Előfizetés

Fegyverkezésre mindig van pénz

G.M.
Publikálás dátuma
2017.04.25. 07:33
Oroszország évről évre a májusi Győzelem napi felvonuláson mutatja be új rakétáit, katonai járműveit, „büszkeségeit”. FOTÓ: PRO
A gazdasági nehézségei ellenére a szovjet éra magasságába emelkedett 2016-ban az orosz hadi költségvetés, derül ki a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) legújabb jelentéséből.

Oroszország gazdasági nehézségei ellenére évről-évre emeli védelmi büdzséjét. A SIPRI adatai szerint a Szovjetunió 1991. decemberi felbomlása óta Oroszország még soha nem rendelkezett akkora védelmi költségvetéssel, mint 2016-ban. Moszkva az olajválság és a nyugati szankciók által súlyosbított gazdasági nehézségek ellenére tavaly 69,2 milliárd dolláros védelmi költségvetéssel rendelkezett, ami 5,9 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest. Ez a védelmi költségvetés az orosz GDP 5,3 százalékát jelenti, ekkora összeget a szovjet birodalom felbomlása óta először fordítottak védelmi célokra Moszkvában. Ezzel Oroszország le is taszította „dobogós” helyéről Szaúd-Arábiát, s az Amerikai Egyesült Államok és Kína után a harmadik legnagyobb védelmi költségvetésű ország lett.

Az orosz elnök minden évben jelentős összegekkel fejleszti a hadsereget, ám egyelőre meg sem közelíti e tekintetben Moszkva Washingtont

Az orosz elnök minden évben jelentős összegekkel fejleszti a hadsereget, ám egyelőre meg sem közelíti e tekintetben Moszkva Washingtont

Az olajválság a fegyverkezésre is kihatással van: az ugyancsak több regionális háborúban – Szíria, Irak valamint Jemen – részes Szaúd-Arábia, amely még 2015-ben a világ harmadik legnagyobb védelmi költségvetésű országa volt, 2016-ban negyedik helyre csúszott vissza. Katonai kiadásait 30 százalékkal kényszerült csökkenteni Rijád, így „csupán” 63,7 milliárdos védelmi büdzsével rendelkezett tavaly. Nan Tian, a svéd intézet egyik kutatója az AFP hírügynökségnek kiemelte, hogy az olajbevételek csökkenése nyomán több olajexportőr ország hadi kiadásai lefaragásával próbálta gazdasági gondjait orvosolni.

Oroszországban viszont ellenkező irányú folyamat zajlott, pedig Moszkvának nemcsak az energiahordozók válságával, hanem a 2014 nyarán hatályba lépett, a Krím-félsziget annektálása miatt bevezetett nemzetközi büntetőintézkedések hatásaival is meg kellett küzdenie. A SIPRI jelentés hangsúlyozza, hogy az orosz gazdaság helyzete nem rózsás, a hadi-védelmi kiadások komoly nehézséget okoznak.

A számok azt mutatják, hogy mindezek ellenére Oroszország nem annyira félelmetes, mint amilyennek tűnik, gazdasági lehetőségei korlátokat szabnak, még Európában sem a legnagyobb védelmi költségvetéssel rendelkező haderő. Az európai NATO-tagországok közös védelmi költségvetése ugyanis négyszer nagyobb, mint az orosz. Európában Franciaország védelmi büdzséje volt a legnagyobb 2016-ban – 55,7 – százalék, ami világszinten a hatodik helyet jelenti, alig lemaradva Indiától. Hetedik a korábban európai első, Nagy-Britannia, 48,3 milliárdos hadi büdzsével.

Közép- és Kelet-Európában, valamint a Baltikumban is, az utóbbi idők orosz fenyegetettsége hatására érezhető az újrafegyverkezési tendencia. Másrészt e régióban annak is köszönhető a védelmi költségvetések enyhe emelkedése, hogy a NATO egyre következetesebben sürgeti a 2 százalékos vállalás betartását. A francia védelmi kiadások emelkedése egyértelműen az elmúlt évek sorozatos terrortámadásaival magyarázható.

Amerika első helye betonbiztos
Az Egyesült Államok változatlanul listavezető, a második helyezett Kína védelmi költségvetésének is közel háromszorosával rendelkezett 2016-ban. Peking büdzséje 2015, Washingtoné 611 milliárd volt. Az amerikai védelmi kiadások 1,7 százalékkal emelkedtek tavaly. Kínában csak a növekedés üteme csökkent, de az jelentősen, 5,4 százalékkal. A SIPRI szerint az amerikai 2016-os növekedés a Barack Obama elnöksége alatti folyamatos csökkenési tendencia végét jelentheti. Hogy a jövőben mire számíthatunk, az Donald Trump elnöksége, s a politikai helyzet kiszámíthatatlansága miatt egyelőre kérdéses – állította a SIPRI programvezetője, Aude Fleurant. Trump eddigi intézkedései azonban egyelőre a védelmi kiadások további növekedését vetítik előre.

Megbénították Venezuelát

Párbeszédre hívom az ellenzéket, hiszen az értelmes emberek megértik egymást. Dialógusra van szükség, hogy békés megoldást találjunk a problémára, és az ellenzék felhagyjon az erőszakkal – reagált a Venezuelát közel egy hónapja megbénító tüntetéssorozatra Nicolás Maduro szocialista elnök.

Az államfő szándékainak őszinte voltát azonban megkérdőjelezi, hogy felszólalásában erőszakkal gyanúsította meg az ellene tüntető, és új választásokat követelő ellenzéket, holott a legfrissebb adatok szerint többségében civil áldozatai voltak a mindennapos demonstrációknak. A hatóságok megerősítették, hogy hétfőre már 21 személy vesztette életét a tüntetéseken. Az ellenzék szerint többségükkel az utcára vezényelt hatósági erők, valamint a kormányhoz hű motoros bandák – colectivos néven emlegetett, önkényes igazságosztó csoportok – végeztek.

A hétvégén az áldozatok emléke előtt tisztelegve, hófehérbe öltözött ezrek meneteltek némán Caracasban. Emberjogi szervezetek nemcsak az elhunytak riasztóan magas számára hívták fel a figyelmet, hanem a letartóztatottakéra is. A Foro Penal nevű venezuelai civil szervezet adatai szerint 777 ember van jelenleg őrizetben.

A tüntetéssorozat március végén kezdődött, miután a Maduróhoz lojális Legfelsőbb Bíróság megfosztotta jogkörétől az ellenzéki többségű törvényhozást. Bár a társadalmi nyomásnak engedve napokon belül visszavonták a döntést, a tömegek azóta is tüntetnek Maduro ellen, aki szerintük személyesen is felelős a súlyos élelmiszerhiányért, a gazdasági problémákért, és az ellenzék brutális elhallgattatásáért. Az ellenzék állítja: addig nem hagynak fel a demonstrációval, amíg Maduro nem távozik, és új elnökválasztást nem írnak ki.

Hétfőre ezért Freddy Guevara ellenzéki képviselő minden eddiginél nagyobb országos tüntetést hívott össze. Az El Universal venezuelai napilap által közölt felhívás szerint a cél az ország megbénítása. Guevara az ország minden államában mozgósította az ellenzéket, s azt kérte az emberektől, hogy foglalják el az autóutakat, ám mindenkit felszólított arra, hogy csakis békés módszerekkel tiltakozzon.

First Lady a Titanicon

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.04.25. 07:31
Nehéz volt beismerni a vereséget, a választás éjszakáján el is bújdokolt. FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JUSTIN SULLIVAN
Bukásra ítélt jelölt volt Hillary Clinton, nem tudta, miért akar elnök lenni, nem értette meg, miért elégedetlenek az amerikaiak, nem nézett szembe a valósággal. Ezt állítja a Clinton-kampányról közzétett leleplező könyv.

Lassan fél éve, hogy Hillary Clinton elveszítette az elnökválasztást, de csak nagyon kevés szó esett arról, hogy miért nem sikerült másodszorra sem győznie a volt First Ladynek. Egy friss könyv – Jonathan Allen és Amie Parnes, két kampánytudósító tollából – belső információk alapján számol be a 2016-os demokrata választási hadjárat belvitáiról, kevéssé hízelgő képet festve a Clinton-házaspárról, Hillary kampányfőnökéről, Roby Mookról, legközelebbi munkatársáról, Huma Abedinről és a többiekről.

Christina Reynolds, Clinton helyettes kommunikációs igazgatója blogjában másképp emlékezik. „Szerencsésnek érzem magam, hogy a megfelelő jelölt mellett dolgozhattam, aki máig inspirál bennünket, egy csodálatos csapattal, akik igazán hittek Hillaryben” – írta Reynolds, cáfolva, hogy rosszkedvű és marakodó kampány részesei lettek volna, ahogy a könyvben többen – név nélkül nyilatkozva - állítják.

A Titanichoz hasonlította a „Shattered” (Összetörve) című könyv alapján a Clinton-kampányt a The New York Times recenziója. „A valóságtól elszakadt jelölt egy belharcokba bonyolódott csapattal a megnyerhető versenyt a jéghegy felé tartó hajóvá változtatta” – írta Michiko Kakutani a lapban. Még Clintonék barátai is úgy nyilatkoztak, hogy a volt First Lady az elnökválasztás előtt olyan hibákat követett el, amelyek végig kísértették, például, hogy külügyminiszterként saját szerverét használta.

Allen és Parnes, a The Hill két riportere már írt egy könyvet Hillary Clinton külügyminiszteri éveiről, ebben a másodikban több mint száz emberrel folytattak háttérbeszélgetést, megígérve, csak jóval a választás után jelentetik meg a kötetet. A Clinton-csapat tagjai nagyítóval olvassák a bennfentes beszámolót, találgatva, ki volt az, aki „kitálalt” az újságíróknak arról, hogy hányszor kaptak fejmosást a Clinton-házaspártól, hogy Hillary minden bajért másokat hibáztatott. A választási évben a csapat szorosan összezárt, kevés szivárgott ki belső ellentéteikről, sérelmeikről.

A kampányfőnököt kiáltották ki többen is bűnbaknak, Roby Mook az adatelemzésekre alapozta a kampányt, s még Hillary szerint is számos hibát vétett, de a volt First Lady nem akarta meneszteni, nehogy a 2008-as előválasztásokhoz hasonló kaotikus szervezés rémképét felidézze. Mook alulbecsülte Bernie Sanders szerepét, nem számított rá, hogy elhúzódik a demokrata verseny. A veterán vermonti szenátort támogató lelkes tömegek pedig előre jelezték, hogy problémák vannak Clintonnal. A kampányfőnök nem küldte el Hillaryt elégszer a rozsdaövezetbe, nem vette észre, hogy a fehér munkásrétegek nem állnak a jelöltje mögött. Nem hallgatta meg Bill Clinton figyelmeztetéseit, elavultnak tartotta a módszereit. De nem csak Mook, mások is - köztük a fő stratéga, John Podesta – félreértelmezték az erőviszonyokat, azt hitték, Donald Trump ellenében könnyű lesz győzni.

Kevés szivárgott ki arról, mi történt az elnökválasztás éjszakáján. Elveszítették Floridát, s jól látszott, hogy Michigan, Pennsylvania és Wisconsin államban hajszállal, de veszíteni fognak. Clinton stábjának egy része nem akarta, hogy Hillary feladja a versenyt, Obamának kellett közbeavatkoznia. Előbb a tanácsadói telefonáltak, majd az elnök maga figyelmeztette Clintont: „Be kell ismerned a vereséget!” Így is hajnal lett, mire Hillary felemelte a telefont és elmondta, amiről álmodni sem mert volna: „Gratulálok, Donald!”

Hillary és Bill másokat hibáztatott
A könyv fő megállapításai:
- Clinton újoncokra bízta a kampányt, nem váltották be a reményeket
- Rosszul mérték fel az erőviszonyokat, rosszul osztották be a pénzt
- Beszédírója, Jon Favreau szerint Hillarynek nem volt víziója, nem tudta, miért akar elnök lenni
- A volt First Lady egy munkatársának bevallotta, „nem érti, mi történik Amerikában”
- A szerver-botrány, a Clinton-alapítvány pénzügyei, Wall Street-i kapcsolatai kísértették
- Utolsó pillanatban választott alelnököt, elhanyagolta a rozsdaövezet választóit
- A Clinton-házaspár mindenért másokat hibáztatott