ahogy arra a kormány számít. Ennek a jegybank szerint az lesz fő oka, hogy a jövedelmet és a fogyasztást terhelő adókból kevesebbet tud majd beszedni az állam, mint azt az NGM gondolja.

Vagyis a KT tagjai külön-külön bírálják a költségvetést, de testületi tagként egyetértenek vele. A lapunk által megkérdezett Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője szerint ennek az ellentmondásnak az az oka, hogy a KT álláspontját az Országgyűlésnek kötelező figyelembe venni, így a kormány számára semmilyen konkrét számszerű javaslatot nem tesznek, a kívánatos makropályát sem rajzolják fel. A felszólalásaikban, az általuk vezetett intézmény valóságos észrevételeit tolmácsolják, amit viszont nem kötelező a képviselőknek figyelembe venniük- tette hozzá.

A KT-vel ellentétben az ellenzéki pártok vezérszónokai nem kendőzték el véleményüket, volt aki szerint költségvetés egyértelműen választási célokat szolgál. Tóth Bertalan a szocialisták frakcióvezetője szerint "amit a 2018. évi központi költségvetési javaslat tükröz, az az igazságtalanság és a korrupció költségvetése. Mert igazságtalan a közterhek elosztása és igazságtalan a közös költségvetési torta újraosztása". Schmuck Erzsébet, a LMP vezérszónoka a költségvetés vesztesei között látja a megváltozott munkaképességűeket, de a civil szervezeteket, a pedagógusokat, a felsőoktatást, valamint az egészségügy ágazatát is. A Fidesz szerinte lemondott a vidékről, és a jövő évi költségvetés ugyanazokkal a hibákkal küzd, mint a kormánypártok előző büdzséi.

Volner János, a Jobbik egyik vezérszónoka úgy vélte: a magyar költségvetés javuló egyensúlya inkább köszönhető a külső környezetnek, mint az Orbán-kormány intézkedéseinek. Szerinte fenntarthatatlansági problémák vannak a gazdasági növekedésben, a magyar gazdaság külső forrásoktól függ, az EU-s támogatásoktól és a külföldi beruházásoktól, befektetésektől.

Megjelent a fuvaroskommandó

Ábrahám Ambrus
Publikálás dátuma
2017.05.18. 07:22
Egyre több szervezet kérheti a papírokat. FOTÓ: Népszava

Több tízmilliárd forintra tehető évente az a fuvardíj-bevétel, amelytől a honi fuvarozási vállalkozások elesnek a feketén, vagy szürkén dolgozó piaci szereplők miatt. Utóbbiak ugyanis a szabályok megkerülése miatt olyan árakon képesek dolgozni, amellyel a törvényesen működő társaik képtelenek lépést tartani. Éppen ezért a szakma számára lényeges lépés, hogy lassan három hete megkezdte a működését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szervezetén belül a közúti ellenőrzési munkacsoport – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Somogyi Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára. A szervezet 130 fővel működik majd, jelenleg viszont még csak hatvanan végzik az ellenőrzéseket. Ennek oka, hogy mostanáig ez az állomány kapott megfelelő képzést, s rendelkezik az ellenőrzéshez szükséges infrastruktúrával. A létszám bővítése folyamatos, a teljes csoport június közepére, július elejére áll fel – mondta kérdésünkre a főtitkár. Jelezte, hogy a munkacsoport munkatársai a közúton megállíthatják a fuvarozókat, ott ellenőrizhetik, de telephelyeken is ellenőrzést végezhetnek. Ráadásul munkájuk nem csak az árufuvarozókra terjed ki, hanem buszokra, sőt például taxikra is. Ez utóbbiakat olyannyira kiemelten kezelik, hogy a végleges létszámból 20-an kifejezetten a taxisok ellenőrzését végzik majd. Ehhez annyit hozzá is tett Somogyi, hogy a vizes világbajnokság ideje alatt tovább fokozzák a személyfuvarozók ellenőrzést.

Ezzel együtt főtitkár szavaiból az derült, ki, hogy a munkacsoport fő célja a közúti áruszállítás vizsgálata lesz. Jelezte, hogy az eddig - elsősorban az ország déli és keleti felében - szolgálatot teljesítő szakemberek az eddig eltelt három hét alatt már 28 millió forintnyi büntetést szabtak ki.

Hozzátette: ez a lépés nem válasz a nyugat-európai országokban bevezetett, ám a kelet-európai fuvarozóktól is elvárt, így őket versenyhátrányba hozó kötelező minimálbér bevezetésével szemben. A munkacsoport emberei ugyanis nemcsak a külföldi járműveket, hanem a hazai vállalkozókat is ellenőrzik.

Megjelent a fuvaroskommandó

Ábrahám Ambrus
Publikálás dátuma
2017.05.18. 07:22
Egyre több szervezet kérheti a papírokat. FOTÓ: Népszava

Több tízmilliárd forintra tehető évente az a fuvardíj-bevétel, amelytől a honi fuvarozási vállalkozások elesnek a feketén, vagy szürkén dolgozó piaci szereplők miatt. Utóbbiak ugyanis a szabályok megkerülése miatt olyan árakon képesek dolgozni, amellyel a törvényesen működő társaik képtelenek lépést tartani. Éppen ezért a szakma számára lényeges lépés, hogy lassan három hete megkezdte a működését a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szervezetén belül a közúti ellenőrzési munkacsoport – mondta szerdai sajtótájékoztatóján Somogyi Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára. A szervezet 130 fővel működik majd, jelenleg viszont még csak hatvanan végzik az ellenőrzéseket. Ennek oka, hogy mostanáig ez az állomány kapott megfelelő képzést, s rendelkezik az ellenőrzéshez szükséges infrastruktúrával. A létszám bővítése folyamatos, a teljes csoport június közepére, július elejére áll fel – mondta kérdésünkre a főtitkár. Jelezte, hogy a munkacsoport munkatársai a közúton megállíthatják a fuvarozókat, ott ellenőrizhetik, de telephelyeken is ellenőrzést végezhetnek. Ráadásul munkájuk nem csak az árufuvarozókra terjed ki, hanem buszokra, sőt például taxikra is. Ez utóbbiakat olyannyira kiemelten kezelik, hogy a végleges létszámból 20-an kifejezetten a taxisok ellenőrzését végzik majd. Ehhez annyit hozzá is tett Somogyi, hogy a vizes világbajnokság ideje alatt tovább fokozzák a személyfuvarozók ellenőrzést.

Ezzel együtt főtitkár szavaiból az derült, ki, hogy a munkacsoport fő célja a közúti áruszállítás vizsgálata lesz. Jelezte, hogy az eddig - elsősorban az ország déli és keleti felében - szolgálatot teljesítő szakemberek az eddig eltelt három hét alatt már 28 millió forintnyi büntetést szabtak ki.

Hozzátette: ez a lépés nem válasz a nyugat-európai országokban bevezetett, ám a kelet-európai fuvarozóktól is elvárt, így őket versenyhátrányba hozó kötelező minimálbér bevezetésével szemben. A munkacsoport emberei ugyanis nemcsak a külföldi járműveket, hanem a hazai vállalkozókat is ellenőrzik.