Szegregációügyben sem enyhül a feszültség

Miközben a CEU-ügy és a nemzeti konzultáció botránya van a reflektorfényben, a roma gyerekek oktatási szegregációja miatt indult kötelezettségszegési eljárás sem zárult le. "Egyértelmű ígéretet szeretnék kapni öntől a meglévő elkülönítés problémájának a megszüntetésére" - áll ugyanis abban a levélben, amelyet még március elején küldött Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja Trócsányi László igazságügyi miniszternek. A lapunk birtokába jutott dokumentum annak az írásbeli egyeztetésnek a része, amely lassan egy éve tart Brüsszel és Budapest között a roma gyerekek iskolai szegregációjának megszüntetése érdekében. Jourová elsősorban az anti-diszkriminációs törvények nem megfelelő végrehajtása miatt fejezte ki aggodalmát Trócsányinak. Leszögezte: nincs olyan magyar jogszabály, amely lehetővé tenné a roma származású tanulók aránytalan mértékű elhelyezését a fogyatékkal élő gyermekek számára fenntartott iskolákban, az mégis létező gyakorlati probléma.

Az uniós testület 2016. május 27-ikén hivatalos felszólító levél kiküldésével indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az egyenlő bánásmódról szóló EU irányelv nem megfelelő alkalmazása miatt. Ebben szóvá tette a romák iskolai elkülönítését és aránytalanul nagyszámú elhelyezését a fogyatékossággal élők számára fenntartott osztályokban, iskolákban. Kifogásolta, hogy a kormány rendeletben szabályozhatja, mely esetekben lehet eltekinteni a szegregáció törvénybe foglalt tilalmától. A Bizottság szerint az egyenlő bánásmódról szóló törvény javasolt módosítása továbbra is kibúvót enged a jogellenes elkülönítés tilalma alól. Jourová levelében jelzi, elvárja, hogy a magyar kormány tegyen intézkedéseket a meglévő elkülönítés megszüntetésére, hajtsa végre az ezt elrendelő bírósági határozatokat, ellenőrizze a felekezeti iskolákat, továbbá korszerűsítse az oktatás minőségének ellenőrzésére szolgáló adatgyűjtést.

Az eltelt egy évben a magyar kormány igyekezett a brüsszeli igényeknek megfelelni, és olyan jogszabályi, valamint adminisztratív változtatásokra tett ígéretet, amelyek megerősítik az etnikai alapú megkülönböztetés tilalmát. Forrásaink szerint a Bizottság konstruktívnak ítéli párbeszédet, és üdvözli Budapest készségét az együttműködésre. Úgy tudjuk, hogy a szóbeli konzultációk következő fordulója június második felében esedékes Brüsszelben.

Paul Lendvai: a történelemnek nincs szövegkönyve

Publikálás dátuma
2017.04.27. 07:03
A HELYZET Jelenleg a rezsimre egyedül a civil társadalom jelent közvetlen veszélyt, de csak demonstrációkkal nem lehet megbuktat
Angolul is megjelenik Paul Lendvai magyarul Új honfoglalás című, Orbán Viktor rendszeréről szóló könyve. Ehhez máris ki kellett egészíteni a kötetet, hiszen az elmúlt hónapokban sok minden történt. Az író szerint ugyan nem mondható, hogy vereség fenyegeti Orbánt, de a kormányfő rendszere számára mára veszélyes helyzet alakult ki.

- Bécsben él, de gyakori vendég itthon, Budapesten is van lakása. Most mi újat látott?

- Orbán Viktor három frontot nyitott, ami a személyiségével is összefügg, és nagyon érdekes, hogy miért teszi, amit tesz. Egyszerre folytat harcot a Közép-európai Egyetem (CEU), a civil szervezetek és a hihetetlenül megfogalmazott, Brüsszelben általános felháborodást keltett konzultációs kérdőív révén az Európai Unió ellen. Kinek jó ez? Bozóki András az ÉS-ben közölt, nagyon érdekes cikkben keresett minderre magyarázatot: kell neki az ellenségkép, folyamatosan küzd a liberálisok ellen, felvillanyozta Trump győzelme, és ott van még Putyin nyomása is. Szerintem a gyenge ellenzék helyett a civil társadalmat tekinti a legnagyobb veszélynek a hatalmára, és még a 2018-as választás előtt tiszta helyzetet akar teremteni. Nem tudom, mi a szerepe az eseményekben a Soros György iránti gyűlöletének. Soros a Közép-európai Egyetemet tekinti élete központi teljesítményének, nem a vagyonát.

- Mi lesz a harc végkimenetele?

- Nem mondom, hogy vereség fenyegeti Orbánt, de a rendszere számára veszélyes helyzet alakult ki. Váratlanul nagy lett a világvisszhang, de a legfontosabb, hogy túlértékelték Trumpnak a kampány során tett kijelentéseit és nem vették észre, mennyire kiszámíthatatlan ember. Charles Gatinak igaza van, amikor azt írja, hogy az amerikai elnök jó esetben fél órát foglalkozik egy évben Magyarországgal. Itt pedig mégiscsak egy amerikai egyetemről van szó, tiltakoznak a szenátorok és a Nobel-díjasok. Azt is lebecsülték, hogy az egyetem rektora a nemzetközi tekintélynek örvendő, nagyszerű Michael Ignatieff, aki egyéb könyvek mellett ragyogó életrajzot írt Isaiah Berlinről. Kanadában a korábban általa vezetett Liberális Párt van kormányon. Őt nevezte „bukott politikusnak” a szóvivő Kovács Zoltán, aki Sorosnak köszönhetően tanult meg ilyen jól angolul.

- A CEU aligha olyan ügy, amely végveszélybe dönti a kormányt.

- A legnagyobb veszély a nevetségesség. Nem a Soros iránti rokonszenvről van szó, hanem arról, hogy valaki könyveket írt, társadalomépítő programokat dolgozott ki, a pénzét pedig nem futballcsapatokra, yachtokra vagy táncosnőkre költötte, hanem tizenkét milliárd dollárt adott a demokrácia segítésére. Nélküle a Fidesz is nehezen válhatott volna ilyen sikeressé. A nyugat-európai értelmiség körében undort kelt, amikor személyesen azok fordulnak szembe a liberális demokráciával, akiket annak idején ennyire támogattak. Továbbá Orbán szintén lebecsülte a nemzedékváltás jelentőségét. A fiatalok a CEU-t ért támadás miatt is aktívizálódtak, ugyanúgy, mint az olimpiai népszavazás ügyében. Timothy Garton Ash nemrég azt írta a Guardianben, hogy Magyarországon még nincs fasizmus, de az Orbán által használt nyelv, az hogy hangyáknak nevezi a közel-keleti menekülteket, vagy ragadozónak hívja a milliárdossá lett holokauszttúlélőt, már fasisztoid. Ezzel Orbán túllépett egy határt, propagandistái pedig, akár Sztálin vagy később Kádár idején, még túl is teljesítettek, minden második szavuk az, hogy Soros. Ez nevetséges. Macedóniában, Romániában, sok más helyen ugyanezt a módszert és ugyanezt a nevet használják a bajban lévő politikusok.

- Mit kockáztat?

- Ilyen erősen még nem támadták meg az Európai Néppártban. Azt nem hiszem, hogy végül kizárják a Fideszt, mert kell a 12 voksuk az Európai Parlamentben. Orbán jó taktikus, láttuk, hogyan vonult vissza az internetadó vagy az olimpia kérdésében. Az is kétségtelen, hogy emelkednek a reálbérek és a nyugdíjak, talán ez is befolyásolja majd jövőre a választókat. Mindenesetre a téves politikai kalkuláció miatt nehezebb helyzetbe került, mint gondolta. Isaiah Berlin mindig a nagy orosz forradalmárt, Herzent idézte: A történelemnek nincs szövegkönyve. Vagyis az eseményeket nem lehet előre kiszámítani. Ahogy Orbán más kontextusban maga is mondta, bármi megtörténhet. 2017 nem veszélytelen év, és a nemzetközi tendenciák is fordulhatnak.

- Mindez mit ér a hazai erőviszonyok változása nélkül?

- Valóban, az a nagy kérdés, hogy képes lesz-e az ellenzék szövetségre lépni, erőt mutatni a megváltoztatott választási rendszerben. Az is, hogy akad-e olyan személyiségük, akit az emberek hitelesnek fogadnak el. Jelenleg a rezsimre egyedül a civil társadalom jelent közvetlen veszélyt, de egyben a politikai pártok számára is előkészíti a talajt. Csak demonstrációkkal nem lehet megbuktatni a kormányt, ahhoz pártokra is szükség van. Kérdés, mire lesz képes a szocialista párt, amely sokáig diszkreditálva volt, és amelynek vezetése többször is csődöt mondott. Képes lesz-e megmozgatni a választókat Botka László szegedi polgármester. Nekem nem nagyon tetszik a „fizessenek a gazdagok” szlogen. Egy valóban tehetséges vállalkozót aligha kell megbüntetni, csak mert jól keres. Ebben is igazságosságra van szükség, de lehet, hogy a jelmondat hatni fog a falvakban és kisvárosokban, ahol a szocialisták vissza tudják nyerni elveszített szavazóikat. Az is fontos, hogy meddig erősödik a Fideszen belüli elégedetlenség. A könyvben van jó pár ilyen értelmű idézet, amelyekhez az angol kiadásban még több társul. Márpedig ezek nem a Soros-fiókáktól jöttek, hanem Mellár Tamástól, Chikán Attilától, Csaba Lászlótól, akik kezdetben hitelt kölcsönöztek a rezsimnek, amelyből lassan már csak Kövér László házelnöki őrségének gránátvetői és a korrupciós botrányok maradnak. Ez utóbbiak is a bizonytalanságot erősítik, mert nem tudni, milyen hatása lesz az orbáni elit mélységes korrupciójáról szóló leleplezéseknek. Nem állítom, hogy holnap robbanás jön, de aggasztó szakadék nyílt a kormányzati körök és a szegény rétegek, illetve az ifjúság között.

- Fogytán lennének Orbán lehetőségei?

- Ebben a helyzetben sok függ a rendszer megtestesítőjének és vezérének politikai érzékétől. Ha valaki sokáig van fent és meggyöngíti a demokrácia alappilléreit, akkor nehezen hallja meg az igazságot. Jól ismertem Bruno Kreisky kancellárt, életrajzot is írtam róla. Ötször nyert választást, háromszor abszolút többséggel, ennek ellenére minden héten találkozott a szakszervezetek elnökével vagy a kormányon belüli fő riválisával, a pénzügyminiszterrel, akikkel szemben vitákban kellett megvédenie a döntéseit. Orbán ma Magyarországon a legrégebbi politikus. Azt mondja, még szeretne 20-30 évig maradni. Ez elvben lehetséges, májusban még csak 54 éves lesz, de ha eltávolodik az emberektől, már nincs, aki figyelmeztesse a politikai hibákra. Az az érzésem, hogy ennek a Fideszen belül is lesznek következményei. Jósolni persze nehéz. Kreisky egyszer azt mondta, hogy Hruscsov volt a legjobb kremlinológus, mégsem látta előre a saját leváltását.

- A felmérések egyelőre nem utalnak rá, hogy megrendült volna a miniszterelnök hatalma.

- A közelmúltban többször is láttuk, milyen megbízhatatlanok a közvélemény-kutatások. A legnagyobb most is a nem szavazók és a politikailag közönyösek pártja. Persze fontos lenne, ha az ellenzék pártjai legalább az alapkérdésekben egyetértenének. Ezzel együtt van bizonyos mozgás, és nem hiszem, hogy Magyarország mindig ebben a helyzetben lesz. Azt persze nem látom, hogy lehet-e választással változást elérni vagy a választáson kívüli folyamatok indulnak be. A veszély része az is, hogy ha a rezsim nyomás alá kerül, a helyzet nem csak jobbra fordulhat, mert a hatalom az eddiginél élesebb fegyverekhez is nyúlhat. Orbán Viktor harcos, aki nem fogja küzdelem nélkül feladni a hatalmát.

Névjegy
Hatvan éve Bécsben él, az egyik legtekintélyesebb Európa-szakértő. 22 éven át volt a Financial Times tudósítója, aztán az ORF főszerkesztője és intendánsa. Tizenhét, sok nyelven megjelent könyv szerzője. Most az Europäische Rundschau folyóirat főszerkesztője, a Standard napilap szemleírója, az ORF TV Europastudio vitaműsorának vezetője.

Hidegfront hűti le a levegőt

Publikálás dátuma
2017.04.27. 00:05
Fotó: Thinkstock
Csütörtökre hidegfront éri el hazánkat, északnyugat felől egyre többfelé alakulnak ki záporok, a front mentén zivatarokra is készülhetünk. Északnyugaton jelentősen visszaesik a hőmérséklet, a maximumok helyenként a 10 fokot sem érik el, míg délkeletre továbbra is meleg levegő áramlik, ott akár 26 fokig is emelkedik a hőmérséklet - írja az Időkép.

Pénteken továbbra is jelentős hőmérsékleti kontrasztra számíthatunk, északnyugaton 10 fok alatt, délkeleten 20-26 fok körül alakulnak a maximumok. A Tiszántúlon elszórtan záporokra, máshol délelőtt záporokra, délután nagy mennyiségű csapadékra lehet számítani. A csapadéksáv a Dunántúlról halad majd keleti irányba, előtte pedig zivatarok is kialakulhatnak. Északnyugaton az északnyugati, másutt a délies szelet viharos lökések kísérhetik. 

Szombaton a Dunától keletre lehet még gyenge esőre számítani. A légmozgás nyugati, északnyugati irányú lesz, a Dunántúlon erőssége viharossá is válhat. A hőmérsékleti kontraszt a délutáni órákra megszűnik, 11-17 fokot mérhetünk.

Vasárnap a nyugati országrész kivételével még számíthatunk esőre, záporra. 9-15 fokos maximum hőmérsékleti értékek várhatók. Hétfőn már nem lesz számottevő csapadék, melegedésre van kilátás.

Szerző