Előfizetés

Erdogan munkához lát

R.T.
Publikálás dátuma
2017.04.19. 07:32
Erdogan meghosszabbította a rendkívüli állapotot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ELIF SOGUT
Recep Tayyip Erdogan török elnök, ügyet sem vetve az ellenzéki, valamint a külföldi bírálatokra, a török állam gyors átalakítását tűzte ki célként. Az ellenzéki szociáldemokrata CHP a voksolás során történt szabálytalanságokra hivatkozva a referendum eredményének megsemmisítését indítványozta, erre azonban nagyon csekély az esély.

Bár a vasárnapi török népszavazás során elfogadott alkotmánymódosítás jogszabályainak nagy része csak a következő parlamenti választást követően, várhatóan 2019-ben lép életbe, a török államfő máris nekilát az ország átalakításához. A 18 törvényből ugyanis három máris hatályba léphet. A Jogászok és Ügyészek Tanácsa (HSYK), amely az igazságszolgáltatás legfőbb ellenőrző szerve, az eddigi 23 helyett 13 tagú lesz, közülük négyet közvetlenül nevezhet ki az elnök. Két katonai bírónak el kell hagynia a testületet. Az új törvény szerint ráadásul az elnöknek nem kell pártpolitikai szempontból semlegesnek lennie.

Egyes vélekedések szerint Erdogan nem akar várni a többi jogszabály törvényerőre emelésével, ezért előrehozott választást írathat ki, akár a következő hónapokban. Elképzelhető, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetéséről szóló esetleges népszavazás megtartása már a következő választási kampány előzetese lesz. 2015-ben a törökök öt hónapon belül kétszer járulhattak az urnákhoz. Mondhatni addig szavaztak, amíg Erdogan számára elfogadható eredmény született. Ha a parlament kétharmados többséggel fogadná el a legsúlyosabb büntetés bevezetését, referendum kiírására sem lenne szükség. Erre azonban valószínűtlen.

Hogy a belpolitikában nem sok pozitív változás várható, jelzi: további három hónappal meghosszabbították a rendkívüli állapotot, azaz folytatódhat a leszámolás a kritikus újságírókkal, a hatalom számára gyanússá vált hivatalnokokkal, s további százak, vagy akár ezrek kerülhetnek börtönbe a számos nemzetközi bírálatot kiváltott, visszaélésekre okot adó terrorellenes törvény alapján. Belpolitikai stabilitás továbbra sem lesz, s az eredmény csak a társadalom megosztottságát tükrözi. Isztambulban hétfőn este néhány ezren, jórészt fiatalok tüntettek az eredmény ellen, illetve a teljesen egyenlőtlen választási kampány miatt. „A harc folytatódik” - hangoztatták. „Tolvaj, gyilkos, Erdogan” - skandálták. Az osztrák választási megfigyelő, Alev Korun szerint akár 2,5 millió voksot is manipulálhatott a kabinet. Az ellenzéki, szociáldemokrata CHP a szabálytalanságok miatt a népszavazás megsemmisítését indítványozta, a párt utalt arra, hogy több választókörzetben nem volt lehetőség a titkos szavazásra. A beadványt azonban aligha koronázza siker. A kormány felszólította a pártot, tartsa tiszteletben az eredményt. Erdogan ellenfelei a török alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak.

Feltűnő, hogy a nyugati országokban élő törökök milyen nagy számban voksoltak az igenekre. Belgiumban 74,98 százalék, Ausztriában 73,2 százalék, Hollandiában 70,94 százalék, Németországban 63,1 százalék voksolt a népszavazás elfogadására, Svájcban viszont csak 38,08 százalék. Thomas De Maiziere német belügyminiszter azt közölte, elvárja a Németországban élő törököktől, hogy elgondolkozzanak jövőjükön.

Orbán elsőként gratulált
Orbán Viktor magyar kormányfő egyedüli uniós vezetőként gratulált Erdogan elnöknek ahhoz, hogy teljhatalmat kapott. Elsőként llham Aliyev azeri államfő köszöntötte Erdogant, Orbán mellett pedig az Európa utolsó diktátorának nevezett fehérorosz elnök, Alexander Lukasenko is hétfőn küldött levelet Törökországba. Közös telefonbeszélgetésük során gratulált Erdogannak Donald Trump amerikai elnök is. Trump és Erdogan megvitatták a szíriai helyzetet . Néhány órával a telefonbeszélgetésről kiadott közlemény előtt az elnök szóvivője, Sean Spicer még azt mondta, hogy a Fehér Ház egyelőre kivár, és nem fűz kommentárt a referendum eredményéhez.



Tétmentes rezsiharcot vív az Orbán-kormány

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.04.19. 07:20
A kormány is egyetért az EB megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos elképzeléseivel FOTÓ: Szalmás Péter
A rezsicsökkentés - fideszes szóhasználat szerinti - "eltörlésének” kevéssé Orbán Viktor nemzeti konzultációja, inkább a német és a francia ellenállás szab majd gátat Brüsszelben.

Az energia nemzetbiztonsági kérdés: nehéz elképzelni, hogy ebbéli jogaikat például a franciák vagy a németek átengednék Brüsszelnek – vélekedett Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője az országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt azután, hogy Aradszki András energiaügyi államtitkár ismertette a magyar kormány uniós energiaelképzeléseket illető kifogásait. A néppárti képviselő így lehetséges szövetségeseket lát bennük. Nem osztotta az uniós érdekérvényesítő képességünket kétségbe vonó ellenzéki véleményeket.

Mások szerint az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjába ülő fideszes képviselő szavai akár úgy is értelmezhetőek, hogy az Európai Bizottság energiaelképzeléseinek jó része Orbán Viktor rezsiharcától és a nemzeti konzultációtól függetlenül, leginkább a nagy államok ellenállásán bukhat el. Egy forrásunk szerint az Európai Bizottság (EB) a kudarc biztos tudatában állt elő energiaelképzeléseivel, sejtvén, hogy azt a tagállamok „szétszedik” és a végén csak egy mindenki által elfogadható váz marad. Ráadásul a vita további 2-3 évig eltarthat. Ezután az Európai Parlamentnek és az országok képviselőiből álló Európai Tanácsnak is el kell fogadnia az elképzeléseket. Mi több, a fideszes rezsiharc legfőbb szövetségese pártalapon éppenséggel az európai baloldal, míg legerősebb ellenlábasaik éppenséggel saját pártcsaládjuk soraiban találhatóak.

Aradszki András a parlamenti bizottság előtt a sajtótájékoztatóin tapasztaltaknál érzékelhetően magasabb szakmai színvonalon fejtette ki a kormány álláspontját. Bevezetőjében mintegy mellékesen megemlítette, hogy az EB „Tiszta energia” csomagjának megújuló energiaforrásokkal, rugalmassággal kapcsolatos elképzeléseivel alapvetően egyetértünk. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a Bizottság fő üzenete épp ez. Vagyis – ellenállás ide vagy oda - a lényegben egyetértünk. Fő kifogásaink az országszintű jogok központosítási törekvéseit érintik. Ilyen például a nemzeti konzultációs íveken is említett aggály, miszerint az EU megszüntetné a kormányok lakossági áramár-megállapítási jogát. Az Orbán-kabinet ennek megőrzését tartja a rezsicsökkentés zálogának. Aradszki András ezt részben ismét kétes hitelességű adatokkal igyekezett alátámasztani. Szerinte az „energia” a magyar átlagjövedelmek 40 százalékát viszi el, pedig a közműhivatal kimutatása szerint az arány 4,6 százalék.

Az államtitkár szerint az EU-ban 2010 és 2015 között 20–25 százalékkal mentek fel a villany- és gázárak. Az unió hivatalos statisztikái alapján legfeljebb 15-20 százalék jön ki. Bár az Eurostat ez idő alatt kétségkívül 36 százalékos magyarországi gázárcsökkent lát, a magyar statisztikák alapján lapunk – a 2010 utáni támogatásmegvonások és gázáremelések miatt jóval hitelesebbnek látszó - 12,6 százalékra jutott. Aradszki András szerint a kabinet nem támogatja az EU ama elképzelését se, hogy az energiaellátáshoz szükséges tartalékokat ne országos, hanem tágabb szinten határozzák meg és az ellátási egyensúlyért is térségi szabályozók feleljenek. Elvetjük a kötelező szociális tarifát is. Szerinte elvben ma is lehetne verseny a lakossági energiapiacon (más kérdés, hogy a leszorított árak miatt valószínűleg nem éri meg piacra lépni).

Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója állítja: a verseny önmagában nem hoz áremelést, ellenben a legnagyobb költségcsökkenést kétségkívül a lakások szigetelése eredményezné. Egy másik szakértő a kormányhoz hasonlóan nem tartja szerencsésnek az EU-csomag központosítási törekvéseit, ami szerinte anélkül is előremutató.

Tétmentes rezsiharcot vív az Orbán-kormány

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.04.19. 07:20
A kormány is egyetért az EB megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos elképzeléseivel FOTÓ: Szalmás Péter
A rezsicsökkentés - fideszes szóhasználat szerinti - "eltörlésének” kevéssé Orbán Viktor nemzeti konzultációja, inkább a német és a francia ellenállás szab majd gátat Brüsszelben.

Az energia nemzetbiztonsági kérdés: nehéz elképzelni, hogy ebbéli jogaikat például a franciák vagy a németek átengednék Brüsszelnek – vélekedett Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője az országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt azután, hogy Aradszki András energiaügyi államtitkár ismertette a magyar kormány uniós energiaelképzeléseket illető kifogásait. A néppárti képviselő így lehetséges szövetségeseket lát bennük. Nem osztotta az uniós érdekérvényesítő képességünket kétségbe vonó ellenzéki véleményeket.

Mások szerint az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportjába ülő fideszes képviselő szavai akár úgy is értelmezhetőek, hogy az Európai Bizottság energiaelképzeléseinek jó része Orbán Viktor rezsiharcától és a nemzeti konzultációtól függetlenül, leginkább a nagy államok ellenállásán bukhat el. Egy forrásunk szerint az Európai Bizottság (EB) a kudarc biztos tudatában állt elő energiaelképzeléseivel, sejtvén, hogy azt a tagállamok „szétszedik” és a végén csak egy mindenki által elfogadható váz marad. Ráadásul a vita további 2-3 évig eltarthat. Ezután az Európai Parlamentnek és az országok képviselőiből álló Európai Tanácsnak is el kell fogadnia az elképzeléseket. Mi több, a fideszes rezsiharc legfőbb szövetségese pártalapon éppenséggel az európai baloldal, míg legerősebb ellenlábasaik éppenséggel saját pártcsaládjuk soraiban találhatóak.

Aradszki András a parlamenti bizottság előtt a sajtótájékoztatóin tapasztaltaknál érzékelhetően magasabb szakmai színvonalon fejtette ki a kormány álláspontját. Bevezetőjében mintegy mellékesen megemlítette, hogy az EB „Tiszta energia” csomagjának megújuló energiaforrásokkal, rugalmassággal kapcsolatos elképzeléseivel alapvetően egyetértünk. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a Bizottság fő üzenete épp ez. Vagyis – ellenállás ide vagy oda - a lényegben egyetértünk. Fő kifogásaink az országszintű jogok központosítási törekvéseit érintik. Ilyen például a nemzeti konzultációs íveken is említett aggály, miszerint az EU megszüntetné a kormányok lakossági áramár-megállapítási jogát. Az Orbán-kabinet ennek megőrzését tartja a rezsicsökkentés zálogának. Aradszki András ezt részben ismét kétes hitelességű adatokkal igyekezett alátámasztani. Szerinte az „energia” a magyar átlagjövedelmek 40 százalékát viszi el, pedig a közműhivatal kimutatása szerint az arány 4,6 százalék.

Az államtitkár szerint az EU-ban 2010 és 2015 között 20–25 százalékkal mentek fel a villany- és gázárak. Az unió hivatalos statisztikái alapján legfeljebb 15-20 százalék jön ki. Bár az Eurostat ez idő alatt kétségkívül 36 százalékos magyarországi gázárcsökkent lát, a magyar statisztikák alapján lapunk – a 2010 utáni támogatásmegvonások és gázáremelések miatt jóval hitelesebbnek látszó - 12,6 százalékra jutott. Aradszki András szerint a kabinet nem támogatja az EU ama elképzelését se, hogy az energiaellátáshoz szükséges tartalékokat ne országos, hanem tágabb szinten határozzák meg és az ellátási egyensúlyért is térségi szabályozók feleljenek. Elvetjük a kötelező szociális tarifát is. Szerinte elvben ma is lehetne verseny a lakossági energiapiacon (más kérdés, hogy a leszorított árak miatt valószínűleg nem éri meg piacra lépni).

Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója állítja: a verseny önmagában nem hoz áremelést, ellenben a legnagyobb költségcsökkenést kétségkívül a lakások szigetelése eredményezné. Egy másik szakértő a kormányhoz hasonlóan nem tartja szerencsésnek az EU-csomag központosítási törekvéseit, ami szerinte anélkül is előremutató.