Ködbe vesző metrópénzek

Publikálás dátuma
2017.05.17. 07:06
Fotó: Molnár Ádám
Az Unión kívülre menekült az Alstom-ügy egyetlen magyar gyanúsítottja. Aki egyébként az osztrák hatóságok szerint nem is bűnös.

Magyarországon nyomoznak, Angliában már bírósági szakaszban van, Ausztriában viszont ejtették az egészet – ez a magyar Alstom-ügy. Mint ismeretes, a brit csalásellenes hivatal 2009 óta gyanítja, hogy a francia Alstom úgy nyerte meg a kettes és a négyes metróvonalra kiírt metrókocsi-tendert, hogy 2003 és 2008 között összességében eurómilliókkal vesztegetett meg magyar hivatalnokokat, döntéshozókat, pártokat. A britek már bíróság elé is vitték a vesztegetést vélhetőleg megrendelő cégvezetőket, így Londonban öt nap múlva, május 22-én kezdődik a magyarországi vesztegetéssel megvádolt három Alstom-vezető pere. Közülük is a legnagyobb hal a budapesti metróvesztegetésért tavaly vád alá vont a brit Alstom-főnök, Terence Stuart Watson.

Míg a megrendelők a bíróság előtt vannak, Magyarországon a gyanú szerint a vesztegetést lebonyolító lobbistákkal szemben még a gyanúsításnál tart az ügy. Pontosabban a magyar hatóságok próbálják elcsípni a vesztegetés egyik fő gyanúsítottját, Terner Gézát, aki tavaly ősszel a nyomozók orra előtt távozott külföldre. Mint emlékezetes, a múlt ősszel a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hiába szerette volna előzetes letartóztatásban tartani Ternert, a Budai Központi Kerületi Bíróság akkor nem látta indokoltnak a letartóztatás fenntartását. Terner, miután szabadon távozott a bíróságról, rövid úton elhagyta az országot.

„Egy Európai Unión kívüli országban van jelenleg Terner Géza” – közölte a KNYF helyettes szóvivője, Simon Richárd az ügyészség keddi háttér beszélgetésén. Az ügyészség érzékeltette: pontosan tisztában vannak Terner hollétével. Mivel Ternerrel szemben európai és nemzetközi nyomozás is érvényben van, így „ha bárhol megpróbál repülőre szállni, vagy igazoltatják, máris Budapesten találja magát” – fogalmaztak az ügyészségen.

Annak ellenére is, hogy közben – épp akkor, amikor Terner elhagyta Magyarországot – osztrák ügyészek írásba adták, hogy nem lehetett bizonyítani vele és társaival szemben a korrupciós és pénzmosási vádakat. A napokban az Átlátszó birtokába került tavaly őszi osztrák ügyészségi levél tanúsága szerint 2011-től a brit csalásellenes hivatal (SFO) kérésére az osztrákok is vizsgálták a magyarországi korrupciós ügyet ottani szálait. Ám tavaly ősszel bizonyítékok hiányában ejtették Ternerrel és két társával szemben a vesztegetési és a pénzmosási vádakat is.

Igaz, az osztrák ügyészségi levélből meglehetősen furcsa nyomozás képe rajzolódik ki. Az SFO kezdeti gyanúja az volt, hogy a gyanúsítottak 2006-ban különféle számlákon pénzt továbbítottak magyar hivatalos személyeknek és pártoknak. Az osztrák nyomozás azt állapította meg, hogy az Alstom 2007 májusában 2 millió eurót utalt át a Terner Géza hozzátartozójához, Aczél Zoltánhoz közeli bécsi bejegyzésű Eurocontact Public Affairs GMBH-nak.

Az osztrák vádhatóság úgy látta, hogy az „SFO-nak (…) nem állnak rendelkezésre olyan új bizonyítékai, melyek meghatározott magyar hivatalos személyekhez vezetnének”.

Lex CEU - Annyi jogszabályt sért, hogy csak megsemmisíteni lehet

Publikálás dátuma
2017.05.16. 21:13
Korábbi tüntetés a lex CEU ellen FOTÓ: Molnár Ádám
A normasértések sora miatt csak megsemmisítésének van helye - derül ki abból az elemzésből, amelyet nemzetközileg elismert jogi szakértők küldtek az Alkotmánybíróságnak.

Annyi jogszabályt sért a lex CEU, hogy semmi másnak, csak megsemmisítésének van helye - olvasható ki abból a lapunk által megismert beadványból, amelyben három nemzetközi jogi szakértő fejtette ki véleményét a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítás Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott normakontroll-indítvánnyal kapcsolatban. Mint ismert, miután Áder János államfő a hazai és nemzetközi tiltakozások, valamint szakértők figyelmeztetése ellenére is aláírta a lex CEU-t, a törvény az ellenzéki parlamenti képviselők kezdeményezésére az Ab elé került.

Lamm Vanda akadémikus, professor emerita, Kardos Gábor egyetemi tanár, valamint Valki László professor emeritus (mindannyian a nemzetközi jog elismert szakértői) az Ab-hez eljuttatott beadványukban olyan nemzetközi szerződésben rögzített normákra hívták fel a testület figyelmét, amelyek a magyar államra is kötelezőek, és amelyek megsértése miatt a lex CEU szerintük alkotmányellenesnek minősül.

A szakértők emlékeztettek: miután a CEU az Egyesült Államokban akkreditált felsőoktatási intézményként nyújt oktatási szolgáltatást Magyarországon (úgynevezett licencia-képzést), tevékenységét a Világkereskedelmi Szervezet egyik, "a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménye" (angol rövidítéssel: GATS) szabályozza. Magyarország és az Egyesült Államok is részese az egyezménynek, amely szerint hazánknak ugyanazt a kedvezményes elbánást kell biztosítania az amerikai szolgáltatásoknak és szolgáltatóknak, mint amelyet a magyar szolgáltatóknak (azaz felsőoktatási intézményeknek) megad. Így nem írhatna elő olyan feltételeket a CEU-nak, mint ami a törvénymódosításban szerepel: az Amerikában akkreditált képzés magyarországi indítását nem teheti függővé egy újabb nemzetközi megállapodás megkötésétől, vagy attól, hogy van-e az egyetemnek campusa az Egyesült Államokban. Ez olyan többletkövetelmény, ami egyértelműen sérti a nemzeti elbánás elvét.

A szakértők szerint a lex CEU azzal is nemzetközi jogi normát sért, hogy csak az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban elismert felsőoktatási intézmények részére biztosítja a licencia-képzések jogát Magyarországon, míg korábban ez az OECD tagállamainak - köztük az Egyesült Államoknak - az intézményeit illette meg. Ez ugyancsak sérti a nemzeti elbánás elvét, hiszen az Egyesült Államokon kívül több más OECD országtól (amelyek nem EGT tagok) is elveszi a magyarországi licencia-képzések lehetőségét.

"Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása óta egyébként sincs hatásköre arra, hogy önállóan, törvénymódosítással változtasson meg olyan jogviszonyokat, amelyek a csatlakozás előtt közte és más GATS tagállamok között a szolgáltatások kereskedelme területén keletkeztek. Ilyen hatáskörrel az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében csak az Európai Unió Bizottsága, illetve Tanácsa rendelkezik" - olvasható a beadványban. A GATS ugyan nem zárja ki, hogy egy részes állam egyes jogokat megvonjon más részes állam intézményeitől, ehhez azonban részletes és szigorú eljárási szabályokat ír elő, az eljárás pedig több évig elhúzódhat.

Az Ab-nek hamarosan döntenie kell a lex CEU-ról, a normakontrollt ebben az esetben nem lehet hónapokig húzni Valki László szerint. A szakértő lapunknak elmondta, beadványukat az Ab nem köteles figyelembe venni, de olyan szempontokra hívták fel a bíróság figyelmét, amelyek segíthetnek döntésének kialakításában. Valki szerint egyébként egyértelmű, hogy a lex CEU-t meg kell semmisíteni, ám nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az Ab várható döntéséről.

Nem tárgyal a főtárgyaló

Szerdán ülnek tárgyalóasztalhoz a kormány delegáltjai és a Közép-európai Egyetem vezetői, hogy a lex CEU-ról egyeztessenek – értesült lapunk. Azt, hogy kik jelennek meg a kabinet részéről, nincs pontos információ, ám úgy tudjuk, épp a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalások vezénylésére kinevezett Altusz Kristóf nem vesz részt az egyeztetésen.

Altusz Kristóf, a Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár dolga elvileg az lenne, hogy tárgyaljon az USA hatóságaival, csakhogy az CEU mellett kiálló amerikai kormányzati illetékesek határozottan jelezték, ilyesmire nem kerül sor.

A magyar kormány az egyetemmel akarjon tárgyalni, ne velük – üzenték. Altusszal kapcsolatban a Mandinernek arról beszélt Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese, hogy „egy nevet bedobtak, akinek elvileg ez a reszortja, de nem hallottam róla, hogy felvette volna a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal. Legalábbis én nem tudok róla, és szerintem tudnék, ha megpróbálta volna”. Az amerikai hatóságokkal valóban nem sikerült felvenni a kapcsolatot, de a Külügyminisztérium lapunknak azt válaszolta, hogy Altusz tárgyalást folytatott Malajzia és Thaiföld budapesti nagyköveteivel és az amerikai ügyvivővel.

A Magyar Narancs írt egyébként korábban Altuszról, aki a Fidesz-frakciótól érkezett a közigazgatásba: korábban az volt a feladata, hogy a fideszes képviselők számára közép- és hosszú távú straté­giákat dolgozzon ki, tárgyalásokat készítsen elő és koordinálja a parlamenti munkát.

Több mint egy hónappal a helyettes államtitkár megbízása után érdeklődtünk a külügynél, hogy a helyettes államtitkár tudott-e már másokkal is tárgyalni a lex CEU-ként elhíresült felsőoktatási törvénymódosításról, illetve milyen eredményre vezettek ezek az egyeztetések. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi alapján döntöttek a kinevezéséről, illetve elégedettek-e eddigi munkájával. Válaszokat eddig nem kaptunk. - J. D., Z. Á.

Nem tudjuk, mi fog történni 
Enyed

Enyedi Zsolt

- Mit várnak a tárgyalásoktól?
- Nem vagyok biztos benne, hogy ezek tárgyalások lesznek. Sokkal inkább csak találkozók, megbeszélések. Az az érzésem, mintha csak most igyekeznének feltérképezni a lex CEU hatását, most szeretnék megérteni, hogy nekünk az miért rossz. Minderre a felsőoktatási törvénymódosítás beterjesztése, elfogadása előtt kellett volna sort keríteni. Ha pesszimistán állok hozzá, az is lehet, hogy csak újabb "hibákat" akarnak keresni, amiket felróhatnak nekünk. Nem tudom, pontosan mi fog történni - mondja Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.
- Milyen eredménnyel lennének elégedettek?
- Alapos változásokra lenne szükség. Ha nem is vonják vissza a lex CEU-t, jelentős módosítások szükségesek. De attól tartok, a tárgyalópartnereink nem lesznek felhatalmazva arra, hogy jogalkotási lehetőségekben gondolkodjanak. Pedig nekünk erre lenne szükségünk.
- Sajtóhírek szerint maximum a határidőkön módosítanának.
- Ha csupán ebbe az irányba gondolkodnak, az nagyon elkeserítő. Ha néhány hónappal kitolják a határidőket, az rajtunk érdemben nem segít. Csak néhány hónappal több időt tölthetünk bizonytalanságban. Ha csak ennyit sikerülhet elérnünk, az nagy csalódás lenne.

Szerző
Témák
CEU lex CEU

Lex CEU - Annyi jogszabályt sért, hogy csak megsemmisíteni lehet

Publikálás dátuma
2017.05.16. 21:13
Korábbi tüntetés a lex CEU ellen FOTÓ: Molnár Ádám
A normasértések sora miatt csak megsemmisítésének van helye - derül ki abból az elemzésből, amelyet nemzetközileg elismert jogi szakértők küldtek az Alkotmánybíróságnak.

Annyi jogszabályt sért a lex CEU, hogy semmi másnak, csak megsemmisítésének van helye - olvasható ki abból a lapunk által megismert beadványból, amelyben három nemzetközi jogi szakértő fejtette ki véleményét a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítás Alkotmánybírósághoz (Ab) benyújtott normakontroll-indítvánnyal kapcsolatban. Mint ismert, miután Áder János államfő a hazai és nemzetközi tiltakozások, valamint szakértők figyelmeztetése ellenére is aláírta a lex CEU-t, a törvény az ellenzéki parlamenti képviselők kezdeményezésére az Ab elé került.

Lamm Vanda akadémikus, professor emerita, Kardos Gábor egyetemi tanár, valamint Valki László professor emeritus (mindannyian a nemzetközi jog elismert szakértői) az Ab-hez eljuttatott beadványukban olyan nemzetközi szerződésben rögzített normákra hívták fel a testület figyelmét, amelyek a magyar államra is kötelezőek, és amelyek megsértése miatt a lex CEU szerintük alkotmányellenesnek minősül.

A szakértők emlékeztettek: miután a CEU az Egyesült Államokban akkreditált felsőoktatási intézményként nyújt oktatási szolgáltatást Magyarországon (úgynevezett licencia-képzést), tevékenységét a Világkereskedelmi Szervezet egyik, "a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménye" (angol rövidítéssel: GATS) szabályozza. Magyarország és az Egyesült Államok is részese az egyezménynek, amely szerint hazánknak ugyanazt a kedvezményes elbánást kell biztosítania az amerikai szolgáltatásoknak és szolgáltatóknak, mint amelyet a magyar szolgáltatóknak (azaz felsőoktatási intézményeknek) megad. Így nem írhatna elő olyan feltételeket a CEU-nak, mint ami a törvénymódosításban szerepel: az Amerikában akkreditált képzés magyarországi indítását nem teheti függővé egy újabb nemzetközi megállapodás megkötésétől, vagy attól, hogy van-e az egyetemnek campusa az Egyesült Államokban. Ez olyan többletkövetelmény, ami egyértelműen sérti a nemzeti elbánás elvét.

A szakértők szerint a lex CEU azzal is nemzetközi jogi normát sért, hogy csak az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban elismert felsőoktatási intézmények részére biztosítja a licencia-képzések jogát Magyarországon, míg korábban ez az OECD tagállamainak - köztük az Egyesült Államoknak - az intézményeit illette meg. Ez ugyancsak sérti a nemzeti elbánás elvét, hiszen az Egyesült Államokon kívül több más OECD országtól (amelyek nem EGT tagok) is elveszi a magyarországi licencia-képzések lehetőségét.

"Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása óta egyébként sincs hatásköre arra, hogy önállóan, törvénymódosítással változtasson meg olyan jogviszonyokat, amelyek a csatlakozás előtt közte és más GATS tagállamok között a szolgáltatások kereskedelme területén keletkeztek. Ilyen hatáskörrel az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében csak az Európai Unió Bizottsága, illetve Tanácsa rendelkezik" - olvasható a beadványban. A GATS ugyan nem zárja ki, hogy egy részes állam egyes jogokat megvonjon más részes állam intézményeitől, ehhez azonban részletes és szigorú eljárási szabályokat ír elő, az eljárás pedig több évig elhúzódhat.

Az Ab-nek hamarosan döntenie kell a lex CEU-ról, a normakontrollt ebben az esetben nem lehet hónapokig húzni Valki László szerint. A szakértő lapunknak elmondta, beadványukat az Ab nem köteles figyelembe venni, de olyan szempontokra hívták fel a bíróság figyelmét, amelyek segíthetnek döntésének kialakításában. Valki szerint egyébként egyértelmű, hogy a lex CEU-t meg kell semmisíteni, ám nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az Ab várható döntéséről.

Nem tárgyal a főtárgyaló

Szerdán ülnek tárgyalóasztalhoz a kormány delegáltjai és a Közép-európai Egyetem vezetői, hogy a lex CEU-ról egyeztessenek – értesült lapunk. Azt, hogy kik jelennek meg a kabinet részéről, nincs pontos információ, ám úgy tudjuk, épp a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalások vezénylésére kinevezett Altusz Kristóf nem vesz részt az egyeztetésen.

Altusz Kristóf, a Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár dolga elvileg az lenne, hogy tárgyaljon az USA hatóságaival, csakhogy az CEU mellett kiálló amerikai kormányzati illetékesek határozottan jelezték, ilyesmire nem kerül sor.

A magyar kormány az egyetemmel akarjon tárgyalni, ne velük – üzenték. Altusszal kapcsolatban a Mandinernek arról beszélt Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese, hogy „egy nevet bedobtak, akinek elvileg ez a reszortja, de nem hallottam róla, hogy felvette volna a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal. Legalábbis én nem tudok róla, és szerintem tudnék, ha megpróbálta volna”. Az amerikai hatóságokkal valóban nem sikerült felvenni a kapcsolatot, de a Külügyminisztérium lapunknak azt válaszolta, hogy Altusz tárgyalást folytatott Malajzia és Thaiföld budapesti nagyköveteivel és az amerikai ügyvivővel.

A Magyar Narancs írt egyébként korábban Altuszról, aki a Fidesz-frakciótól érkezett a közigazgatásba: korábban az volt a feladata, hogy a fideszes képviselők számára közép- és hosszú távú straté­giákat dolgozzon ki, tárgyalásokat készítsen elő és koordinálja a parlamenti munkát.

Több mint egy hónappal a helyettes államtitkár megbízása után érdeklődtünk a külügynél, hogy a helyettes államtitkár tudott-e már másokkal is tárgyalni a lex CEU-ként elhíresült felsőoktatási törvénymódosításról, illetve milyen eredményre vezettek ezek az egyeztetések. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi alapján döntöttek a kinevezéséről, illetve elégedettek-e eddigi munkájával. Válaszokat eddig nem kaptunk. - J. D., Z. Á.

Nem tudjuk, mi fog történni 
Enyed

Enyedi Zsolt

- Mit várnak a tárgyalásoktól?
- Nem vagyok biztos benne, hogy ezek tárgyalások lesznek. Sokkal inkább csak találkozók, megbeszélések. Az az érzésem, mintha csak most igyekeznének feltérképezni a lex CEU hatását, most szeretnék megérteni, hogy nekünk az miért rossz. Minderre a felsőoktatási törvénymódosítás beterjesztése, elfogadása előtt kellett volna sort keríteni. Ha pesszimistán állok hozzá, az is lehet, hogy csak újabb "hibákat" akarnak keresni, amiket felróhatnak nekünk. Nem tudom, pontosan mi fog történni - mondja Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese.
- Milyen eredménnyel lennének elégedettek?
- Alapos változásokra lenne szükség. Ha nem is vonják vissza a lex CEU-t, jelentős módosítások szükségesek. De attól tartok, a tárgyalópartnereink nem lesznek felhatalmazva arra, hogy jogalkotási lehetőségekben gondolkodjanak. Pedig nekünk erre lenne szükségünk.
- Sajtóhírek szerint maximum a határidőkön módosítanának.
- Ha csupán ebbe az irányba gondolkodnak, az nagyon elkeserítő. Ha néhány hónappal kitolják a határidőket, az rajtunk érdemben nem segít. Csak néhány hónappal több időt tölthetünk bizonytalanságban. Ha csak ennyit sikerülhet elérnünk, az nagy csalódás lenne.

Szerző
Témák
CEU lex CEU