MOB-közgyűlés - Elfogadták a riói beszámolót

A Magyar Olimpiai Bizottság keddi tisztújító közgyűlésén a tagok egyhangúlag elfogadták a különböző jelentéseket, így a riói nyári olimpiai szereplésről készült beszámolót is.

A közgyűlés a menetrend szerint először a MOB-tagságában történt változásokról döntött. A tagok közé egyhangú támogatás mellett bekerült többek között számos sportági szakszövetség elnöke, így Bienerth Gusztáv (úszás), Schmidt Gábor (kajak-kenu), Erdei Zsolt (ökölvívás), valamint Bartha Csaba MOB-főtitkár, Szabó Bence, Deutsch Tamás, Simicskó István, Hüttner Csaba, Wladár Csaba és Imre Géza. Az olimpiai értékelést Fábián László  sportigazgató néhány mondattal egészítette ki.

"Ha a szerepléssel nem is lehetünk maradéktalanul elégedettek, de jól sikerült olimpiát zártunk Rióban" - jelentette ki a sportigazgató, aki hozzátette: a tavalyi nyári játékokon az elsődleges cél a kvalifikációt tekintve legalább a londoni létszám elérése volt, amelyet véleménye szerint a 160 fővel maximálisan sikerült elérni. Fábián László szerint elvárás volt a 22-23 sportágban való részvétel, s úgy érzi, a 21 kvalifikált sportággal ezt "szépen teljesítettük". Kitért arra is, hogy a csapatsportágakban volt némi hiány, ugyanakkor olyan sportágakban - például tollaslabdában -  is szerepelt versenyző az olimpián, amelyben Magyarország nem tartozik a meghatározó nemzetek közé. 

A MOB-tagoknak kiküldött írásos beszámolóban az szerepel: a magyar csapat Rióban várakozáson felül teljesített, amelyre Borkai Zsolt elnök szerint minden magyar ember büszke lehet. A beszámoló kitér arra, hogy Magyarország az éremtáblázaton 8 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzéremmel a 12., a pontversenyben 110 ponttal a 16. helyen végzett, miközben az elvárás mindkét esetben az első húszba kerülés volt.

Az anyag szerint soha nem fordult még elő, hogy - Hosszú Katinka és Kozák Danuta révén  - két magyar is az olimpia legeredményesebb tíz sportolója közé került. Magyarország a lakossághoz viszonyított aranyak és az érmek számár tekintve az első, a GDP-hez viszonyítva pedig Kenya mögött a második helyen végzett.

A magyar csapat szereplése ugyanakkor ellentmondásos is volt - olvasható még az írásos beszámolóban, - hiszen a riói szereplés 19 ponttal elmaradt a londonitól, s ezúttal nyolc sportág helyett csak négy - úszás, vívás, atlétika, kajak-kenu - tudott érmet szerezni. Az egyéni sportágban a tervezett 117-hez képest 134 fő kvalifikált, csapatban viszont csak a két vízilabda-válogatott tudott kijutni az olimpiára, kézilabdában a TAO-támogatás ellenére sem sikerült ez. A három legeredményesebb sportág  - úszás, vívás, kajak-kenu - most is messze kiemelkedett a sportágak közül. A 15 éremből 14, 110 pontból 93 nekik köszönhető, ez utóbbi a nemzetek pontversenyében a 20. helyhez lett volna elegendő.

A beszámoló szerint sajnálatos, hogy a 2013 őszén elindult Kiemelt Sportágfejlesztési Program 16 kedvezményezettje közül az asztalitenisz, az evezés, a kerékpár, az ökölvívás, az öttusa és a torna sem tudott pontot szerezni. Az ellentmondásos eredmények a tervezés, a felkészítés és a finanszírozás terén is korrekciókat igényelnek. Az értékelés leszögezi, hogy indokolt lenne a sportági kör felülvizsgálata. 

Az eredményesség sportágak között és azokon belül is rendkívül vegyes és ellentmondásos képet, és nem ritkán alacsony értéket mutat. A KSF által biztosított plusz források legtöbbször a mennyiségi mutatók javítását szolgálták. A korábbi, változatlanul hagyott feladatellátásokra  jutott nagyobb összegű támogatás, ritkán jelentek meg olyan elemek, amelyek tartalmi megújítást tartalmaztak. Akár a létszámokra, akár pedig az eredményekre vetített fajlagos költségek nagy szórást mutatnak, ezek alapján indokolt a KSF támogatási rendszerének korrekciója.  A támogatott feladatok között gyakrabban kell megjeleníteni azokat az elemeket, amelyek a szakmai innovációt szolgálják - olvasható a riói beszámolóban. 

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnökség 2016. évi szakmai beszámolóját, a könyvvizsgálói jelentést, a 2016. évi pénzügyi beszámolót, a 2017. évi költségvetés tervezetét,valamint egy tartózkodás mellett a felügyelő bizottság jelentését.

A tagság ugyancsak egyhangúlag jóváhagyta a júliusi győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon történő részvételről és a küldöttség összetételéről szóló előterjesztést, továbbá döntött a 2018-as pjongcsangi téli olimpiai játékokon történő részvételről.

A MOB-közgyűlés tisztújításán történtekről itt olvashat!

Szerző

Nyert a Közgép a Kúrián is - Simicska kártérítésért perelhet

Publikálás dátuma
2017.05.02. 15:03
FOTÓ: Szalmás Péter
A Közgép Zrt.-nek adott igazat a Kúria kedden, vagyis végképp megdőlt az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság állítása, hogy Simicska Lajos cége hamis adatok közlésével pályázott a Győr-Gönyü kikötő fejlesztésére kiírt tenderen. Erre hivatkozva a Közbeszerzési Hatóság 2015. június 5-én 3 évre eltiltotta minden magyarországi közbeszerzési pályázattól. 

A vád szerint a zrt. nem a valóságnak megfelelő adatokat adta meg a beruházáshoz szükséges uszályok zárt fedélzetének alapterületéről. A feltételek között 500 négyzetméter fedett fedélzetet írt elő a vízügyi igazgatóság, ám szerintük a Közgép által egy szerb cégtől bérbe vett hajók ennek néhány négyzetméter híján nem tettek eleget, de a pályázó mégis ezt meghaladó felületről adott be dokumentumokat. Csak hogy az első és a másodfokú bíróság is kimondta, hogy szó sem lehetett tudatos megtévesztésről, hiszen a Közgép a szerb hatóságoktól kért és kapott eredeti hajótörzskönyv alapján adta meg a fedélzet alapterületét, ráadásul nincs is a magyar szakirodalomban konkrétan meghatározva a zárt fedélzet fogalma.

A Közbeszerzési Hatóság azonban még a másodfokú ítéletet követően is csak napokkal később vette le a tiltólistáról a Közgépet, és jogorvoslati kérelemmel a Kúriához fordult. A tegnapi ítélet után viszont már fellebbezésnek helye nincs.
(A Győr-Gönyű kikötő közbeszerzésen végül az a konzorcium győzedelmeskedett, amelyikben a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc cége is tag. Az A-Híd Zrt., a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Mészáros és Mészáros Kft. alkotta Kikötő Konzorcium a szerződés eredetileg becsült 5,52 milliárd forintos értékénél jóval drágábban, 6,89 milliárdért végzik el a munkákat. Volt alacsonyabb ajánlat, a Közgépé, amelyik 6,67 milliárd forintért vállalta volna a kikötőépítést.)

A Közgép kártérítési pert indít. A társaság jogászai még vizsgálják, hogy pontosan kit és mekkora összegre pereljenek. Sok tényezőt kell figyelembe venni, mert voltak olyan pályázatok, amelyeken a több mint egy évi eltiltás miatt nem indulhatott a vállalat, illetve a emiatt menet közben zárták ki - nyilatkozta a Népszavának Puskár Anett, a Közgép szóvivője.

Emellett egy másik eljárásban a cég az M4-es autóút román határig tartó új szakaszára kiírt pályázat miatt is bírósághoz fordul, mert hiába ajánlottak 25 milliárd forinttal alacsonyabb összeget a versenytársaknál, mégsem nyerték el a megbízást. A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF Zrt.) a nettó 83 milliárd forintos beruházás kivitelezésével egyebek mellett a Mészáros Lőrinc üzleti köréhez tartozó tulajdonosi csoport cégét, a Duna Aszfaltot bízta meg. Ez a cég egyébként részt vesz az M4-es gyorsforgalmi út Üllő és Cegléd közötti szakaszának építésében is.

Az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres szakaszának építését még 2015-ben állította le a kormány, nem sokkal a miniszterelnök és a beruházásban érdekelt Közgép tulajdonosa, Simicska Lajos kapcsolatának megromlását követően. A beruházáson dolgozó konzorciumokkal a mai napig nem számolt el a NIF, így a torzó állagmegóvásáról továbbra is a korábbi kivitelező cégeknek kell gondoskodni. A költségek elérhetik a több százmillió forintos nagyságrendet - nyilatkozta egy iparági szakértő a Népszavának.

Szerző
Frissítve: 2017.05.02. 22:43

Orbán elveszti szövetségeseit a lex CEU miatt?

Publikálás dátuma
2017.05.02. 14:49
FOTÓ: Getty Images
Amennyiben valóban Emmanuel Macron nyeri a francia elnökválasztást, Lengyelország és Magyarország, amelyek politikájukkal kezdik szétfeszíteni az Európai Unió szabályainak liberális határait, rövidesen keményebb hozzáállásra számíthatnak Brüsszel részéről - írta a Hospodárské Noviny. A cseh gazdasági és politikai napilap Orbán Viktorról azt írta, hogy a kormányfő a Közép-európai Egyetem betiltása miatt kezdi elveszíteni európai szövetségeseit. 

Az újság idézi Macron nyilatkozatát, miszerint nem várható el az EU-tól, hogy a jövőben ne tegyen semmit Lengyelországgal és Magyarországgal, olyan ügyekben, mint az egyetemek, a menekültek (kérdése) vagy az unió alapértékei. Bár Orbán Viktor, akinek politikáját a lengyelek példaképnek tekintik, eddig sikeresen kitért a konkrét nyílt ütközés elől, most úgy tűnik, hogy a Közép-európai Egyetem ügye kapcsán elérkezett az EU és az Európai Néppárt (EPP) tűréshatárainak feszegetéséhez - vélekedik Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője.

Írásában, amely az Orbán a Közép-európai Egyetem betiltása miatt kezdi elveszíteni európai szövetségeseit címet viseli, Ehl megállapítja, hogy az Orbánt bíráló hangok "egyre erősödnek a néppártban", miközben az EPP és a konzervatív lengyel kormány "Orbán utolsó szövetségesei az EU-ban". A szerző úgy látja: Orbán és kormánya eddig azért nem vállalt nyílt konfliktust az EU legnagyobb tagállamaival és Brüsszellel, mert az "európai uniós pénzek alkotják a magyarországi beruházások legfőbb forrását".

Szerző
Frissítve: 2017.05.02. 14:59