Előfizetés

Aranytőzsde Budapesten?

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.05.16. 07:01
Orbán Viktor miniszterelnök és Csang Tö-csiang, az Országos Népi Gyűlés, azaz a kínai parlament elnöke tárgyal MTI Fotó: Minisz
A keleti nyitás politikájának eddig - a magyar kormány hozsannázása ellenére - sok kézzel fogható eredménye nincs, a térségben a legnagyobb volumenű, Kínával lebonyolított árucsereforgalom lényegében stagnál.

Ennek egyik oka a szakértők szerint, hogy a kínai gazdasági (és politikai) döntéshozók, szemben a nyugat-európai és az észak-amerikai társaikkal, nem sietnek, óvatosak, több helyről is bekérnek ajánlatot, mielőtt a szerződéskötésig eljutnának. Ugyanakkor - és ez Orbán Viktor mostani pekingi tárgyalásai során is kiderült - örömmel fogadják, hogy egy uniós ország, úgy is mondhatnánk az egyetlen, csatlakozott az általuk évek óta dédelgetett "Egy övezet, egy út" elképzeléseikhez.

Magyarország iránt - még a rendszerváltás előtti idők kapcsolatai révén - egyébként is kiemelt érdeklődést mutat Kína, de az aligha indokolja a magyar eufóriát, hogy - hosszú diplomáciai erőfeszítések után - sikerült Magyarországnak is elérnie: több mint 50 ország után hazánkkal is átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kössön Kína (aminek az volt a feltétele, hogy a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai hitelből, magyar törlesztéssel, kínai kivitelezésben megvalósuljon). Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt ígéri, hogy a rendszeres Kína -Közép-Kelet-Európai konferencia őszi ülésén, amelyet egyébként Budapesten tartanak, már alá is írják a vasútbővítés tenderét.

Érdekes ötlet, hogy a Sanghaji Arany Tőzsde Dubaj és Toronto után a harmadik, Európában az első aranykereskedelmi platformját Budapesten szeretné felállítani. A Bank of China 2015-ben a magyar fővárosban hozta létre egyik üzletágának első európai központját.

A legjelentősebb magyarországi kínai tulajdonban lévő cég a BorsodChem. Az MFB és a Kínai Fejlesztési Bank (CDB) Pekingben egy 79 millió euró összegű kölcsönszerződést írt alá a kazincbarcikai vegyipari konszern környezetvédelmi célú beruházásának refinanszírozására, ez a megállapodás a jövőben várhatóan mintaként szolgálhat további magyarországi, kínai érdekeltségű projektek finanszírozásához is. A CDB-nek ez az első olyan nemzetközi hitelmegállapodás, amelyet egy uniós tagországban működő partnerrel írtak alá.

Orbán Viktor barátokra talált a diktátori selyemúton

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.05.16. 07:00
FOTÓ: Reuters
Mások is versengenek a kínai kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges politikusi kegyekért. De közben nem alázzák meg magukat és országukat kínos gesztusokkal.

Pekingben tárgyalt és mulatott a hét végén a magyar kormány színe-java. A kínai fővárosban az első nagyszabású nemzetközi fórumát rendezték meg a Hszi Csin-ping kínai elnök által 2013-ban kezdeményezett Egy övezet, egy út (One Belt, One Road, OBOR) stratégiai projektnek.

Noha a két fő részre - „Selyemút gazdasági övezet” és a „XXI. századi tengeri selyemút”-ra – tagolt kínai elnöki vízió elsősorban az ázsiai, délkelet-ázsiai térségre szól, deklarált célja az is, hogy az eurázsiai kontinens államait szorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködésre ösztönözze, ami több, nem térségbeli ország vezetőinek érdeklődését felkeltette. Az övezet a világ legnépesebb és leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató térsége, magyarán a legnagyobb piac, amit egyetlen nyugati ország sem tud vagy akar mellőzni. Mégis, a találkozóról hiányoztak a nyugati demokráciák vezetői, Orbán Viktor miniszterelnök gyakorlatilag egy mini diktátor partin vett részt népes kíséretével. A jelenlévő 28 állam- és kormányfő között olyan hírességek voltak jelen, mint Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz, Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki, Milos Zeman cseh elnök, vagy Dzsargaltulga Erdenebat mongol miniszterelnök.

Orbán Viktor kormányfő és kísérete ezúttal is azt bizonyította, hogy a magyar külpolitika végképp az erkölcsi megfontolásokat mellőző külgazdasági kapcsolatépítésre redukálódik, jelen esetben mindent a Budapest–Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozásának rendel alá. Konkrétan a kínai Eximbank hitelajánlatáról van szó: az 550 milliárdos beruházási érték 85 százalékának elnyeréséért Magyarország vezetői diktátorok, autokratikus vezetők társaságában pózolnak, nótáznak, a miniszterelnök pedig csuklás nélkül megkoszorúzza Pekingben a Tienanmen téren a kínai kommunisták Népi hősök elnevezésű emlékművét, ugyanott, ahol 1989 június 3-án a kínai vezetés tankokkal fojtotta vérbe a kommunizmus ellen lázadó diákok tüntetését. (A véres represszió több ezer áldozatot követelt, az akkor is Orbán Viktor vezette Fidesz pedig közleményben tiltakozott és tüntetést szervezett a kínai nagykövetség elé.)

Vasútbővítés kérdőjelekkel
Szunomár Ágnes, MTA KRTK kutatócsoport-vezető

Szunomár Ágnes, MTA KRTK kutatócsoport-vezető

- Sínen van Orbán Viktor kormányfő pekingi tárgyalásai után a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése?
- Ezt korántsem mondhatjuk. Mint ismeretes az Európai Unió több kifogást is emelt a tervezett projekt ellen. Brüsszel ragaszkodik az uniós alapelveknek megfelelő közbeszerzési eljárásokhoz, amit a parlament vállalt is. Bár az erre vonatkozó kölcsönös ígéretek elhangzottak, de a pályáztatás nem történt meg.
- Mit tudunk a finanszírozásról?
- Ha teljesítjük a tendereztetési feltételt, akkor érdemes arról beszélni, hogy a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal finanszírozására felajánlott kínai eximbanki hitelt hogyan vesszük fel. A részletek ugyanis nem ismertek, csak annyi, hogy a kínaiak a költségek 85 százalékát meghiteleznék. Egyébként hasonló felajánlást tett az ázsiai óriásbirodalom Macedóniának is, ugyanis részben kínai tulajdonban van a görögországi Pireusz kikötője, és onnan vasúti úton szállítanának árut - Magyarország érintésével is - Nyugat-Európába.
- Előnyös lesz számunkra a beruházás?
- Még rendkívül sok a tisztázatlan kérdés. Hogy csak egy példát említsek: nem tudjuk, vajon visznek-e majd árut a szerelvények a visszafelé tartó úton. Az is közismert tény, hogy maguk a vasútvonalak - szemben az autópályákkal - önmagukban nem vonzzák a gyárakat, de még a logisztikai központokat sem. Eddig legalábbis nem ismerünk olyan szándékokat, amelyek ilyen projektekről szólnának. A kínai Eximbank mintegy 467,5 milliárd forintnak megfelelő értékben, 20 évre, 2,5 százalékos kamatra nyújtana hitelt. Hírek szerint a kölcsön összegének a fele megtérül a tanzitdíjak révén.

Érdemes sorra venni azt is, kikkel tárgyalt és kikkel fotózkodott a magyar miniszterelnök. A saját honlapján is közzétett fotón a házgazda Hszi Csin-ping mellett Recep Tayyip Erdogan, Aljakszandr Lukasenka és fia, Vlagyimir Putyin látható. De Milos Zeman cseh és Rodrigo Duterte Fülöp-szigeti elnök társasága is figyelemre méltó. Miről is híresek a magyar miniszterelnök új barátai?

Vlagyimir Putyint nem kell külön bemutatni. Az új orosz cáratyuska ma már nyílt hadviselést folytat a demokratikus jogállamiság ellen. 2000 óta tartó uralmát a kezdeti sikerek után egyre inkább Oroszország nemzetközi elszigetelődése, a represszív autokrácia fokozatos kiépítése jellemzi. A putyini receptet az Orbán-kormány egyre több területen másolja, legutóbb a civil szervezetek elleni jogalkotásában.

FOTÓ: Reuters

FOTÓ: Reuters

Recep Tayyip Erdogan az első olyan török államfő, aki a modern, atatürki Törökország felszámolását tűzte zászlajára. Napjaink török szultánja, akárcsak orosz barátja, a választási eredmények meghamisításától sem riadt vissza. Erdogan Törökországában ma naponta hurcolják el a rezsim ellenségeit, menesztenek bírókat és tanárokat a munkahelyükről, hallgattatnak el ellenzéki televíziókat, rádiókat, újságokat hamis, mondvacsinált terrorvádakkal. A törökországi elnyomáshullám a tavalyi puccskísérlet után csúcsosodott ugyan ki, de akkor elkezdődött, amikor a sajtó és a bíróság Erdogan párt- és családi vállalkozásait kezdte gorcső alá venni.

Lukasenka Forrás: Facebook

Lukasenka Forrás: Facebook

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt a világsajtó hosszú ideje egyszerűen Európa utolsó diktátoraként szokta emlegetni, de az utóbbi évek fejleményei azt mutatják, komoly konkurenciája akadt a térségben. Ám a magyar miniszterelnök által nyilvánosságra hozott fotó, amelyen a diktátor mellett fia is látható, azt jelzik, Minszkben talán dinasztikus álmokat dédelgetnek.

Milos Zeman és Rodrigo Duterte ugyan nincsenek jelen a fotón, de a két politikus mégis a pekingi tanácskozás szalonképességének megkérdőjelezhetőségéhez sokat tett hozzá.

Roberto Duterte Fülöp-szigetei elnök azzal híresült el, hogy trágár szavakkal illette Barack Obama volt amerikai elnököt, Adolf Hitlerhez hasonlította büszkén magát, bevallotta, hogy ölt már embert is. A kábítószerfogyasztás és terjesztés elleni harcában ezreket végeztek ki a kommandói. Az áldozatok között sok az ártatlan, de az elnök szerint a cél szentesíti az eszközt, a mellékes veszteségek nem számítanak. A tavaly elnökké választott Duterte rezsimjével Szijjártó Péter fő külgazdász máris „nagy horderejű” gazdasági megállapodásokat kötött.

Milos Zeman Fotó: Getty Images

Milos Zeman Fotó: Getty Images

Orbán Viktor mellett Milos Zeman, a másik uniós vezető lóg ki leginkább a pekingi résztvevők sorából, legalább is látszólag. Ám valójában Zeman is klubtag: nem pusztán vállalt oroszbarátsága okán, hanem megbotránkoztató, demokratához nem illő megnyilvánulásai, kijelentései miatt is. A cseh kormányfő Pekingben is nagy formában volt: egy sajtótájékoztató előtt azt találta mondani, hogy el kellene tüntetni onnan az újságírókat - kijelentése nem csak a cseh kormánytagokat, hanem még az ellenzéki médiával igazán nem szimpatizáló Putyint is meglepte. Az orosz elnök teljes politikájára jellemző választ adott Zemannak: „nem szükséges eltüntetni őket, a számukat lehetne csökkenteni".

Ügynökmúlt - Velünk élő X(Y)-akták

Publikálás dátuma
2017.05.15. 07:02

A napokban lelepleződött az a nő, aki „Krisztina” néven jelentett a ’80-as években alternatív zenészekről. Ma is csak azt tudni: az elvtársak féltek a művészettől.

A Krisztina fedőnevű ügynök jelentéseket írt a nyolcvanas években a Fekete Lyukat, a Fiatal Művészek Klubját, a Bercsényi Kollégiumot és más alternatív klubokat látogató szubkultúra zenészeiről – adta hírül az Index. „Krisztina” több zenekar vokalistája volt, az adatokat kikérő Soós Lajos zenész meg is nevezte, Pleva Eszterről van szó. Miközben továbbra sem tisztázott a jelenlegi törvények szerint, hogy mikor kinek a neve kerülhet nyilvánosságra. 

Pálinkás Szűcs Róbert több évig vezette a Klubrádión Addig jó, míg Kádár él című beszélgetős műsorát. A rendszerváltás idején az Inconnu független művészeti csoporthoz tartozott, és részt vett az emigrációból hazatérő Krassó György politikai performanszaiban. Bárdos Deák Ágnes kulturális újságíró a Kontroll Csoport underground zenekar egyik alapító énekese. Mindketten szerepelnek az elmúlt napokban dekonspirált besúgó beszámolóiban. Vajon tudták-e az alternatív kultúra szereplői, hogy jelentenek róluk?

Pálinkás Szűcs szerint a nyolcvanas években már mindenki tudta, hogy az a tevékenység, amelyet nem irányíthat a rendszer, megfigyelés alá esik. „A részleteket Szőnyei Tamástól tudtuk meg mi is, a Nyilvántartottak című könyvéből. Annak idején nem sokat törődtünk a mendemondákkal, hogy ki besúgó. Nem érdekelt igazán minket. De a helyzet tudat alatt dolgozott bennünk, erre utalnak a dalszövegek, például Kistamás László Nyilvántartanak – nyilván tartanak tőled sora, vagy Müller Péter Sziámi Besúgók és provokátorok című dala. Időnként persze kiderült, hogy tényleg vannak a téglák, eggyel engem is szembesítettek a rendőrök.

Sajnáltam – látszott, hogy nagyon rosszul érzi magát. Egy szerencsétlen srác volt a közönségünkből. Nem rá, hanem a rendőrökre és a korabeli Együttműködés Rendszerére haragudtam” - emlékszik vissza Bárdos Deák.

„Sejtettem, hogy jelentenek rólunk, miközben nem gondoltam magam annyira fontos szereplőnek, hogy a rendszer tőlem féljen. 1978-ban mégis figyelmeztettem a zenekarom tagjait, hogy ne nyilatkozzanak, legyenek óvatosak, mi nem politizálunk, és nem vagyunk a rendszer ellenségei. Eközben egyik megfigyelőnk azt jelentette rólunk, hogy nagyon zárkózottak a zenekar tagjai, miközben nyilvánvalóan a rendszer ellenségei" - mondta el a Krisztina-ügy másik érintettje, a Beatrice vezetője, Nagy Feró.

A dactól a tagadáson át az öngyilkosságig tart az a skála, amin az egykori besúgók későbbi viselkedése ábrázolható lenne. „Ha újraélhetném az életemet, akkor se döntenék másképp” – válaszolta például Szokolay Zoltán az Irodalmi Jelennek adott interjújában arra a kérdésre, hogyan sikerült feldolgozni magában ügynökéveit. Szokolay Zoltán költő, volt MDF képviselő egy színpadon ült egyik besúgottjával, Kukorelly Endrével a Szétszakadt Magyarország című dokumentumfilm bemutatóján februárban az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kukorelly bocsánatkérésre szólította fel besúgóját, eredménytelenül.

Vajon mi lehetett annyira veszélyes a kultúrában? „Bármi. Az állam kontrollálni akart, tudni akarta, hogy azokon a helyeken, amiket nem tud lehallgatni, mit beszélnek és miről. A diktatúrának ez a természete. Be akar mászni az állampolgárainak az agyába. És az ágyába.” - mondja Pálinkás. Bárdos Deák szerint azt akarták demonstrálni, hogy szemmel tartanak mindenkit, "hogy belerondíthatnak mindenbe, a kapcsolatainkba is.

MÜLLER PÉTER IVÁN (SZIÁMI) 1981–1983 között született dalszövege

MÜLLER PÉTER IVÁN (SZIÁMI) 1981–1983 között született dalszövege

A korabeli underground zenekarok tagjairól nem tudtak a besúgók több felforgató dolgot jelenteni, mint amit a színpadon előadtunk: a szövegeink üzenete a személyes véleményünk vállalása volt. A szép számú közönségünk is a megfélemlíthetetlenségünket demonstrálta.”

Tar Sándor író 1999-ben hozta nyilvánosságra, hogy 1978-tól besúgóként tevékenykedett. Számos személyt figyelt meg, többek között Kenedi János történészt is. Levélváltásukat az Élet és Irodalom közölte le. Szőnyei Tamás az írókkal kapcsolatos ügynökkönyvének megjelenése után elmondta lapunknak, hogy számára a legmegdöbbentőbb: a szolgálatokat minden, még a falusi könyvtárak író-olvasó találkozóin történtek is érdekelték. „Az nem titok, hogy az irodalmi kánon legtöbb kiemelkedő alakja nem hálózati, hanem inkább célszemély volt. Tar Sándorhoz hasonló jelentőségű író nincs az ügynökök között. Talán Pomogáts Béla, de őt fiatalon szervezték be, azzal fenyegették, hogy lelövik a határon, mintha határsértés közben leplezték volna le. Aláírt, de amint tehette, kilépett. ”

„Ez ilyen világ volt” - válaszolta lapunknak Nagy Feró, aki átélhette már a szembesítés érzését besúgójával, Vikidál Gyulával, akivel egy tévéműsorban ültették egy asztalhoz. Vikidál, aki Dalos néven jelentett zenésztársairól „mondott valami elnézéskérés-félét, de akkor is azt mondtam, amit ma: ilyen világ volt, így működött, nem kell bocsánatot kérnie. Nincs bennem harag, csalódott csak akkor lettem volna, ha a zenekari tagok közül jelentett volna rólunk valaki. De ilyen nem fordult elő.” A rockzenész saját bevallása szerint nem szeret ítélkezni. Nagy Feró híve ugyan az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének, de bizalmatlan is: „Már nem azt kapjuk, amit akartunk. Ki tudja, melyik papírnak hihetünk, melyik hiteles. Ma már minden hamisítható. Ezt a lehetőséget a rendszerváltást követő egy-két évben végleg elmulasztottuk.” - veti fel a Beatrice vezetője. 

Értelmiségiek mosodája
„A múlttal való foglalatosság alapvetően értelmiségi attitűd” – válaszolja Ungváry Krisztián történész lapunk kérdésére, hogy miért a művészvilágból kerül nyilvánosságra több ügynök-ügy. Arra, hogy vajon mennyi ideig kerülhetnek elő még „csontvázak” a levéltárak mélyéről, Ungváry Krisztián így felel: „A törvény hazug módon definiálja, hogy kik az érintettek, az erkölcsi igazságtételt szolgáló lusztrációs törvény értelmében a Kádár-rendszerben egyetlenegy ember sem volt ügynök. Ez pedig rombolja a társadalom demokratikus jogállamba vetett hitét. De nem egyedül a politika a felelős azért, hogy még mindig nem teremtődött tiszta helyzet. Szabó István filmrendező ügynökmúltja például mosodát indított be az értelmiség egy részének körében. Hűségnyilatkozatok születtek és sokan biztosították arról, hogy filmjeit és személyét továbbra is szeretik. Miközben nem ez volt a kérdés, hanem az ügynöki tevékenysége.”

Fekete-Győr, Schiffer, Vona

A kormány 2018. júniusig adott határidőt a Nemzeti Emlékezés Bizottságának (NEB) koordinálni a katonai és polgári titkosszolgálatokat azzal kapcsolatban, hogy felülvizsgálják: pontosan mely adatállományok titkosítását lehet feloldani és átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) kutatásra. A mára párttá alakult Momentum teljes nyilvánosságot szeretne. Az LMP-s Schiffer András tizenegyszer nyújtott be erre vonatkozó törvényjavaslatot. "Nyilván nincs meg a politikai akarat. A XX. századi pártokban érthető idegenkedés van attól, hogy tisztán lássunk a kommunista állambiztonsági múlt továbbélése tekintetében” – nyilatkozta a Hír TV-nek. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a parlamentben kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt az ügynöklisták nyilvánosságra hozásáról.