Agy-Facebookon dolgozik Zuckerberg

Publikálás dátuma
2017.04.20. 11:36
Fotó: Thinkstock
A Facebook még éppen csak belevágott a virtuális valóság legkezdetlegesebb verziójába, de Mark Zuckerberg már jóval előrébb gondolkodik: a közvetlen agy-gép kapcsolaton – írja a hvg.hu.

Az emberi agyban annyi információ termelődik, hogy négy HD minőségű mozifilmet tudnánk streamelni minden egyes másodpercben. A gond csak az, hogy a leggyorsabb információátvivő eszközünk, azaz a beszéd, nagyjából annyi adatot tud ebből leszállítani a külvilágnak, mint a nyolcvanas évek betárcsázós modemje. Ezt látja a technolgóiai fejlődés egyik nagy kihívásának Mark Zuckerberg, aki szerint a technológiai fejlődéshez nélkülözhetetlen lesz ennek az akadálynak a leküzdése.
A Facebook éves F8 fejlesztői konferenciájának szerdai napján kiderült, hogy a vállalat Building 8 nevű kutatás-fejlesztési részlegén már dolgoznak egy olyan megoldáson, amellyel gondolati úton tudnánk gépelni, nagyjából ötször olyan gyorsan, mint ahogy most bepötyögjük a szöveget a telefonunkon. Regina Dugan, a Building 8 vezetője egy példával azt is egyértelművé tette, hogy miért fontos ez a Facebooknak: így például sokkal gyorsabban tudnánk üzenetet küldeni az ismerőseinknek. (Felkészül a Messenger.)

Dugan egy technológiai demonstrációs videót is bemutatott a konferencián, és kiderült, hogy ugyan még sokat kell dolgozni egy ilyen emberi agy és gép közötti, a mindennapokan is jól használható kommunikációs csatorna kiépítésén, de azért már tartanak valahol a fejlesztésben. A videón látható kísérleti résztvevő laboratóriumi körülmények között percenkénti 8 szavas sebességgel tud „gépelni”, mindössze a gondolatai segítségével.
A szakember azzal számol, hogy néhány éven belül elkészülnek a fentebb említett megoldással, ami már percenként 100 szavas „gépelési” sebességet tesz lehetővé.

A „gondolatolvasó” készüléket valamilyen viselhető eszközként szeretnék majd piacra dobni, olyan formában, ami a tömeggyártást is lehetővé teszi.

Szerző

Pénzszag

Pecunia non olet! - mondta volt Vespasianus római császár a fiának, aki húzta az orrát, hogy a papa még a közillemhelyeket is megadóztatta. Az uralkodó tudta, hogy ha a kincstárnak bevételre van szüksége, akkor az emberi anyagcsere végtermékéből is lehet aranyat csinálni.

A bölcs Vespasianus mégis tévedett, mert bizonyos esetekben a pénznek igenis van szaga. Például akkor, ha uniós adófizetők eurómilliói Magyarországon elveszítik közpénz jellegüket és ezen állapotváltozás során magánvagyonokként testesülnek meg strómanok és kormányközeli oligarchák ki tudja, hol vezetett számláin. Az eltérített uniós források és hazai közpénzek felbukkanási helyei leggyakrabban a különböző agrár, turisztikai, ingatlan üzletek.

Baj akkor van, ha például Brüsszel kiszagolja az általa átutalt eurómilliók furcsán kacskaringós útját. Most például az uniós pénzek pályáztatásának és szétosztásának informatikai rendszerérére adott 18 milliárd forint értékű támogatás bűzlik, de annyira, hogy Brüsszelben is megérezték. Az uniós bürokraták súlyos hibákat, hiányosságokat találtak a projektben, lehet, hogy az egész összeget vissza kell majd fizetni. Na nem azoknak, akik az úgynevezett hibákat elkövették, hanem nekünk, adófizetőknek.

A köznyelvben csak Janicsárképzőnek hívott Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében pedig egyebek mellett jelentős túlárazásokat és fölöslegesnek ítélt költekezéseket tárt fel a jó szimatú brüsszeli kommandó. Persze az egyetem cáfol és visszautasít, de hogy mégis lehet valami a dologban, az is bizonyítja, hogy a kormányzat vizsgálatot ígért.

Ha ehhez hozzávesszük azt a 66 kötelezettségszegési eljárást is, ami Magyarország ellen folyik, az sem kizárt, hogy Brüsszel megunta, hogy az rúgja bele a legnagyobbakat, aki arányaiban a legtöbb pénzt kapja. A Brüsszel elleni uszító kampány, a CEU bezárásnak sunyi szándéka és a civilek elleni Moszkva-mintájú hadjárat együtt csaphatta ki a biztosítékot.

A nagy kérdés, hogy Brüsszel és a néppárti frakció fintorgó orral megint tudomásul veszi-e, hogy valami bűzlik Magyarországon, vagy végre nekilát a szagtalanításnak.

Szerző

Pénzszag

Pecunia non olet! - mondta volt Vespasianus római császár a fiának, aki húzta az orrát, hogy a papa még a közillemhelyeket is megadóztatta. Az uralkodó tudta, hogy ha a kincstárnak bevételre van szüksége, akkor az emberi anyagcsere végtermékéből is lehet aranyat csinálni.

A bölcs Vespasianus mégis tévedett, mert bizonyos esetekben a pénznek igenis van szaga. Például akkor, ha uniós adófizetők eurómilliói Magyarországon elveszítik közpénz jellegüket és ezen állapotváltozás során magánvagyonokként testesülnek meg strómanok és kormányközeli oligarchák ki tudja, hol vezetett számláin. Az eltérített uniós források és hazai közpénzek felbukkanási helyei leggyakrabban a különböző agrár, turisztikai, ingatlan üzletek.

Baj akkor van, ha például Brüsszel kiszagolja az általa átutalt eurómilliók furcsán kacskaringós útját. Most például az uniós pénzek pályáztatásának és szétosztásának informatikai rendszerérére adott 18 milliárd forint értékű támogatás bűzlik, de annyira, hogy Brüsszelben is megérezték. Az uniós bürokraták súlyos hibákat, hiányosságokat találtak a projektben, lehet, hogy az egész összeget vissza kell majd fizetni. Na nem azoknak, akik az úgynevezett hibákat elkövették, hanem nekünk, adófizetőknek.

A köznyelvben csak Janicsárképzőnek hívott Nemzeti Közszolgálati Egyetem esetében pedig egyebek mellett jelentős túlárazásokat és fölöslegesnek ítélt költekezéseket tárt fel a jó szimatú brüsszeli kommandó. Persze az egyetem cáfol és visszautasít, de hogy mégis lehet valami a dologban, az is bizonyítja, hogy a kormányzat vizsgálatot ígért.

Ha ehhez hozzávesszük azt a 66 kötelezettségszegési eljárást is, ami Magyarország ellen folyik, az sem kizárt, hogy Brüsszel megunta, hogy az rúgja bele a legnagyobbakat, aki arányaiban a legtöbb pénzt kapja. A Brüsszel elleni uszító kampány, a CEU bezárásnak sunyi szándéka és a civilek elleni Moszkva-mintájú hadjárat együtt csaphatta ki a biztosítékot.

A nagy kérdés, hogy Brüsszel és a néppárti frakció fintorgó orral megint tudomásul veszi-e, hogy valami bűzlik Magyarországon, vagy végre nekilát a szagtalanításnak.

Szerző