Előfizetés

Kipakolt az ügynökmúltról az Ökumenikus Segélyszervezet vezetője

Publikálás dátuma
2017.05.04. 21:43
Lehel László
A Magyar Nemzet információi alapján a Népszava is megírta, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet vezetőjét a pártállami időkben Filozófus fedőnéven beszervezték. Lehel László akkor azt mondta, azért függeszti fel elnök-igazgatói tevékenységét, hogy magánemberként reagálhasson az őt ért támadásokra. Most, akkor már magánemberként interjút adott egy keresztény portálnak, és úgy reagált az őt ért támadásokra, hogy beismerte az ügynökmúltat. 

Az interjúban Lehel László egyebek mellett elmondja, hogy óvatlan volt, baráti jellegű beszélgetést kezdeményeztek vele, azzal az indokkal, hogy felfigyeltek arra az aktív és értékes munkára, amit a rábízott evangélikus gyülekezetben végzett. Arra kérték, hogy támogassa a Belügyminisztérium munkáját, a cél, hogy segítsék az állam és az egyházak együttműködését

Arra a (logikus) riporteri kérdésre, hogy nem voltak-e kétségei, elhitte-e, hogy pusztán a Dunaharasztiban végzett munkájára figyeltek fel, a segélyszervezet volt vezetője azt felelte: Nekem ezt mondták.

Beszél arról is, hogy akkortájt lelkészként rengeteg nehézséggel szembesült. A gyülekezet alig-alig működött, ezért tudatos kereséssel, szervezéssel kellett megszólítania a híveket, ezért készített címlistát.  A riporter tovább kételkedik, szerinte alig hihető, hogy valaki, egy lelkész a 180-as évek Kádár-rendszerében ne gyanakodjon arra, hogy valójában információszerzésre észülnek őt felhasználni. Tudta ön pontosan, hogy mire vállalkozik?- teszi fel a kérdést.

 Mai eszemmel visszagondolva, azt kell mondanom, hogy nem tudtam. Ez csak jóval később tudatosult bennem, akkor pedig igyekeztem eltávolodni az állambiztonsági szolgálattól - feleli Lehel.

A kimerítően kutakodó, hosszadalmas interjú során "Filozófus" szemmel láthatólag szépíteni igyekszik a múltat, nem csak naivságáról beszél, hogy valójában a beszervezésnél nem sejtette, mire megy ki a játék, de később sem tett olyat, amiért valójában elítélhető lenne erkölcsileg:

Az állambiztonsággal való kapcsolatom jelentős része az egyházak nemzetközi tevékenységét érintette. Többször jártam külföldön, több országban voltak egyházi kapcsolataim. 1984-ben Budapesten tartotta nagygyűlését a Lutheránus Világszövetség, leginkább ez a vonal érdekelte őket. Abban kérték a közreműködésemet, hogy a világeseménnyel kapcsolatban Magyarországról pozitív kép alakuljon ki külföldön. Én azt érzékeltem, hogy lehetőségek nyílnak előttem, bátrabban végezhetem a lelkészi munkámat, ez a kapcsolat a korábbinál nagyobb szabadságot biztosított nekem ezen a területen. Nem vegzált az ÁEH, hagytak dolgozni és ezt a mozgásteret igyekeztem kihasználni a gyülekezeti munkámban. Ezért nem mondtam nemet a megkeresésre.(...) Ami történt, azt nem lehet semmissé tenni, de arra kérek mindenkit, hogy amikor megítélnek, a mérleg másik serpenyőjébe tegyék bele mindazt, amit az elmúlt évtizedekben a segélyszervezetben tettem.

Te meg babám szedjed! - Érik a gyümölcs Zalában (fotó)

Publikálás dátuma
2017.05.04. 21:13

Varga György, az MTI fotósa örökítette meg, ahogy nem csak hogy életre keltette a tavasz a cseresznyefákat a Zala megyei Tormaföldén, de máris megajándokozta gondozóit az édes, piros bogyókkal. 

A cseresznye (Prunus subg. Cerasus) a rózsafélék (Rosaceae) közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetsége. Cseresznye néven leggyakrabban a vadcseresznyefát (Prunus avium), illetve annak valamely termesztett változatát, vagy annak csonthéjas gyümölcsét értik. Az alnemzetséget az különbözteti meg a Prunus nemzetség többi képviselőjétől, hogy virágai nem magányosan állnak, hanem 2–5 tagú csomókba tömörülnek, sima héjú termésén pedig csak igen sekély barázda található, vagy semmilyen. Képviselőik az északi félgömb mérsékelt égövi területein őshonosak: két fajuk Amerikában, három Európában, a többi Ázsiában. A cseresznyét az elterjedt nézet szerint Anatólia északkeleti részéről vitték be a Római Birodalom Pontus régiójába, i. e. 72-ben. A törökországi Giresun városát az ókori görögök Choerades vagy Pharnacia, később Kerasous vagy Cerasus néven ismerték.  A név később a Kerasunt (néha Kérasounde vagy Kerassunde) alakra módosult. Az angol cherry, a francia cerise, a spanyol cereza, a dél-olasz cerasa (sztenderd olaszban: ciliegia) mind az ókori görög κέρασος, „cseresznye” szóból ered, amit a Cerasusszal azonosítottak. Először a római időkben exportálták Európába a gyümölcsöt. (Wikipédia) 

Panaszkodik a kormányszóvivő - Senki nem hallgat meg minket!

Publikálás dátuma
2017.05.04. 21:00
Nehéz a kormányszóvivők élete - Népszava fotó
A felsőoktatási törvény módosításáról kirobbant nemzetközi vitában is egyetlen szereplő meghallgattatáshoz való joga csorbult, mégpedig a magyar kormányé - ezt Kovács Zoltán találta mondani a XXI. Századi Intézet által a Terror Háza múzeumban rendezett csütörtök délutáni vitán.

De nem elég a mostani bántás, dőlt a panasz a kormányszóvivőből: 

Ugyanezt már megéltük 2010-11-ben, a médiatörvény, az alaptörvény és egy sor más intézkedés kapcsán - jelentette ki az MTI tudósítása szerint, majd felmondva a leckét, megsimételte: az intézkedés (felsőoktatási törvény módosítása) célja az, hogy minden egyetem azonos feltételek között működjön Magyarországon. Kovács Zoltán szerint oktatási miniszterként Mádl Ferenc már 1993-ban felhívta a figyelmet arra, hogy vannak aggályos részei a CEU működésének. 

(1993? Akkor dicséretesen türelmesek voltak ugyebár. )

De beszélt Schmidt Mária is, és nem is maradt le Kovács Zoltán mögött, szerinte a CEU  nemzetközi hazugságkampányba kezdett. Szerinte jóindulatú tárgyalás kellett volna a kötelezettségszegési eljárás kilobbizása helyett.

A XXI. Századi Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója felelőtlenséggel is megvádolta az intézményt, mondván:  ha a politikai támadássorozatot a CEU most egy kicsit szüneteltetné, és megpróbálna megfelelni a nem olyan nagyon nehéz követelményeknek, akkor sokkal jobban fel lehetne készülni az új tanévre.

A történteket sértőnek nevezve, Schmidt Mária leszögezte: ő büszke arra, hogy egy szabad és demokratikus állam polgára.  

Az MTI beszámolt a Közép-európai Egyetem rektorhelyettesének beszédéről is. Enyedi Zsolt szerint az elmúlt hetekben épp a közvetlen dialógusra nem nyílt módjuk a kérdésben, és éppen  a magyar állam alakította ki az ügyben a bonyolult jogi helyzetet: Bulgáriában például az ottani amerikai egyetem mindkét ország diplomáját kiállíthatja, és harmincnál több amerikai egyetem működik más országban, így valójában ez egy teljesen bevett modell.

Majd egy hatásos gesztussal Kovács Zoltánhoz fordulva, kijelentette: Ez nem egy virtuális egyetem: ön sem egy virtuális egyetemen végzett.

Enyedi Zsolt az iménti szemrehányásokra reagálva, azt is jelezte:  a magyarországi és a nemzetközi kiállás nélkül rég félre lettek volna söpörve.