Előfizetés

Választási demográfiai program készül

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.05.06. 07:02

A Fidesz is rájött, hogy adókedvezményekkel nem lehet megállítani a népességfogyást. Most új csomagot készít a kormány.

Az előző fideszes demográfiai program kidolgozásáért felelős munkacsoport vezetője Révész Máriusz volt, aki 2014-ben még vadul azt bizonygatta, hogy fokozatosan akár ötszörösére is növelhetik az anyasági támogatás összegét. A törvény értelmében a gyermek születésekor a terhesgondozáson rendszeresen megjelent anyáknak járó támogatás összege a mindenkori nyugdíjminimum 225 százaléka, a nagyszabású ígérgetés tehát már ott elbukott, hogy legkisebb időskori ellátás összege jövőre már tizedik éve változatlanul 28 500 forint. A 2014-es kampányt végül a rezsicsökkentésre húzta rá a jobboldali koalíció és nyert.

Túl sokan halnak meg
Megállíthatatlannak látszik, hogy fékezzük a magyar népesség csökkenését. Idén, az év első két hónapjában 14 582 gyermek született, több mint 2 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor, de ami igazán tragikus, az az, hogy közben januárban és februárban 26 970 ember halt meg, s ez a szám 21 százalékkal magasabb a tavalyinál. 1990 óta nem volt példa ilyen magas év eleji halálozási értékre. Még drámaibban mutatja a tendenciát, ha a KSH adataiból kiemeljük, hogy ezer lakosra 9,2 születés, viszont 17 haláleset jutott.
Ezek az adatok nagyon gyorsan lehűtötték az optimizmust, ami a 2016-os javuló számok miatt alakult ki a politikusokban. Egészségügyi szakemberek szerint egyszerűen tavaly enyhébb volt az influenzajárvány, s emiatt kevesebb idős ember halt bele a szövődményeibe, mint 2015-ben, vagy az idén.
Az ENSZ nyilvántartása szerint 2016. július elsején a Föld népessége meghaladta a 7,4 milliárd főt, 2050-re pedig elérheti a 10 milliárdot. Ázsiában él a népesség 60 százaléka, de Afrika gyors tempóban zárkózik fel, ezen a kontinensen él ma a legtöbb gyerek. Ma még Európában is nő a népesség, de az elemzések szerint ez már a 80-as évektől kizárólag a bevándorlóknak köszönhető.

A közelgő választást jelzi, hogy Lázár János még március elején bejelentette: demográfiai program készül, mert le kell lassítani, sőt meg kell állítani a népesség fogyását, el kell érni, hogy több gyerek szülessen és emelkedjen az idősek várható élettartama. Mindegyik tiszteletre méltó cél, sőt az is tagadhatatlan, hogy a családtámogatási rendszer több pontján is mélyebben nyúl a zsebébe az állam, mint korábban, de azért az előző – hasonlóan nagyszabású – demográfiai csomag köddé válása is jelzi, nem biztos, hogy ez a program lesz a Fidesz választási csodafegyvere.

A részleteket a kancelláriaminiszter csepegteti, mondván, hogy a kormány már kétszer is tárgyalt a 2060-ig irányt mutató tervekről, a gyermekvállalás ösztönzéséről, a halálozás csökkentéséről és az oktatási rendszer erősítéséről, a népegészségügyi lépések támogatásáról. Lázár szerint 2024–2030-ra el kellene érni, hogy a férfiaknál 79–80, a nőknél 85 év legyen a születéskor várható élettartam. Balog Zoltán humánminiszter pedig a költségvetés ismertetésekor kiemelte, hogy 140 milliárddal többet szánnak jövőre családtámogatásra.

Belső tartalék
Európa nagy problémájának nevezte Orbán Viktor néhány napja a csengeri tanuszoda átadásán, hogy a kontinensen kevés a gyerek, és jelenleg Magyarország is ezzel a bajjal küzd. A miniszterelnök persze gyorsan migránsozott egyet: szavai szerint Európában vannak olyan országok, amelyek a probléma megoldására külső segítséget vesznek igénybe bevándorlók és migránsok formájában, ugyanakkor vannak országok, amelyek bíznak magukban, és belső tartalékaikat mozgósítva megpróbálják megoldani ezt a történelmi feladatot. Magyarország az utóbbiak közé tartozik – jelentette ki. Végül jöttek a szokásos lózungok: „ehhez a feladathoz van elég életerő a magyar emberekben és családokban, így a folyamatot meg fogja tudni fordítani az ország a tendenciát”.

A baj azonban nagyon nagy, a népesség fogyatkozása ma már a magyar gazdaság versenyképességét veszélyezteti, hiszen az aktív és szakképzett dolgozók százezrei vándoroltak ki az alacsony fizetések, rossz munkakörülmények és családjuk megélhetési gondjai miatt. Többségüket nem lehet már hazacsábítani, de a családpolitikai tervek nem elegendőek az itthon maradók ösztönzésére sem. 

Tervezget az ellenzék is

A fideszes hazugságokkal szemben a valóság az, hogy az egyszülős magyar családok csaknem kétharmada él szegénységben – emelte ki nemrég a szocialisták családpolitikával foglalkozó képviselője. Bangóné Borbély Ildikó a közelmúltban nemzetközi felmérésekre hivatkozva kijelentette, az ország a Fidesz-KDNP kormányzása alatt Európa második legszegényebb országa lett. Az ellenszer a családok biztos megélhetése, aminek elérésére négypontos csomagot kínál az MSZP. A részleteken még dolgoznak, de biztosan szerepel benne a minimálbér 100 ezer forintra emelése, a munkaadói járulékok csökkentése, a nyugdíjemelés béremelkedéseket is figyelembe vevő módszerének visszaállítása, a gáz és a villany árának a piaci folyamatoknak megfelelő csökkentése, valamennyi alapvető élelmiszer áfájának csökkentése.

Az LMP ifjúsági szakszóvivője március végén arról beszélt, a kormánynak azért kell minél előbb cselekednie, mert a magyar gyermekek 15 százaléka már külföldön születik, Orbán Viktor kormányzása óta 78 ezer gyermeket veszített el ez az ország. Kanász-Nagy Máté úgy fogalmazott, ha ez a tendencia folytatódik, akkor hazánk unokák nélküli országgá válhat. Az LMP ingyenes felsőoktatással, munkahelyteremtő programmal és érdemi folyamatos béremeléssel ösztönözné a fiatalokat arra, hogy maradjanak itthon

A Párbeszéd szerint az Orbán-kormány hátat fordít a lakosság kevésbé jómódú többségének. Közleményben fogalmazták meg, hogy „amíg az Orbán Viktorhoz kötődő mészároslőrincek néhány szűk év alatt tízmilliárdos vagyonokra tettek szert, addig a minimálnyugdíj pontosan annyi, mint amikor 2010-ben a Fidesz-KDNP megszerezte a kormányrudat: 28500 forint. Felhívták a figyelmet arra is, hogy több szociális juttatás mértéke csökkent, ami visszafogja a gyermekvállalási kedvet is.


A gyermekvállalás támogatása hosszú távú befektetés, így a leggyorsabban elérhetőbb megoldásnak a nyugdíjas korosztály munkába való visszacsábítása látszik, amihez pedig egészségben kell tartani az időseket, ami az aktív generációk túlterhelése miatt nem is egyszerű feladat. Jöhetnének még külföldi vendégmunkások, de a nagyobb tömegben mozdítható ukrajnai dolgozók inkább az ebben is gyorsabban ébredő lengyeleket és cseheket választják. Ráadásul a demográfiai program nem lehet családtámogatási módszerek gyűjteménye, ennél átfogóbb csomagra van szükség, amivel óriási késésben vagyunk. Négy éve sem szánta rá magát a kormány drasztikus döntésekre, így most is félő, hogy a hosszú vajúdás végén csak egy családtámogatási kisegér születik. Ha születik egyáltalán.

Stratégiai gyerekek

Bass László szociológus: Munkát adjon a kormány, és akkor több gyereket vállalnak a családok

- Több gyerek születhet, ha nőnek a jövedelemhez köthető családi támogatások, vagy több bölcsőde lesz az országban?

- Azokban a szegény társadalmi csoportokban, ahol a legminimálisabb bevétel is a túlélést jelenti, létezik a családi pótlékért, egyéb juttatásért világra hozott „stratégiai gyerek” fogalma, de azt tapasztaljuk, hogy ha egy családban legalább egy felnőtt integrálódik, mert piaci munkát talál magának, ott csökken a vállalt gyerekek száma. Az alanyi jogon járó családi pótlékot épp azért nem emeli a kormány, mert a legszegényebb rétegek gyermekvállalási kedvét nem akarja élénkíteni.

- A gyermekvállalásban meghatározó, hogy van munka vagy nincs?

- Ez az alapvető kérdés. A családi adókedvezmények és minden egyéb mostanában felmerült családtámogatási forma csak abban játszik szerepet, hogy az egyébként is betervezett gyerek vagy gyerekek mikor jönnek a világra. Vagyis az időzítést lehet befolyásolni, de az alapdöntést a gyermekvállalásról, nem nagyon befolyásolják ezek a lépések.

- A megkapaszkodott rétegekben egyre később szülnek a nők, ezért a tervezett második, harmadik gyerek többnyire nem jön már világra. A legszegényebbek nem így számolnak?

- Nem, sőt az elmúlt néhány évben az a veszélyes tendencia figyelhető meg, hogy a tizenéves lányok tömegesen vállalnak gyereket. Otthagyják az iskolát, ahogy betöltik a 16. évüket, amire leszállították a tankötelezettség korhatárát, és nem marad nekik semmilyen feladat vagy cél. Az iskolai tapasztalataik kudarcosak, taszítják őket a tanulástól, munkát nem kapnak, mert semmihez nem értenek, marad a gyerekvállalás.

- Borsodi falvakban szembesültünk vele, hogy a rákbetegek sorra utasítják vissza a kezeléseket, a legszegényebbek évekkel rövidebb életre számíthatnak, mint a szakképzettek vagy diplomások.

- Ezt igazolják a mélyszegénységben élők körében végzett legfrissebb kutatásaink is. Amikor az egészségügyi vezetők a szűréseket és a megelőzést hangsúlyozzák, nem veszik figyelembe, hogy milliók nem képesek azt a buszjegyet sem megvenni, amivel eljutnának a tüdőszűrésre. Az orvosok arra panaszkodnak, mire hozzájuk kerül a beteg, már rég késő. Tehát ha demográfiai programban gondolkodik a kormány, akkor nem elég, ha a családtámogatásokon változtat.

Fogy a levegő - Az oktatás húzta a rövidebbet

Publikálás dátuma
2017.05.04. 19:55

Nem sok jót ígér az iskoláknak a 2018-as költségvetési javaslat. Az oktatáskutató szerint a közoktatásra szánt összegek csökkenhetnek is.
Ki állítja meg a túltolt biciklit?

Trencsényi László egyetemi tanár, a Hálózat a Tanszabadságért alapító tagja szerint a GDP legalább hat százalékát kellene oktatásra fordítani.

- Tízéves csúcson az iskolaelhagyás, egyre több a magántanuló, ahogy a pályaelhagyó tanár is, és sorolhatnánk. Senki sem állíthatja már meg a "túltolt biciklit"?

- Nem könnyű kérdés, hiszen az "elhagyók" a legkreatívabb, leginkább biztos háttérrel rendelkező csoportok mindkét fél esetében, mondhatni a változások motorjai - az "állítsuk meg a biciklit" jelszó hű meghallói voltak. Voltak? Az utóbbi hetekben mégis mintha a megállítók megközelítették volna a kritikus tömeget: a rendszerváltás után iskolázott, zömében értelmiségi pályára készülő fiatalok. A kritikus tömegből a szakmunkástanulók hoppon maradt köre hiányzik.

- A közoktatás további átalakításokkal néz szembe. Képesítés nélküli "tanárok" is lehetnének szakoktatók, gyógypedagógusok. Hová vezethet ez?

- Egyes szakokon a szakképzettek köre régóta szűkül. Az elhibázott természettudományos oktatás bosszulta meg magát leginkább, elvette a kedvét a majdani, természettudományos tantárgyakat tanítani akaróknak a pályára állástól, másfelől a biztosabb tudással rendelkezőknek e körben kinyílt az európai piac is, mely többet kínált a repedezett iskolai Bunsen-égők világánál. A kormányzat bután válaszolt, dühödt ellenszenvvel a kétszintű Bologna-típusú képzésre, naivan azt hitte, hogy a 18 éves pályaválasztás majd inkább segít. Nem segített. Nagyobb baj, hogy az "aki nem bírja, hagyjuk az út szélén" ideológia (Bogár László Fidesz-közeli közgazdász kifejezése) közvetlen következménye a "tömegiskolák" szakmai magára hagyása. Odavezet, ahol tartunk: a tudás kisajátításához a magániskolákat, külföldi intézményeket megfizetni tudók, néhány mintaintézmény elitje számára, s a többieknek elég a funkcionális (an)alfabétizmus.

- A kormány azt kommunikálja, egyre több pénzt ad oktatásra. A miniszter szerint a 2018-as költségvetésben 81 milliárddal jut több az ideihez képest. Hová tűnik a pénz?

- Csak híreink vannak a pianínó-akcióról, egyéb presztízs-beruházásokról. A KLIK és a háttérintézmények ide-oda átszervezése, olykor puszta névváltoztatása, vezetők ki-be nevezése tengernyi pénzt emészt el - a tulajdonosváltásokkal járó bürokrácia nagyon sokba kerül. Világos az érdekvédők követelése: a GDP 6 százaléka a minimum!

- Eközben helyzetbe hozzák az egyházi iskolákat. Miért baj ez, ha ott sokszor jobb körülmények között tanulhatnak a diákok?

- Először: sérti a plurális demokrácia világnézeti sokszínűségének elvét, valláserkölcsi oktatásba kényszerülnek szekularizált, ateista családok gyerekei is (hazugság, hogy erkölcsössé csak a transzcendens lénytől való félelemben lehet válni). Arról nem beszélve, hogy újmódi "államegyházak" preferálásának vagyunk tanúi. Iványi Gábor felekezetét a strasbourgi ítélet után sem hajlandó az állam egyháznak elismerni. Másodszor: sérti a tudáshoz való méltányos hozzájutás elvét, hiszen élezi az iskolák közti különbségeket. Nem nemzeti együttműködést teremt, hanem újabb társadalmi feszültségeket.


Az egyházak a nyertesek

A költségvetési javaslat több pénzt szán az eddiginél az egyházi intézmények támogatására. A dokumentum külön mellékletben rögzíti az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartóinak köznevelési feladatai és a bevett egyházak hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatást.

Az állami iskolákban hit- és erkölcstanoktatást szervező bevett egyházat a tanulólétszám alapján ingyenes tankönyv- és átlagbéralapú támogatás illeti meg. Hit- és erkölcstanoktatásra és tankönyv-támogatásra 4,8 milliárd forint szerepel a javaslatban. Emellett "kis létszámú" hit- és erkölcstanoktatás kiegészítő támogatására további 400 milliót szánnak. Az egyházi hittan-oktatás támogatására 3,1 milliárd forintot fordítanának jövőre.

S ha mindez nem lenne elég, egy május 2-ai kormányhatározat - amit a Magyar Nemzet szúrt ki - szerint mentesülnek a közbeszerzési eljárás alól azok, akik egyházi tankönyvfejlesztés címén igényelnek forrást. Az erről szóló rendeletet maga Orbán Viktor hagyta jóvá. Azt, hogy miért nem kell közbeszerzést kiírniuk a tankönyv-fejlesztőknek, a határozat "a támogatási cél sajátosságaival" magyarázza.

Arról, hogy pontosan mennyi forrás áll a tankönyv-fejlesztők rendelkezésére, egy 2016. decemberi kormányhatározat rendelkezik. A 2,3 milliárd forint három intézmény között oszlik meg: a Magyarországi Református Egyház egymilliárd, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete 650 millió, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet ugyancsak 650 millió forint támogatást kapott.

Költségvetés 2018 - Ez csak első változat

Ábrahám Ambrus
Publikálás dátuma
2017.05.04. 07:21

A jövő évi költségvetés tervezetében többé-kevésbé visszaköszön mindaz, amiről hónapok óta vita folyik. Fájdalmas viszont a környezetvédelmi kiadások lefaragása, s meglepetés a játékadó bevételek csökkenése.

A parlamenthez kedden benyújtott költségvetési tervezet elemei az elmúlt időszakban többnyire ismerté váltak, így túlzott meglepetést nem keltett a kormány. Jellemzően a beígért programokat viszik tovább, a két gyermekes családok támogatása - ami a rákövetkező évben is folytatódni fog -, az élőmunkát terhelő járulékcsökkentés, de ide sorolható a kedvezményes áfakörbe bevont termékek számának gyarapítása is – magyarázta a Népszavának, a Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A szakember szerint a büdzsében szereplő 4,3 százalékos növekedés ugyan mindenképpen optimista terv, ám azért távolról sem teljesíthetetlen. A 3 százalékos inflációt ellenben nagy valószínűséggel alultervezte a nemzetgazdasági tárca, az alighanem éves átlagban magasabb lesz. A költségvetés kapcsán szinte minden pillanatban emlegetett internet, halhús, valamint éttermi szolgáltatások áfacsökkentése egyáltalán nem látszik gazdaságilag markáns elemnek, vagy súlypontnak. Ez legfeljebb politikailag fontos kérdés, s ennek megfelelően is kap most ekkora szerepet - folytatta.

Brutális reklámadó-növekedés
Igencsak komoly emelést hajtana végre a reklámadó esetében a kormány – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tegnap délután. Bár a korábban tervezett és igencsak komoly felháborodást kiváltó 9 százaléknál alacsonyabb lenne a kulcs, hiszen az 7,5 százalékra változna, ám így is jelentős a növekedés a jelenlegi 5,3 százalékhoz képest. A költségvetésben ez mellbevágóan köszön vissza, hiszen az idei 11,7 milliárdos tervekkel szemben jövőre már 16,9 milliárdos reklámadóbevételről lehet olvasni. Kósa hozzátette, hogy addig akarják fenntartani a 7,5 százalékos szintet, amíg nem teljesítik azt az európai uniós kötelezettséget, amely a korábban a költségvetésbe befolyt reklámadóbevétel visszafizetését írja elő. Arra a kérdésre, hogy ez meddig tarthat, azt válaszolta, hogy körülbelül négy évig. Ha a visszafizetés megtörtént, utána "újra lehet gondolni" - jelezte. A kormánypártok logikája szerint a kabinet hibáját az adó alá vont vállalkozásoknak kell megfizetniük, ami mindennek mondható csak elegáns megoldásnak nem.

Arra ugyanakkor a K&H Bank stratégája is kitért, hogy kedvező változás lehetne a bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére vonatkozó törekvések, ám erre irányuló programokat nem vélt fölfedezni a dokumentumban. Hasonló a helyzet a közmunkaprogrammal kapcsolatban is, ahol kedvező lenne, ha a munkaerőpiacra visszavezető akciókat is lehetne látni. Ezt azonban a költségvetésből nem derült ki.

Igaz, ennek azért nem feltétlenül a büdzsében kell szerepelnie, így nagyon valószínű, hogy egyéb kormányzati anyagban kerül majd elő, hiszen a közmunkára fordított kiadásokat alaposan megcsapolja a kormány, az idei 325 milliárd forintos büdzsét 225 milliárdra csökkenti. Azt ugyancsak nem lehet kedvező fordulatként értékelni, hogy a környezetvédelemre fordítandó források markánsan, 35 százalékkal 529 milliárd forintra esnek.

Bőven lesz pénz propagandára
Még az idei költségvetés módosításával igencsak jelentékeny pluszforrást kap a Rogán Antal vezette, kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda. A módosítás szerint a tárcához „hozzávágnak” még 5 milliárd forintot, az amúgy is igencsak jelentékeny 22 milliárd forintos keretén túl. Aligha kétséges, hogy ezzel már a jövő évi választásokat vette célba a kormánypárt. Jövőre is közel 27 milliárdból gazdálkodhat a propagandaminisztérium. A minisztérium ugyanakkor nem válaszolt az RTL Klub azon kérdésére, hogy pontosan mire is szánják a pénzt, s milyen médiumokban kívánják elkölteni. A pénzhiány miatt amúgy sem kell aggódni a közmédiánál. Az már a jövő évi költségvetésben szerepel, hogy a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda csoportra összesen 71,2 milliárd forintot szánnak.

Ráadásul – bár a kabinet lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a korai elfogadás a kiszámíthatóságot növelni - a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban kérdésünkre megjegyezte: arra senki se vegyen mérget, hogy ez így is marad. Sok idő van még hátra 2018-ig. Ez alatt számos olyan fejlemény lehet, amely hatással lehet a honi büdzsére is, így a Európai Központi Bank vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetleges kamatemelése, de ilyen lehet a kínai növekedés alakulása, az őszi német választások kimenetele is. Éppen ezért szinte biztos – ahogy ez az idei büdzsével gyorsan meg is történt – hamar módosítások, átcsoportosítások történhetnek.

Váratlanul csökken a játékadó
A költségvetés számaihoz képest kicsiny szám, ám mégis igencsak feltűnő, hogy a játékadó bevételi soron jelentékeny, közel 20 százalékos bevételcsökkenéssel kalkulál a nemzetgazdasági tárca. Így a jövő évi befizetés 25,9 milliárd forint lenne. Ami igazán szembeszökő, hogy a szerencsejátékpiacon nyoma sincs annak, hogy a növekedést bármi veszélyeztetné. A Szerencsejáték Zrt. és a kormányközeli kádereknek kiosztott kaszinók is szépen teljesítenek. Aligha valószínűsíthető, hogy bármelyikük megroppanna. Sőt, a Andy Vajna online kaszinójának közelmúltbeli elindulásával még egy vélhetően komoly forgalmat bonyolító szereplővel bővült is a piac. Ezek alapján szakmai körök szerint valamilyen adócsökkentés bújhatna meg a háttérben, ám ennek nyomát sem a költségvetés-, sem az adócsomag tervezetben nem leltük fel. Könnyen lehet, hogy ezzel kapcsolatban majd a jövőben hallatja hangját a kormány...

A kormány nem csak a jövő évi költségvetés tervezésével végzett, de az Európai Bizottságnak benyújtotta a konvergenciaprogramot is – a tagállamok sorában az utolsók között. Ahogy a jövő évi büdzsében, úgy ebben is igencsak tetten érhető az optimizmus. Középtávon - a program időhorizontján, azaz 2021-ben - ugyanis a magasnak mondható gazdasági növekedés hatására kézzelfogható közelségbe kerül az adósságráta 60 százalékos referenciamutatója. A dokumentum szerint a jövő évtized első évében a GDP-hez viszonyított bruttó államadósság 61,2 százalékra mérséklődik. Ezen felül az is örömtelinek hat, hogy a gazdasági növekedés folyamatosan jelentős, 4 százalék közeli lesz, azaz jobban alakul annál, mint ahogy még tavaly kalkulált a Nemzetgazdasági Minisztérium.