Előfizetés

Aggódik a kormány, mi lesz 2020 után

Kormányzati körökben is elkezdtek aggódni a 2020 utáni idők bizonytalansága miatt. Egyelőre még az a várakozás, hogy nagyrészt megmaradnak a kelet-európai régiók felzárkózását finanszírozó források. A gazdasági kamara úgy látja, az unió szétesésével fenyeget a támogatások leállítása, és a források elosztásáért is felelős miniszterhelyettes is csak elméleti síkon tudta levezetni a Világgazdaság konferenciáján, hogy mitől lesz Magyarország versenyképesebb az új pénzügyi ciklusban.

Nem maradhatnak az Európai Unió perifériáin élő államok védelem nélkül, ugyanis sajátos a közösség működése. Az erőforrások zöme az unió centruma felé irányul. Ennek a következménye, hogy a munkaerő is a szolgáltatások is a nyugat-európai országok felé áramlik – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke a Világgazdaság című lap csütörtöki konferenciáján. Ez pedig azt eredményezi, ha a centrum nem kívánja támogatni a periférián lévő országokat, akkor az unió szétesik és ezek az államok leszakadnak. Éppen ezért kell a kohéziós politikát fenntartani – magyarázta az MKIK vezetője.

Ebben a folyamatban az államok felépítésének és működésének nagy szerepe lesz a közeli jövőben. Meg kell oldani, hogy az rendelkezésre álló eszközöket minél hatékonyabban ki tudják használni. Az a szabályozás, amely arról szólt, hogy nem kell beleszólni a piaci folyamatokba, megbukott – jelentette ki. Az államnak aktívabbnak kell lennie, vissza kell nyesegetnie azokat a vadhajtásokat, amelyek gúzsba kötik a gazdaságot, például a monopolhelyzetet eredményez. Parragh szerint fontos lesz az átláthatóság biztosítása, a bírósági döntésektől kezdve, a bürokratikus folyamatokon át. Ezen felül mindenképpen fel kell lépni a korrupció ellen. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni - amit a történelmi tapasztalatok is mutatnak -, hogy a mindent ellenőrző ország megöli a piacot.

Az unió szabályozásával és működésével kapcsolatban a konferencián előadást tartó Csepreghy Nándor kijelentette, hogy most lényegi kérdésben kell majd dönteni. Arról kell határozni, hogy a nemzeti érdekeket felülíró szabályozási környezet jöjjön létre a közösségen belül, vagy olyan rendszer, amelyben a tagállamok kooperációban, kompromisszumok mentén együtt dolgoznak. Az Miniszterelnökség miniszterhelyettese kijelentette, hogy a kormány az utóbbiban hisz. Más a kihívás ugyanis Németországban, mint Kelet-Európában és a balkáni félszigeten is. A működési rendszer meghatározásában meghatározó időszak következik, hiszen erre nagy hatással lesznek a francia, vagy az őszi német választások eredményei, de ebbe a sorba tartozik a Brexit is. Az miniszterhelyettes ide tartozóan arról is szólt, hogy a kohéziós források megtartása ésszerű döntés lenne. Ez ugyanis komoly eredményeket generál a nyugat-európai országokban is, hiszen például 1 eurónyi kohéziós tőke Közép-Kelet-Európában az néhány év múlva 2-3 eurónyi megrendelést jelent Németországban vagy más nyugati államokban. Éppen ezért idézte a miniszterelnök-helyettes Günther Oettinger, a német uniós biztost, aki szerint a nyugati országok növekedését is megtörné, ha ezeket a forrásokat elvonnák a periféria országaitól. Csepreghy is jelezte a kormánytagok által az utóbbi időben szinte úton-útfélen hangoztatott kijelentést, hogy a tagság pénzügyi mérlege ugyan pozitív, de az EU-pénzeket nem ingyen kapjuk, hiszen számottevő piacvédelmi engedményeket tettünk, gazdaságszuverenitást adtuk cserébe.

Azt is kiemelte, hogy ahhoz, hogy Magyarország sikeres szereplője maradjon az uniónak, ahhoz szükség van a magyar vállalatok fejlődésére. Ennek egyik első eleme, hogy a belső keresletet minél nagyobb részét magyar vállalatok elégítsék ki. A következő lépés, s ez a gazdaság növekedése szempontjából kulcskérdés, hogy a komolyabb hazai cégek a régió meghatározó szereplőivé váljanak, s legyen egy olyan kör is, amelyik a világpiacon is versenyképes. Ennek érdekében emelnék az uniós forrásokon belül 60 százalékra azoknak a pénzeknek az arányát, amelyet gazdaságfejlesztésre lehet fordítani. Most 54-55 százaléknál tartunk, ami lehet, hogy egyesek szemében kudarc, ám komoly előrelépés az előző ciklus 14 százalékához képest. Ugyancsak ezt a célt szolgálta az, hogy a kormány az adminisztráció és a bürokrácia csökkentése érdekében 2015-ben több mint 100 törvénymódosítást nyújtott be. Ennek fényében az igencsak elkeserítő, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában tavaly ősszel minden eddiginél rosszabb 69. helyre csúsztunk le. Az pedig a kétkedőket aligha győzi meg, hogy jelenleg a parlament előtt van egy olyan törvény, amely a közműszolgáltatások bekötési idejének csökkentését szolgálja – ahogy Csepreghy Nándor fogalmazott.

Szavai szerint a kiemelten fontos versenyképességi kérdés az energiabiztonság is. Ebben pedig bizonyosan segít a paksi beruházás. Magyarország ugyanis a jelenlegi ismeretek szerint nem tud energiafüggetlen országgá válni. A nukleáris energia pedig igencsak olcsó ebből Paksnak is köszönhetően ma Magyarországon 34-35 forint egy kW/óra, míg egy tisztán zöld energiából élő államban 90 forint. Erről az előnyről pedig most nem lehet lemondani – mondta.

Tiborcz barátjának kedvezhet Pécs önkormányzata

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:06

Feltűnően gáláns szabályokat hozott egy remek adottságú pécsi telek beépítésére a város jobboldali vezetésű önkormányzata. A telek tulajdonosa jó kapcsolatot ápol a kormányfő vejével.

Pécsi ingatlanfejlesztők hetek óta beszélnek arról, hogy az önkormányzat kormánypárti vezetése a szívéhez közel álló befektetőknek kedvezett a város építési szabályzatának módosításával, mindeközben ez a változás más kivitelező beruházókat kedvezőtlenül érint.

A módosítás által „nyertes”, másfél hektáros telek a belváros határán fekszik, két forgalmas út találkozásánál, szemben a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának főépületével. A több mint tíz éve üresen álló ingatlan adottságait nagyban javítja az: az egyetem, de főleg az orvosi kar a következő években több külföldi diákot szeretne idevonzani, s ha ez a – kormány által milliárdokkal támogatott – terv megvalósul, akkor az említett telek alkalmasnak tűnik arra, hogy ott lakásokat építsenek a külhoni hallgatóknak. Március végéig az ingatlan 50 százaléka volt beépíthető, s az itt emelt házak 12 és fél méter magasságig „nőhettek”, a közelmúltban hatályba lépett rendelet viszont 60 százalékos beépítettséget és 20 méteres magasságot engedélyez. Így a telken több tömbben akár 600-700 lakás is építhető. A rendelet sokat javít a telek értékén, hisz a korábban kialakítható lakásszám csaknem duplája fér el az ingatlanon.

Ráadásul a környező, kisebb telkek helyzete romlott valamelyest. Azok továbbra is legfeljebb 50 százalékban beépíthetők, s egy ház hasznos belső területe eztán sem haladhatja meg a 900 négyzetmétert. És amin szigorít a rendelet: mostantól egy épületben nem lehet hétnél több lakás. Eddig a lakásszám nem volt limitált.

A pécsi ingatlanbefektetők közül néhányan úgy látják, hogy a rendeletmódosítás az orvosi karral szemközti telek gazdáját preferálja, a környékbeliek rovására. Ezt az érzést erősíti, hogy a telek a pécsi bejegyzésű U-CampUs Zrt. tulajdona, amit az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal jó kapcsolatot ápoló Czéh-Tóth Márk birtokol. Hogy Czéh-Tóthot kegyeltje a mostani rezsimnek, annak több jele is volt, így például az, hogy 2013-ban a vállalkozó – trafikos múlt nélkül is – öt dohánybolthoz jutott.Az előbbiekről Berkecz Balázs, Szigetvár főépítésze, az Együtt alelnöke írt a blogjában. Berkecz figyelmét pécsi építésztervezők hívták fel a rendeletmódosítás kettősségére, s a politikus fontolgatta is, hogy feljelentést tesz hivatali visszaélés gyanújával. Aztán elállt szándékától, mivel úgy vélte, hogy a rendeletből ugyan mindenki számára sugárzik a részrehajlás, ám ez nem elegendő a bűncselekmény bizonyítására.

Lapunk tudósítója is szembesült azzal, hogy a pécsi ingatlanbefektetők gyanakodva elemzik a rendeletmódosítást. Egyikük arról beszélt, hogy U-Campus telkétől 400 méterre, egy 534 négyzetméteres telken épít 9 lakásos társasházat, s ha most kérné erre az engedélyt, legfeljebb 7 lakásost építhetne, ami a bevételét tízmilliókkal, a hasznát pedig milliókkal mérsékelné. Mások arról szóltak, hogy ezután készülnek még építeni, s a rendelet érzékenyen érinti őket.

Az előbbieket megismerve szerettünk volna beszélni Pécs főépítészével, illetve a rendeletváltozásban szerepet vállaló képviselőkkel a változás okáról, városfejlesztési logikájáról, ám csak arra volt lehetőségünk, hogy írásban tegyük fel kérdéseinket. A városháza írásos válasza szerint az orvosi karral szemközti telken azért engedtek a korábbinál nagyobb épületmagasságot, mert a környéken évtizedek óta tízemeletes panelok állnak, s azokhoz egy hatszintes tömb jobban illeszkedik, mint egy 3-4 szintes ház, emellett a 20 méteres magasság városképileg szerencsésen összeköti a tízemeleteseket a közeli kertvárosias utcákkal. A beépíthetőséget amiatt engedték 60 százalékra emelni, mert így lesz elegendő hely az itt épülő házban lakók autóinak. A polgármesteri hivatal nem is titkolja, hogy ezt az ingatlant jobb helyzetbe akarták hozni, s ennek oka az, hogy a városvezetés arra számít, pár év múlva 3 ezerrel több külföldi diák tanul az egyetemen, s ez a telek ideálisnak tűnik diákszálló építésére.

Ebből kiindulva a közeli, kisebb telkeken is lehetne társasházakat emelni a jómódú diákoknak. Ezért adódik a kérdés: a többi telek esetében miért a korlátozás? A polgármesteri hivatal válasza erre az, hogy a kertvárosias övezetben fellendült a lakásépítési kedv, ám ez túlzott beépítéshez vezethet, ami az ott lakók körében ellenérzést vált ki. A sűrű beépítésből adódó konfliktusokat kívánták megelőzni a 7 lakásos korlátozással.

A családi házas övezet lakói nyilván nem örülnének, ha a szomszédos telkeken 10-15 lakásos társasházak épülnének diákoknak. Vagyis van logika abban, hogy a két forgalmas út találkozásnál fekvő, nagy méretű telek gazdája kap lehetőséget diákszálló építésére. Bár tény, hogy ez a telek is kőhajításnyira van a családi házaktól. A városvezetés logikája azonban városépítészeti szempontból méltányolható.

Pécsett sokan még is gyanakodva konstatálták a rendeletmódosítást. A gyanakvásról ezúttal talán nem is a városvezetés tehet, hanem az, hogy országszerte rendszeresen a kormánykapcsolatokkal rendelkező vállalkozások visznek el minden lehetőséget a többiek elől, s ez a tapasztalat azt súgja a pécsieknek, hogy itt sem történhetett más.

Tiborcz barátjának kedvezhet Pécs önkormányzata

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:06

Feltűnően gáláns szabályokat hozott egy remek adottságú pécsi telek beépítésére a város jobboldali vezetésű önkormányzata. A telek tulajdonosa jó kapcsolatot ápol a kormányfő vejével.

Pécsi ingatlanfejlesztők hetek óta beszélnek arról, hogy az önkormányzat kormánypárti vezetése a szívéhez közel álló befektetőknek kedvezett a város építési szabályzatának módosításával, mindeközben ez a változás más kivitelező beruházókat kedvezőtlenül érint.

A módosítás által „nyertes”, másfél hektáros telek a belváros határán fekszik, két forgalmas út találkozásánál, szemben a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának főépületével. A több mint tíz éve üresen álló ingatlan adottságait nagyban javítja az: az egyetem, de főleg az orvosi kar a következő években több külföldi diákot szeretne idevonzani, s ha ez a – kormány által milliárdokkal támogatott – terv megvalósul, akkor az említett telek alkalmasnak tűnik arra, hogy ott lakásokat építsenek a külhoni hallgatóknak. Március végéig az ingatlan 50 százaléka volt beépíthető, s az itt emelt házak 12 és fél méter magasságig „nőhettek”, a közelmúltban hatályba lépett rendelet viszont 60 százalékos beépítettséget és 20 méteres magasságot engedélyez. Így a telken több tömbben akár 600-700 lakás is építhető. A rendelet sokat javít a telek értékén, hisz a korábban kialakítható lakásszám csaknem duplája fér el az ingatlanon.

Ráadásul a környező, kisebb telkek helyzete romlott valamelyest. Azok továbbra is legfeljebb 50 százalékban beépíthetők, s egy ház hasznos belső területe eztán sem haladhatja meg a 900 négyzetmétert. És amin szigorít a rendelet: mostantól egy épületben nem lehet hétnél több lakás. Eddig a lakásszám nem volt limitált.

A pécsi ingatlanbefektetők közül néhányan úgy látják, hogy a rendeletmódosítás az orvosi karral szemközti telek gazdáját preferálja, a környékbeliek rovására. Ezt az érzést erősíti, hogy a telek a pécsi bejegyzésű U-CampUs Zrt. tulajdona, amit az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal jó kapcsolatot ápoló Czéh-Tóth Márk birtokol. Hogy Czéh-Tóthot kegyeltje a mostani rezsimnek, annak több jele is volt, így például az, hogy 2013-ban a vállalkozó – trafikos múlt nélkül is – öt dohánybolthoz jutott.Az előbbiekről Berkecz Balázs, Szigetvár főépítésze, az Együtt alelnöke írt a blogjában. Berkecz figyelmét pécsi építésztervezők hívták fel a rendeletmódosítás kettősségére, s a politikus fontolgatta is, hogy feljelentést tesz hivatali visszaélés gyanújával. Aztán elállt szándékától, mivel úgy vélte, hogy a rendeletből ugyan mindenki számára sugárzik a részrehajlás, ám ez nem elegendő a bűncselekmény bizonyítására.

Lapunk tudósítója is szembesült azzal, hogy a pécsi ingatlanbefektetők gyanakodva elemzik a rendeletmódosítást. Egyikük arról beszélt, hogy U-Campus telkétől 400 méterre, egy 534 négyzetméteres telken épít 9 lakásos társasházat, s ha most kérné erre az engedélyt, legfeljebb 7 lakásost építhetne, ami a bevételét tízmilliókkal, a hasznát pedig milliókkal mérsékelné. Mások arról szóltak, hogy ezután készülnek még építeni, s a rendelet érzékenyen érinti őket.

Az előbbieket megismerve szerettünk volna beszélni Pécs főépítészével, illetve a rendeletváltozásban szerepet vállaló képviselőkkel a változás okáról, városfejlesztési logikájáról, ám csak arra volt lehetőségünk, hogy írásban tegyük fel kérdéseinket. A városháza írásos válasza szerint az orvosi karral szemközti telken azért engedtek a korábbinál nagyobb épületmagasságot, mert a környéken évtizedek óta tízemeletes panelok állnak, s azokhoz egy hatszintes tömb jobban illeszkedik, mint egy 3-4 szintes ház, emellett a 20 méteres magasság városképileg szerencsésen összeköti a tízemeleteseket a közeli kertvárosias utcákkal. A beépíthetőséget amiatt engedték 60 százalékra emelni, mert így lesz elegendő hely az itt épülő házban lakók autóinak. A polgármesteri hivatal nem is titkolja, hogy ezt az ingatlant jobb helyzetbe akarták hozni, s ennek oka az, hogy a városvezetés arra számít, pár év múlva 3 ezerrel több külföldi diák tanul az egyetemen, s ez a telek ideálisnak tűnik diákszálló építésére.

Ebből kiindulva a közeli, kisebb telkeken is lehetne társasházakat emelni a jómódú diákoknak. Ezért adódik a kérdés: a többi telek esetében miért a korlátozás? A polgármesteri hivatal válasza erre az, hogy a kertvárosias övezetben fellendült a lakásépítési kedv, ám ez túlzott beépítéshez vezethet, ami az ott lakók körében ellenérzést vált ki. A sűrű beépítésből adódó konfliktusokat kívánták megelőzni a 7 lakásos korlátozással.

A családi házas övezet lakói nyilván nem örülnének, ha a szomszédos telkeken 10-15 lakásos társasházak épülnének diákoknak. Vagyis van logika abban, hogy a két forgalmas út találkozásnál fekvő, nagy méretű telek gazdája kap lehetőséget diákszálló építésére. Bár tény, hogy ez a telek is kőhajításnyira van a családi házaktól. A városvezetés logikája azonban városépítészeti szempontból méltányolható.

Pécsett sokan még is gyanakodva konstatálták a rendeletmódosítást. A gyanakvásról ezúttal talán nem is a városvezetés tehet, hanem az, hogy országszerte rendszeresen a kormánykapcsolatokkal rendelkező vállalkozások visznek el minden lehetőséget a többiek elől, s ez a tapasztalat azt súgja a pécsieknek, hogy itt sem történhetett más.