Előfizetés

"Köszönjük a brutális emelést!" - Demonstráció készül

Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:06
Népszava fotó/Vajda József
Torkukon akadt a dolgozóknak az ünnepi reggelihez tálalt szerdai miniszteri bejelentés.

Demonstrációval kívánja kifejezni a hó végén a Markó utcai székház előtt, hogy mélyen csalódtak a mentőszolgálatnál működő három szakszervezetből kettő, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) és a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (RKDSZ). A harmadik, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MOSZ) kivár. Toma Lajos elnök szerint, amíg a jövő évi költségvetés vitája tart a parlamentben, van remény.

„Köszönjük ezt a brutális emelést! Ami csak fele annyira fájna, ha nem húzták volna el az orrunk előtt a mézesmadzagot!” „Kinek 188 000 az alapja???? Nekem 20 év után az alapilletményem 166 800” - írja egy mentőápoló. A társa szerint: „többen megkérdezték tőlem, hogy ti komolyan elhittétek, ezt az emelést? Nem gondoltam volna, hogy így átverik a mentős társadalmat. Hát ez is megtörtént.”

Népszava fotó/Vajda József

Népszava fotó/Vajda József

„És még mindig van, aki benyal ezeknek a narancssárga lényeknek. Évek óta lejárt ruhában dolgozunk. Igaz, mi a magyar embereket látjuk el, akik nem számítanak semmit, csak addig amíg pénzt lehet kivenni belőlük” - sok ilyen és hasonló bejegyzés született Balog Zoltán szerdai, a mentők béremelésével kapcsolatos bejelentése után a közösségi portálokon.

Pótlékot kapnak a védőnők
Novembertől 33 ezer forintos kiegészítő pótlékot kapnak a védőnők - jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter tegnap a kormányinfón. A pótlékot 2018-ban is megkapják a védőnők, s ezzel párhuzamosan megkezdik a nemzeti védőnői hálózat kialakítását, hogy az önkormányzatok felügyelete helyett az állam irányíthassa a szolgálatot. A védőnők ötöde fordult a kormány tagjaihoz bére rendezése érdekében.

A miniszter a hazai mentés 60. születésnapján reprezentatív reggeli keretében jelentette be, hogy csak jövő januártól 10 százalék „extra-béremelést” kapnak a mentők. A tárcavezető azt hitte, jó hírt közölt, szavai valójában csalódást keltettek. Ugyanis a mentők a tavaly elkészült és azóta is frissített életpályamodelljében 60 százalékos béremelés szerepelt, az is úgy, hogy még az idén májustól megkapják az érintettek. A dokumentum adatai pedig jó ideje közszájon forogtak a szolgálatnál. Az életpályamodell egyéb 2017-re tervezett pontjai sem teljesülnek, így új munkaruhát sem osztanak az idén. Az erre szánt 1,9 milliárd forint, a mentők napjára 300 millióra olvadt, és ez is legfeljebb a vizes vb-én dolgozók kistafírozására elég.

Lapunknak Kusper Zsolt, a MOMSZ elnöke elmondta: tegnap óta szinte csak fölháborodott emberekkel beszélt, akik azt mondták: elég volt az ámításból. Már késő délután összeültek a másik szakszervezettel, hogy egyeztessenek, ezen a megbeszélésen döntöttek arról, hogy demonstrálnak a székház előtt. Mindezzel azt kívánják jelezni, többé nem lehet a mentésben dolgozókat semmibe venni.

Kusper Zsolt: elég az ámításból!

Kusper szerint "az sem állja meg a helyét, hogy a kormány a mentődolgozóknak adna bármit is, mert nem ők kapják a mentőautókat, hanem a lakosság. Valamennyiünk érdeke, hogy baj esetén pihent, jól felkészült és megfizetett orvos ápoló érkezzen, és egyértelműen a kormányzat dolga, hogy ezeket a feltételeket a lakosságnak biztosítsa". Számításaik szerint az életpályamodellben tervezett béremelésre 2017-ben 2,2 milliárdot, 2018-ban további 6,1 milliárdot, 2019-ben újabb 600 milliót kellene fordítani. Egy mentőápoló most havi nettó 90-110 ezer forintot visz haza. Hasonló összegért kockáztatja a maga és a kocsiban ülők társai életét a gépkocsivezető.

Gémesi: Elveszik a falvak önállóságát

Doros Judit
Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:05
Fotó: Szabó Sándor

- Miért vannak nehéz helyzetben a falvak?

- A mostani kormánynak nem számítanak sokat, s ezt a finanszírozásukból is látni lehet. Kétezer-négyszáz olyan település van, amelyben kétezernél kevesebb ember él, s tudunk olyan kormányzati tervről, amely szerint – ha 2018-ban a Fidesz-KDNP marad a hatalomban – ezekben a falvakban 2019-ben nem lesz önkormányzati választás, eltűnik a hagyományos értelemben vett képviselőtestület és a polgármester. Azt nem tudjuk, mi lesz helyettük, s miként integrálják ezeket a helyiségeket esetleg egy nagyobb, városi önkormányzatokhoz, de a mostani tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy ez a folyamat már megindult.

- Hol olvasható ez a koncepció?

- Nyilvánosan nem beszélnek róla, ám azt hallottuk, hogy egy egyetemi kört kértek fel az elképzelés kidolgozására. Jómagam is megkérdeztem kormánypárti országgyűlési képviselőket, s többen úgy reagáltak, hogy nem támogatják a tervezetet. Ami minimum annyit jelent, hogy a tervezet létezik, bár a parlamenti választások előtt természetesen nem kampányolnak vele.

- Felvállalna egy ilyen durva döntést ez a kormány?

- Magyarország területének fele 2000 fő alatti kistelepülésekhez tartozik, s nagyjából másfél-kétmillió ember él falvakban. Nem is muszáj nagy csinnadrattával megszüntetni az ilyen önkormányzatokat, elég, ha ellehetetlenítik a szakembergárdát: a kormányhivatalokban, járási hivatalokban dolgozók bérét felemelik, az önkormányzatiakét pedig nem, s így a városok elszipkázzák a szaktudást a falvakból. Ilyenre már most is akad példa: Zalaszántón például hosszú ideig nem találtak a felajánlott fizetésért jegyzőt, pénzügyest, így nem tudták időben elkészíteni a pénzügyi beszámolókat. Emiatt 54 millió forintra bírságolta őket az állam, miközben a falu saját bevétele alig 25 millió forint. Ez a tendencia végigsöpörhet a kis falvakon, s az lesz az eredménye, hogy sokan maguktól is bedobják a törölközőt.

- Nemcsak a szakemberek, a kistelepülések is alulfinanszírozottak…

- Ma Magyarországon 1500-1600 működési forráshiányos település van, nekik nincs annyi bevételük, amennyi fedezné a kötelezően rájuk szabott feladatok költségeit. Ezeknek a lukaknak a befoldására szolgálna az úgynevezett „műki”, vagyis a működési támogatás, amit a Belügyminisztérium szakembergárdája szépen akkurátusan ki is számol. Majd jönnek a párttitkárok, akarom mondani a kormánypárti parlamenti képviselők, és szépen átszabják az egészet, attól függően, hogy melyik polgármesterre haragszanak épp, ki nézett rájuk csúnyán, ki nem tapsolt eléggé, vagy ellenkezőleg: kit akarnak megjutalmazni. Nyilván nem mindenütt van így, de nagyon sok rossz példát hallottunk arról, hogy költi el a szakma helyett a politika ezt a közel 30 milliárd forintos támogatási büdzsét.

- Láttuk ezt Salgótarján esetében is: amikor szocialista polgármestert választottak, a korábbi másfél-milliárd forint helyett mindössze annyi pénzt kaptak – 60 millió forintot –, amennyi Egerben egyetlen templom felújítására jutott.

- Ebből is látszik, hogy a forráshiány nem csak a kistelepüléseket érinti. De itt van például Tokaj, a maga négyezer lakosával: tele van létesítménnyel, amiket fent kell tartani, de nincs bevétele, s minden évet 240 milliós hiánnyal kezdenek.

- Miként lehetne több bevételt generálni?

- Munkahelyekkel elsősorban. Vagy, mint Komlóskán, adókedvezményekkel, s az önfenntartásra való törekvéssel. A Borsod megyei Hernádszentandrás, a Győr-Sopron megyei Bánfalva, vagy a Csongrád megyei Kübekháza hasonló úton jár, de még nincs nagy számú követőjük.y a magyar

Gémesi: Elveszik a falvak önállóságát

Doros Judit
Publikálás dátuma
2017.05.12. 07:05
Fotó: Szabó Sándor

- Miért vannak nehéz helyzetben a falvak?

- A mostani kormánynak nem számítanak sokat, s ezt a finanszírozásukból is látni lehet. Kétezer-négyszáz olyan település van, amelyben kétezernél kevesebb ember él, s tudunk olyan kormányzati tervről, amely szerint – ha 2018-ban a Fidesz-KDNP marad a hatalomban – ezekben a falvakban 2019-ben nem lesz önkormányzati választás, eltűnik a hagyományos értelemben vett képviselőtestület és a polgármester. Azt nem tudjuk, mi lesz helyettük, s miként integrálják ezeket a helyiségeket esetleg egy nagyobb, városi önkormányzatokhoz, de a mostani tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy ez a folyamat már megindult.

- Hol olvasható ez a koncepció?

- Nyilvánosan nem beszélnek róla, ám azt hallottuk, hogy egy egyetemi kört kértek fel az elképzelés kidolgozására. Jómagam is megkérdeztem kormánypárti országgyűlési képviselőket, s többen úgy reagáltak, hogy nem támogatják a tervezetet. Ami minimum annyit jelent, hogy a tervezet létezik, bár a parlamenti választások előtt természetesen nem kampányolnak vele.

- Felvállalna egy ilyen durva döntést ez a kormány?

- Magyarország területének fele 2000 fő alatti kistelepülésekhez tartozik, s nagyjából másfél-kétmillió ember él falvakban. Nem is muszáj nagy csinnadrattával megszüntetni az ilyen önkormányzatokat, elég, ha ellehetetlenítik a szakembergárdát: a kormányhivatalokban, járási hivatalokban dolgozók bérét felemelik, az önkormányzatiakét pedig nem, s így a városok elszipkázzák a szaktudást a falvakból. Ilyenre már most is akad példa: Zalaszántón például hosszú ideig nem találtak a felajánlott fizetésért jegyzőt, pénzügyest, így nem tudták időben elkészíteni a pénzügyi beszámolókat. Emiatt 54 millió forintra bírságolta őket az állam, miközben a falu saját bevétele alig 25 millió forint. Ez a tendencia végigsöpörhet a kis falvakon, s az lesz az eredménye, hogy sokan maguktól is bedobják a törölközőt.

- Nemcsak a szakemberek, a kistelepülések is alulfinanszírozottak…

- Ma Magyarországon 1500-1600 működési forráshiányos település van, nekik nincs annyi bevételük, amennyi fedezné a kötelezően rájuk szabott feladatok költségeit. Ezeknek a lukaknak a befoldására szolgálna az úgynevezett „műki”, vagyis a működési támogatás, amit a Belügyminisztérium szakembergárdája szépen akkurátusan ki is számol. Majd jönnek a párttitkárok, akarom mondani a kormánypárti parlamenti képviselők, és szépen átszabják az egészet, attól függően, hogy melyik polgármesterre haragszanak épp, ki nézett rájuk csúnyán, ki nem tapsolt eléggé, vagy ellenkezőleg: kit akarnak megjutalmazni. Nyilván nem mindenütt van így, de nagyon sok rossz példát hallottunk arról, hogy költi el a szakma helyett a politika ezt a közel 30 milliárd forintos támogatási büdzsét.

- Láttuk ezt Salgótarján esetében is: amikor szocialista polgármestert választottak, a korábbi másfél-milliárd forint helyett mindössze annyi pénzt kaptak – 60 millió forintot –, amennyi Egerben egyetlen templom felújítására jutott.

- Ebből is látszik, hogy a forráshiány nem csak a kistelepüléseket érinti. De itt van például Tokaj, a maga négyezer lakosával: tele van létesítménnyel, amiket fent kell tartani, de nincs bevétele, s minden évet 240 milliós hiánnyal kezdenek.

- Miként lehetne több bevételt generálni?

- Munkahelyekkel elsősorban. Vagy, mint Komlóskán, adókedvezményekkel, s az önfenntartásra való törekvéssel. A Borsod megyei Hernádszentandrás, a Győr-Sopron megyei Bánfalva, vagy a Csongrád megyei Kübekháza hasonló úton jár, de még nincs nagy számú követőjük.y a magyar