Milliárdos veszteség a civil szervezeteknek?

Az automatikus adóbevallás több milliárd forintos kiesést is okozhat a civil szervezeteknek, ha az adózók elmulasztják külön leadni 1 százalékos rendelkező nyilatkozatukat.

Akik helyett idén már a NAV készíti el az adóbevallást, azoknak külön kell leadni az 1 százalékos rendelkező nyilatkozatukat. Ha nem teszik, több milliárd forintos kiesést is okozhatnak a civil szervezeteknek. Ugyan van rá lehetőség, hogy az 1 százalékos rendelkező nyilatkozatot külön is benyújtsák az adózók, és ehhez a NAV egy külön felületet is biztosít, de nagy kérdés, hogy hányan fogják venni a fáradságot, hogy ezt megtegyék, ha amúgy a bevallás egyéb részeihez nem nyúlnak.

A tavalyi évben azok közül, akik maguk készítették az adóbevallásukat, 78 százalékuk ajánlotta fel az 1 százalékot, akik viszont nem maguk készítették el saját bevallásukat, mindössze 23 százalék rendelkezett erről. Ha ezt az arány kivetítjük a mostani helyzetre, akkor a civil szervezetek teljes anyagi vesztesége akár több milliárd forint is lehet.

Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete az „1% barát munkahely” akcióval igyekszik javítani a helyzeten, az akcióban vállalatok segítségét kérik a rendelkező nyilatkozatok gyűjtésében. „Mi minden háttéranyagot biztosítunk, a cégeknek csak annyi lesz a dolga, hogy ezeket eljuttassák dolgozóikhoz, és egy gyűjtőpontot üzemeltessenek, ahol az aláírt nyilatkozatokat egy lezárt borítékba téve a munkatársak leadhatják, amiket a cégnek egy csomagban kell postáznia május 22. előtt a NAV részére" - nyilatkozta Cseh Balázs, a testület szóvivője.

Szerző

Trump találkozna az észak-koreai vezetővel

Donald Trump amerikai elnök közölte, "megtiszteltetésnek venné", ha találkozhatna Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Az elnök a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozva fejtette ki álláspontját. 

Elmondta: nyitott arra, hogy "megfelelő körülmények" között találkozzon az észak-koreai vezetővel. "Helyénvaló lenne, ha találkoznék vele, abszolút szeretném is, megtiszteltetésnek venném" - fogalmazott az amerikai elnök.

Az Egyesült Államok és Észak-Korea között nincs diplomáciai kapcsolat.

Az elnök a Fox televíziónak is interjút adott az észak-koreai helyzetről, ezt hétfőn este sugározzák, ám a televízió már közölt belőle néhány részletet.  A Foxnak Donald Trump azt fejtegette, hogy az amerikaiak "valószínűleg nincsenek biztonságban" az észak-koreai fenyegetés miatt. "Senki sincs biztonságban" - mondta, s az észak-koreai vezetőre célozva hozzátette: "a fickónak atomfegyverei vannak". A Dél-Koreában telepített THAAD rakétavédelmi rendszerről megjegyezte, hogy az biztonságos.

A Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban az elnök belpolitikai kérdésekről is beszélt. Közölte, hogy szándékában áll a Wall Street legnagyobb bankjait feldarabolni, s visszatérni ahhoz a "régi rendszerhez", amelyben a bankrendszerben elkülönült a lakossági hitelezés és a beruházási tevékenység.

Megemlítette, hogy fontolgatja a benzinadó emelését, de a befolyó többletpénz csakis az infrastruktúra beígért fejlesztésére lesz fordítható. Az adóreform tervezetéről pedig elmondta, hogy intenzív tárgyalások folynak róla a kongresszusban, és elképzelhetőnek tartotta, hogy a terv egynémely részletét visszavonja. Arról azonban nem kívánt nyilatkozni, hogy mely részletekről lehet szó.

Szerző

Francia elnökválasztás - Megosztottak a szakszervezetek

 Hat nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt a hagyományos május 1-jei felvonulások az elnökjelöltekkel szembeni tiltakozó megmozdulásokká váltak Párizsban, miközben a két politikus, a szuverenista Marine Le Pen és a centrista Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter is nagygyűléseken folytatja a kampányát.

Az egyik Nemzeti Front-ellenes felvonulást többször félbe kellett szakítani, mert a Bastille tér közelében mintegy 150 feketébe öltözött, kapucnit és maszkot viselő fiatal a tüntetők közé keveredett és a hátizsákjaikban hozott kövekkel és Molotov-koktélokkal kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.  A mintegy negyedórás összecsapásban két rohamrendőr könnyebben megsérült, a rendbontók előállítása után a tüntetés rendben folytatódott.

Amikor 2002-ben a jobboldali Nemzeti Front jelöltje, az akkor még a pártalapító Jean-Marie Le Pen személyében először jutott be a francia elnökválasztás második fordulójában, május 1-jén a szakszervezetek egységesen a szélsőjobboldal ellen tüntettek és a hagyományos politikai pártok által meghirdetett úgynevezett köztársasági front nevében arra kérték a franciákat, hogy tartóztassák fel a Nemzeti Frontot és a konzervatív Jacques Chiracra szavazzanak, aki 82 százalékos támogatottsággal meg is nyerte az elnökválasztást. A szakszervezetekkel együtt akkor mintegy 1,3 millióan tüntettek Párizsban. Tizenöt évvel később nem érezhető hasonló szakszervezeti egység, a szervezetek megosztottak abban a kérdésben, hogy melyik elnökjelöltet támogassák vasárnap.

A két reformszakszervezet, a CFDT és az UNSA a közös megmozdulásán Macron támogatását kérte a tagjaitól, és "a Nemzeti Front reakciós és identitási víziója" ellen tüntetett. A baloldalhoz közelebb álló három szakszervezet, a CGT, a Solidaire és az FSU ugyan Marine Le Pen feltartóztatására kérte a tagjait, de nem szólított fel nyíltan a Macronra szavazásra, akinek programját túlságosan liberálisnak tartják, ezért inkább a tartózkodást tartják elképzelhetőnek. Egy másik szakszervezet, a Force Ouvriere pedig semmilyen üzenetet nem küldött a tagjainak. Ugyanakkor ez utóbbi négy szervezet közösen vonult fel a munka ünnepén, hogy tiltakozzanak "a szociális hanyatlás ellen, amely teret nyit a szélsőjobboldalnak".

Marine Le Pen szerint "a szakszervezetek nem a dolgozók érdekeit, hanem saját érdekeiket védik". A szuverenista jelölt úgy látja, hogy Emmanuel Macron megválasztása esetén kiszolgáltatottabbá tenné a dolgozókat a munkajogi szabályozások feloldásával. A Nemzeti Front programjában szerepel a volt gazdasági miniszter által fémjelzett liberalizációs törvény eltörlése, amely ellen tavasszal hónapokig tüntettek a szakszervezetek.

A franciák a felmérések szerint az új államfőtől elsősorban a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentését várják el. A pártja szalonképessé válásán évek óta dolgozó Marine Le Pen ezért a két forduló között egyértelműen a "népet és a munkásokat védelmező" jelöltként kampányol. Az 59-60 százalékos támogatottsággal favoritnak számító Emmanuel Macron a hétvégén több interjúban is arra figyelmeztetett, hogy a nagypolgári gazdag családban született és egy Párizshoz közeli "kastélyban felnőtt Le Pen úgy használja fel a népet, ahogy azt a szélsőségesek szokták, ez az igazi demagógok sajátja, miközben nem törődik a néppel".

A nap folyamán mindkét elnökjelölt nagygyűlést tart Párizsban, az első fordulóban alulmaradt kilenc jelölt választóinak megszólítására.

Marine Le Pen az elmúlt héten elsősorban a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborát célozta meg, ő volt ugyanis az egyetlen politikus az első forduló estéjén, aki nem szólított fel Macron támogatására. Egy vasárnapi interjúban Mélenchon viszont már egyértelműen azt kérte mintegy 7 millió támogatójától, hogy ne támogassák a Nemzeti Frontot, ugyanakkor Macront sem kívánta támogatni.

Szerző
Frissítve: 2017.05.01. 18:51