Előfizetés

Kudarccal végződött a Hunguard-átvilágítás

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:21
A pénzügyi intézményeknek nem tetszett, hogy egy offshore-szerű cég kutakodik belső adataikban FOTÓ: Thinkstock
Az érintett akár ezres nagyságrendű pénzügyi szolgáltató töredékénél sikerült időre elvégezni az informatikai rendszerek átvilágítását a tevékenységre egyedül jogosult kormányközeli Hunguardnak.

A „pénzügyi szolgáltatók tanúsításának” egyedüli jogosultja, a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetvezetőhöz közel álló Hunguard Kft. az ezernyi érintettből mindössze 21-nél fejezte be a március 31-i határidőig a kötelező átvilágítást – derül ki Matolcsy György jegybankelnök Szakács László szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott parlamenti válaszából. Arra a kérdésre, hogy hány érintett társaságnál nem fejeződött be az eljárás, nem feleltek. (Az illetékes Magyar Nemzeti Bank – MNB - oldalán csak az érintett cégtípusokból közel százat sorol.)

Matolcsy szavai szerint az adatokat a „tanúsító szervezettől” kapták. Ez a megfogalmazás egyértelműen a – jegybankelnök által néven nem nevezett – Hunguardot fedi, hiszen a pénzügyi szolgáltatók informatikai rendszereinek átvilágítását egy bonyolult eljárásrend alapján ma kizárólag az offshore-jellegű Hunguard végezheti. A levél tanúsága szerint ugyanakkor nem akadt olyan pénzügyi társaság, amely megbukott volna a kft. vizsgáján.

Adódik a kérdés: akkor most mi lesz? A „fennmaradó” pénzügyi szolgáltatókban az ügyfelek átvilágítás híján már kevésbé bízhatnak meg, avagy az eljárás amúgy is csak a Fidesz-kassza áttételes dagasztását célozza, ami semmiben nem növeli az átvilágítottak renoméját, egyszersmind a kimaradókét se csökkenti. Ennek kapcsán a jegybankelnök elismeri a mulasztást, amivel kapcsolatban – szavai szerint – tájékoztatást kértek. Ezután elemeznek, értékelnek és majd döntenek. Szavai se tükrözik azt, hogy a Hunguard-átvilágítás hiánya azonnali fenyegetést jelentene a magyar pénzügyi szektorra.

Szakács László

Szakács László

A pénzügyi cégek teljesen felesleges pénzkidobásnak tartják az átvilágítást, aminek költsége előbb-utóbb mindenképp megjelenik tarifáikban – közölte megkeresésünkre Szakács László. Egy-egy vizsgálat tarifája értesülései alapján 1-10 millió forint között mozoghat. Információi szerint a kudarc oka az átvilágítások késedelmes elkezdése. Ennek kapcsán fennakadásokat okozhatott akár az is, hogy a pénzügyi cégek számára a törvényhozó kötelezővé tette, hogy betekintést engedjen belső rendszereibe egy – ráadásul offshore-jellegű - külsős magáncégnek. Szerinte a belső adatok védelme okozhatott egyeztetési problémákat. A szocialisták attól se nyugodtak meg, hogy mostantól Matolcsy György „figyeli az eseményeket”, de maguk is úgy látják: a magyar pénzügyi rendszer finoman szólva nem sínyli meg a hunguardos átvilágítás hiányát – fogalmazott.

Megjegyzendő: a vonatkozó szabály a Hunguard kivételével mind a pénzügyi, mind a tanúsítói szakmában egyöntetű tiltakozást váltott ki. Más szakértők is kétkedésüket fejezték ki, hogy a cégbírósági adatok szerint 26 munkavállalót foglalkoztató cég a rendelkezésre álló néhány hónap alatt valóban megfelelő szakmai színvonalon képes lenne az összes érintett vállalkozás rendszereinek alapos vizsgálatára.

A Hunguard megkeresésünkre elismerte a késedelem tényét, egyszersmind lényegében az érintett vállalkozásokra hárította a felelősséget. Az audit akkor tekinthető lezártnak, ha minden információ rendelkezésre áll és az ügyfél az ezek alapján jelzett hiányosságok kijavítását is elvégezte – írták lapunknak. Az auditor a biztonsági tanúsítványt csak a javítások ellenőrzése után állíthatja ki. Feladatukként azt jelölték meg, hogy az átvilágítással növeljék a hitelintézetek informatikai biztonságát és támogassák az MNB felügyeleti tevékenységét.

A Hunguard neve már három éve felmerült, amikor a parlament egy elrejtett törvénymódosítással egyes közműszolgáltatók számlarendszereinek „átvilágítását” tette kötelezővé. Az átvilágítás jogosultjainak körét a Fidesz-KDNP-frakció kínosan igyekezett úgy alakítani, hogy végül tényleg lényegében csak a Hunguarddal szerződhessenek a cégek. A szintén szükségtelennek tartott átvilágításból a Hunguard több száz millió forintos haszonra tett szert, amit az akkori többségi tulajdonos, Csík Balázs fel is vett. Tavalyelőtt a brókerbotrányok nyomán a kormány a pénzügyi cégeket is hasonló átvilágításra kötelezte. A hasonlóképp a Hunguardra szabott feltételrendszer nyomán a jogosító listára végül csak a társaság jelentkezett. Eközben kiderült, hogy tavaly év elején a cég többsége a valós haszonhúzót elrejtő hátterű ciprusi-máltai tulajdonba került, amely szintén több százmillió forint hasznot vont ki. Azt a visszatérő pletykát, hogy az egész ügy mögött Rogán Antal állhat, igazolni látszott például, hogy, mint kiderült, a kabinetvezető ebben az időszakban közös informatikai találmányt nyújtott be Csík Balázzsal és másik hunguardos kollégájával. A találmányt később megvásárló cég pedig több szálon kötődött a Rogánhoz közel álló Kertész Balázs ügyvédhez.

Tiborcz barátjának kedvezhet Pécs önkormányzata

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:06

Feltűnően gáláns szabályokat hozott egy remek adottságú pécsi telek beépítésére a város jobboldali vezetésű önkormányzata. A telek tulajdonosa jó kapcsolatot ápol a kormányfő vejével.

Pécsi ingatlanfejlesztők hetek óta beszélnek arról, hogy az önkormányzat kormánypárti vezetése a szívéhez közel álló befektetőknek kedvezett a város építési szabályzatának módosításával, mindeközben ez a változás más kivitelező beruházókat kedvezőtlenül érint.

A módosítás által „nyertes”, másfél hektáros telek a belváros határán fekszik, két forgalmas út találkozásánál, szemben a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának főépületével. A több mint tíz éve üresen álló ingatlan adottságait nagyban javítja az: az egyetem, de főleg az orvosi kar a következő években több külföldi diákot szeretne idevonzani, s ha ez a – kormány által milliárdokkal támogatott – terv megvalósul, akkor az említett telek alkalmasnak tűnik arra, hogy ott lakásokat építsenek a külhoni hallgatóknak. Március végéig az ingatlan 50 százaléka volt beépíthető, s az itt emelt házak 12 és fél méter magasságig „nőhettek”, a közelmúltban hatályba lépett rendelet viszont 60 százalékos beépítettséget és 20 méteres magasságot engedélyez. Így a telken több tömbben akár 600-700 lakás is építhető. A rendelet sokat javít a telek értékén, hisz a korábban kialakítható lakásszám csaknem duplája fér el az ingatlanon.

Ráadásul a környező, kisebb telkek helyzete romlott valamelyest. Azok továbbra is legfeljebb 50 százalékban beépíthetők, s egy ház hasznos belső területe eztán sem haladhatja meg a 900 négyzetmétert. És amin szigorít a rendelet: mostantól egy épületben nem lehet hétnél több lakás. Eddig a lakásszám nem volt limitált.

A pécsi ingatlanbefektetők közül néhányan úgy látják, hogy a rendeletmódosítás az orvosi karral szemközti telek gazdáját preferálja, a környékbeliek rovására. Ezt az érzést erősíti, hogy a telek a pécsi bejegyzésű U-CampUs Zrt. tulajdona, amit az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal jó kapcsolatot ápoló Czéh-Tóth Márk birtokol. Hogy Czéh-Tóthot kegyeltje a mostani rezsimnek, annak több jele is volt, így például az, hogy 2013-ban a vállalkozó – trafikos múlt nélkül is – öt dohánybolthoz jutott.Az előbbiekről Berkecz Balázs, Szigetvár főépítésze, az Együtt alelnöke írt a blogjában. Berkecz figyelmét pécsi építésztervezők hívták fel a rendeletmódosítás kettősségére, s a politikus fontolgatta is, hogy feljelentést tesz hivatali visszaélés gyanújával. Aztán elállt szándékától, mivel úgy vélte, hogy a rendeletből ugyan mindenki számára sugárzik a részrehajlás, ám ez nem elegendő a bűncselekmény bizonyítására.

Lapunk tudósítója is szembesült azzal, hogy a pécsi ingatlanbefektetők gyanakodva elemzik a rendeletmódosítást. Egyikük arról beszélt, hogy U-Campus telkétől 400 méterre, egy 534 négyzetméteres telken épít 9 lakásos társasházat, s ha most kérné erre az engedélyt, legfeljebb 7 lakásost építhetne, ami a bevételét tízmilliókkal, a hasznát pedig milliókkal mérsékelné. Mások arról szóltak, hogy ezután készülnek még építeni, s a rendelet érzékenyen érinti őket.

Az előbbieket megismerve szerettünk volna beszélni Pécs főépítészével, illetve a rendeletváltozásban szerepet vállaló képviselőkkel a változás okáról, városfejlesztési logikájáról, ám csak arra volt lehetőségünk, hogy írásban tegyük fel kérdéseinket. A városháza írásos válasza szerint az orvosi karral szemközti telken azért engedtek a korábbinál nagyobb épületmagasságot, mert a környéken évtizedek óta tízemeletes panelok állnak, s azokhoz egy hatszintes tömb jobban illeszkedik, mint egy 3-4 szintes ház, emellett a 20 méteres magasság városképileg szerencsésen összeköti a tízemeleteseket a közeli kertvárosias utcákkal. A beépíthetőséget amiatt engedték 60 százalékra emelni, mert így lesz elegendő hely az itt épülő házban lakók autóinak. A polgármesteri hivatal nem is titkolja, hogy ezt az ingatlant jobb helyzetbe akarták hozni, s ennek oka az, hogy a városvezetés arra számít, pár év múlva 3 ezerrel több külföldi diák tanul az egyetemen, s ez a telek ideálisnak tűnik diákszálló építésére.

Ebből kiindulva a közeli, kisebb telkeken is lehetne társasházakat emelni a jómódú diákoknak. Ezért adódik a kérdés: a többi telek esetében miért a korlátozás? A polgármesteri hivatal válasza erre az, hogy a kertvárosias övezetben fellendült a lakásépítési kedv, ám ez túlzott beépítéshez vezethet, ami az ott lakók körében ellenérzést vált ki. A sűrű beépítésből adódó konfliktusokat kívánták megelőzni a 7 lakásos korlátozással.

A családi házas övezet lakói nyilván nem örülnének, ha a szomszédos telkeken 10-15 lakásos társasházak épülnének diákoknak. Vagyis van logika abban, hogy a két forgalmas út találkozásnál fekvő, nagy méretű telek gazdája kap lehetőséget diákszálló építésére. Bár tény, hogy ez a telek is kőhajításnyira van a családi házaktól. A városvezetés logikája azonban városépítészeti szempontból méltányolható.

Pécsett sokan még is gyanakodva konstatálták a rendeletmódosítást. A gyanakvásról ezúttal talán nem is a városvezetés tehet, hanem az, hogy országszerte rendszeresen a kormánykapcsolatokkal rendelkező vállalkozások visznek el minden lehetőséget a többiek elől, s ez a tapasztalat azt súgja a pécsieknek, hogy itt sem történhetett más.

Hadházy: Mészáros fizet az Orbán családnak

B.Z.
Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:05
Az ellenzéki képviselő látja a pénzáramlást a kormányfői család felé FOTÓ: Népszava
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint Mészáros Lőrinc fizet Orbán Viktornak, hogy megnyerje az állami támogatásokat. Az ellenzéki politikus lapunknak példaként hozta Orbán édesapjának, Orbán Győzőnek a tulajdonában lévő hatvanpusztai majorságot, ami esetében szerinte bizonyítható, hogy a felcsúti polgármester évi 15 millió forintot ad ajándékba a miniszterelnök családjának.  Mészáros Lőrinc elképesztő gazdagodásáról itt olvashat bővebben!

- Mészáros Lőrinc ön szerint is Orbán Viktor vagyonkezelője?

- Bizonyítható, hogy Mészáros Lőrinc fizet a miniszterelnöknek azért, hogy elnyerjen állami támogatásokat. Nemrégiben a parlamentben megkérdeztem Orbán Viktort, mi a magyarázata annak, hogy Mészáros Lőrinc évi 15 millió forintért bérli Orbán Győzőtől a hatvanpusztai majorságot úgy, hogy közben láthatóan a miniszterelnök családja használja azt. Többszöri kérdésemre sem tudott egyetlen használható indokot sem mondani. Így az egyetlen lehetséges válasz: Mészáros azért fizet, hogy állami megbízásokat nyerjen el.

- Tizenötmillió elég lenne a Mészároshoz áramló sok százmilliárdos megrendelésállomány elnyeréséhez?

- Sajnos feltételezhető, hogy ennél jóval többről van szó. Vélhetőleg vagyonkezelői feladatot lát el. Azonban a hatvanpusztai majorság esetében bizonyítható is, hogy az állami tenderek nyertese évi 15 millió forintot ad ajándékba Orbán családjának. De van más ügy is: a Magyar Narancs nemrégiben feltárta, hogy Mészáros papíron egy bányát is vett Orbán édesapjától, úgy, hogy továbbra is Orbán Győző használja a bányát. Azaz, Mészáros itt is a semmiért fizetett milliókat az Orbán-családnak.

- A miniszterelnök azt mondta ezekre, hogy ezek magánvállalkozások ügyei, nem tartoznak rá.

- Már hogyne tartozna rá! Hiszen ő maga lakik a Mészáros által "bérelt" hatvanpusztai házban! Ha becsöngetnek oda, még a portás is azt kérdi, hogy a miniszterelnök urat keresik-e? Orbán ott tartja a kutyáját és rendszeresen ott parkol a felesége autója is. Vagyis ők használják a kúriát és a semmiért kapnak milliókat Mészárostól. Ennél súlyosabb és egyértelműbb bizonyíték nincs a miniszterelnöki korrupcióra.

- Orbán azt szokta mondani: ha korrupciót látnak tegyenek feljelentést.

- Mi nem tettünk feljelentést, mert teljesen nyilvánvaló, hogy Polt Péter ügyészsége nem tesz semmit a nyilvánvalóan korrupciós ügy felderítésére. Egyszerűen nem akartam megadni nekik azt az örömet, hogy ismét a képünkbe nevessenek.