Előfizetés

Konzervatív törökök Németországban

A németeket sokkolta, de inkább feldühítette, hogy az országban élő törökök majdnem kétharmada, 64 százaléka szavazott arra, hogy módosítsák a török alkotmányt, s Recep Tayyip Erdogan teljhatalmat kapjon.

Bár Ruprecht Polenz kereszténydemokrata politikus azzal próbálta elvenni a referendum németországi vonatkozásának élét, hogy ez a helyi közösségnek csak 13 százaléka, ez azonban így túlzás. Egyrészt nem tudni pontosan, hány török (és kurd) gyökerekkel rendelkező személy él az országban. Számukat 2,9-3,5 millió közé teszik. Annyi bizonyos, hogy mintegy 1,4 millió kettős állampolgár közül 750 ezren éltek szavazati jogukkal, közülük 412 ezren voksoltak a változásokra, ami mindenképpen magas szám.

Miért ennyire konzervatívok a németországi törökök? Erdogan népszerűségét csak akkor érthetjük meg, ha több mint fél évszázadot megyünk vissza az időben. Az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzdő Német Szövetségi Köztársaság 1961-től kezdett toborozni török vendégmunkásokat. Érkezésükből kezdetben kivált az autógyártás profitált. A bevándorlók többsége a mélyen hívő, erőteljesen konzervatív rétegből került ki, legfeljebb középfokú, de inkább alapfokú végzettséggel. Elsősorban olyanok vándoroltak az NSZK-ba, akiknek hazájukban kevesebb kilátásuk volt az elhelyezkedésre. A hatvanas években a német politikai vezetők még arra számítottak, hogy a vendégmunkások hazatérnek, ennek azonban éppen az ellenkezője történt: 1974-től családtagjaik, feleségeik és gyermekeik is csatlakozhattak hozzájuk.

Bár a török közösség nagy része már évtizedek óta Németországban él, képzési szintjük ma is jóval alacsonyabb az átlagnémetekénél. A fiatalabb generációknál azonban megfigyelhető javulás. A 17-45 év közöttiek közül 41 százaléknak van papírja arról, hogy kitanultak egy szakmát, 8 százalék pedig lezárta tanulmányait. A német menekültügyi hivatal 2010-ben készült felmérése szerint a Németországban élő törökök 54 százalékának vannak a munkanélküliséggel kapcsolatos „tapasztalatai”. A megkérdezett törökök 18 százaléka azt közölte, úgy érzik, származásuk miatt hátrányos megkülönböztetés éri őket.

Nem bérelne áramautót Paks 2.

Nem bérelne tisztán árammeghajtású autót az MVM Paks II. Zrt. - tudtuk meg. Pedig a kormánypolitika - nem függetlenül épp a tervezett paksi nukleáris bővítéstől - leginkább a villanymeghajtású autók elterjesztését támogatja. Az állami fejlesztőcég közbeszerzési felhívásának specifikációja szerint viszont ismereteink szerint csak benzines, dízel- és hibridmeghajtású autókat használnának.

Korábban a hvg.hu hívta fel a figyelmet a közleményre, miszerint a társaság több mint 800 millió forintért bérelne közel száz gépjárművet az elkövetkező négy év során. Egy "igazgatói 1", 9-11 "igazgatói 2", 46-61 "vezetői", 9-11 "kulcsos" gépkocsira, 1-2 mikrobuszra és egy terepjáróra lenne szükségük. Az ajánlatokat május közepéig várják.

A hét elején a 3-6 ezermilliárdos nukleáris fejlesztés megkapta a másodfokú környezetvédelmi engedélyt. Aszódi Attila paksi kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos ennek kapcsán emlékeztetett, hogy ez és a telephelyengedély birtokában megkezdik a létesítési engedélykérelem összeállítását. A másodfokú eljárást az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezése miatt folytatták le. A két környezetvédő szervezet a másodfokú engedélyt bíróságon támadja meg. Szerintük egyik környezetvédelmi hatóság se rendezett számos alapvető kérdést. Ilyen a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének, az emberi hibára és a szándékos károkozásra – például a terrorizmusra, szabotázsra, háborús cselekményekre – visszavezethető súlyos baleseteknek, illetve a Duna megengedett korlátokon felüli lehetséges felmelegítésének problémája.

A tegnapi kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter megerősítette: a beruházás előkészítésére eddig elvégzett mintegy harmincmilliárdnyi munkát vagy a kivitelezésre kapott orosz állami hitelből, vagy más nemzetközi hitelből, vagy a költségvetésből fedezik. Egyszersmind betekintést engedett a - nukleáris terveik mögött jelentősen háttérbe szoruló - zöldenergia-stratégiájukba. Eszerint a szélerőművek ellenében főként a napelemben bíznak.

Nem bérelne áramautót Paks 2.

Nem bérelne tisztán árammeghajtású autót az MVM Paks II. Zrt. - tudtuk meg. Pedig a kormánypolitika - nem függetlenül épp a tervezett paksi nukleáris bővítéstől - leginkább a villanymeghajtású autók elterjesztését támogatja. Az állami fejlesztőcég közbeszerzési felhívásának specifikációja szerint viszont ismereteink szerint csak benzines, dízel- és hibridmeghajtású autókat használnának.

Korábban a hvg.hu hívta fel a figyelmet a közleményre, miszerint a társaság több mint 800 millió forintért bérelne közel száz gépjárművet az elkövetkező négy év során. Egy "igazgatói 1", 9-11 "igazgatói 2", 46-61 "vezetői", 9-11 "kulcsos" gépkocsira, 1-2 mikrobuszra és egy terepjáróra lenne szükségük. Az ajánlatokat május közepéig várják.

A hét elején a 3-6 ezermilliárdos nukleáris fejlesztés megkapta a másodfokú környezetvédelmi engedélyt. Aszódi Attila paksi kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos ennek kapcsán emlékeztetett, hogy ez és a telephelyengedély birtokában megkezdik a létesítési engedélykérelem összeállítását. A másodfokú eljárást az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezése miatt folytatták le. A két környezetvédő szervezet a másodfokú engedélyt bíróságon támadja meg. Szerintük egyik környezetvédelmi hatóság se rendezett számos alapvető kérdést. Ilyen a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének, az emberi hibára és a szándékos károkozásra – például a terrorizmusra, szabotázsra, háborús cselekményekre – visszavezethető súlyos baleseteknek, illetve a Duna megengedett korlátokon felüli lehetséges felmelegítésének problémája.

A tegnapi kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter megerősítette: a beruházás előkészítésére eddig elvégzett mintegy harmincmilliárdnyi munkát vagy a kivitelezésre kapott orosz állami hitelből, vagy más nemzetközi hitelből, vagy a költségvetésből fedezik. Egyszersmind betekintést engedett a - nukleáris terveik mögött jelentősen háttérbe szoruló - zöldenergia-stratégiájukba. Eszerint a szélerőművek ellenében főként a napelemben bíznak.