"Ez itt az én hazám..." - A hall neve Hanna

Publikálás dátuma
2017.04.11. 08:29
MTI FOTÓ: Varga György

Rendszerváltáson átívelő sikertörténet a hévízi Fontana mozié. Az 1985-ben megnyitott filmszínházat 2010-ben kis híján be kellett zárni, de aztán szerencsére kiderült, hogy ami jó, az vonzza az embereket. Az intézményt modernizálták, a magyar film javult, az amerikaiak rászoktak a 3D-re, nem csoda hát, hogy ma már ez Magyarország leglátogatottabb egytermes mozija. Évente ötvenezren váltottak már eddig is jegyet az előadásaira, és ki tudja, mi lesz most, hogy a székek számát bővítették, az egyetlen termet pedig Honthy Hannáról nevezték el.

Szerző
Témák
mozi Hévíz Fotó

A kiegyezés Habsburg György szerint

„Törvény előtti egyenlőség, tartózkodási szabadság a Monarchia területén, csak bírói döntéssel végrehajtható letartóztatás, szabad nyelvgyakorlás.” Ezeket a vívmányokat hangoztatta az 1867-es osztrák magyar kiegyezés 150. évfordulója alkalmából a bécsi magyar nagykövetségen tartott előadásában Habsburg György, az utolsó trónörökös Magyarországon élő 43 esztendős fia.

A külképviselet dísztermében egymás mellett ült az Ausztriában élő Ulrich Habsburg-Lothringen, aki egykor a zöld párt színeiben próbálta megszerezni az osztrák államfői posztot és a Magyarországon élő Habsburg Lotharingiai Mihály, József nádor ükunokája, aki csíkos öltönyében híven testesítette meg főhercegi mivoltát.

Habsburg György párhuzamot vont az Európai Unió és a kiegyezés között, a kül-és pénzügypolitika, illetve a hadügyek tekintetében. Dicsérte a zseniális Deák Ferencet, s Ferenc József budapesti királlyá koronázását nevezte a dualizmus egyik legfontosabb eseményének. A csaknem hét évtizeden át uralkodó császár és király nagyvonalúságaként említette, engedélyezte Kossuth Lajos temetését Budapesten, Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezését. „Sokszor kérdezik tőlem, miért ünnepelem a magyar felkelés március 15-i emléknapját – így a trónörökös fia, aki szerint az 1848-49-es események nélkül nem sikerülhetett volna olyan nagyszerűen a kiegyezés. Az utána következő, egészen az első világháború kirobbanásáig tartó évtizedek György szerint óriási hatást gyakoroltak Magyarországra. A virágzás példáiként a parlament, a Bazilikát és a nagy pályaudvarok építését említette.

Habsburg György sajnálkozását fejezte ki a Brexit kapcsán. Hibáztatta Ausztriát, amiért a kilencvenes évek elején alig figyelt Közép-Európára. Ugyanakkor sikeres szervezetként beszélt a visegrádi négyekről. Úgy vélte, növekszik a szervezet jelentősége. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Perényi János magyar nagykövet, mondván, Budapest fáradozik azon, hogy Ausztria és Szlovénia is a térségi szerveződés tagjává váljék.

Munkához lát Trump bírája

Publikálás dátuma
2017.04.11. 07:36
Donald Trump elnök első nagy győzelme a konzervatív főbíró kinevezése FOTÓ: EUROPRESS/GETTYIMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Több mint egy év után kiegészült tegnap az amerikai legfelsőbb bíróság. Előbb John Roberts főbíró előtt, majd a Fehér Ház Rózsakertjében letette a hivatali esküt Neil Gorsuch, ő lesz a kilenc tagú taláros testület 113. bírája. Donald Trump bírójelöltjét pénteken hagyta jóvá a washingtoni szenátus. A 49 éves coloradói bíró voksa jól jöhet Trumpnak, hamarosan a legfelsőbb bíróság elé kerülhet a muszlim beutazási tilalom ügye.

Elégedett lehetett Donald Trump, hivatalba lépése óta első egyértelmű győzelmét szállította neki a washingtoni szenátus. Eddig csak a kudarcok sorakoztak: a képviselőházban elbukott az Obamacare felszámolását célzó egészségügyi reformterv, a bíróságok leállították az elnök muszlim beutazási tilalmi rendelkezését. Több vizsgálat is folyik az elnök emberei ellen, összejátszottak-e Oroszországgal a tavalyi kampányban.

Trump Twitteren végre lelkendezhetett: „Neil Gorsuch kiváló bíró lesz. Büszke vagyok rá!” – írta a voksolás után. A republikánus többségű szenátusban 54 igen, 45 nem szavazattal erősítették Trump bírójelöltjének kinevezését. Csupán három, konzervatív államban szolgáló demokrata szenátor, a nyugat-virginiai Joe Manchin, az észak-dakotai Heidi Heitkamp és az indianai Joe Donnelly támogatta Neil Gorsuch jelölését. Utoljára negyedszázada, Charles Thomas bíró kinevezését szavazták meg ilyen szoros arányban.

Hamarosan kiderül, Neil Gorsuch bíró hol helyezkedik majd el a kilenc tagú taláros testületen belül – írta a Washington Post. Egy héten belül meghallgatást tart a legfelsőbb bíróság a fegyverlobbi által benyújtott két fellebbezési ügyben. Döntés előtt áll egy ügy, amelyben esküvőszervezők megtagadták a szolgáltatás nyújtását azonos nemű párok esküvőjéhez. S előbb-utóbb a legfelsőbb bíróság elé kerül a hat muszlim állam polgáraira kirótt beutazási tilalom kérdése. Április utolsó hetében 13 ügyet tárgyalnak, Gorsuch még nem mindegyikben foglalhat állást.

Több mint egy évig folyt a hadakozás a szenátusban, amely tavaly első alkalommal tagadta meg egy hivatalban lévő elnöktől, Barack Obamától, hogy (újabb) bírót küldhessen a legfelsőbb bíróságba. Tavaly februárban váratlanul elhunyt Antonin Scalia, a bíróság egyik legkonzervatívabb tagja, s Obama egy mérsékelt, középutas bírót, Merrick Garlandot jelölte a helyére. A szenátus még csak vitára sem bocsátotta a jelöltet. Garland kinevezésével ugyanis a liberális bírák javára billent volna az egyensúly. Ennek azért van nagy jelentősége, mivel a legfelsőbb bíróság hozhat végső soron döntést egy sor vízválasztó társadalmi kérdésben, egyebek mellett az abortusz, a melegházasság, a fegyvertartás korlátozása vagy a rekreációs droghasználat ügyében. A tavalyi elnökválasztás egyik fő tétje az volt, demokrata vagy republikánus elnök jelölhet-e új bírót a 9 tagú bírói testületbe. Trump meglepetésszerű győzelmével ez a kérdés eldőlt.

Trump arról a listáról választott bírójelöltet, amelyet még a kampány idején két konzervatív szervezet, a Heritage Foundation és a Federalist Society állított össze. Nem középutas bírót választott, aki az ellenzéki demokratáknak elfogadhatóbb lehetett volna. Igaz, Gorsuch szakmailag megkérdőjelezhetetlen, elismert, Scaliához közelálló nézeteket valló jogász, aki az amerikai alkotmány betű szerinti értelmezésének híve. Gorsuch 1993-1994-ben Anthony Kennedy mellett írnokoskodott a legfelsőbb bíróságban, így először fordul elő, hogy egy bíró és volt tanítványa együtt szolgálhatnak a testületben. A bíró két évet szolgált George W. Bush igazságügyi minisztériumában, államtitkár-helyettesként. Legutóbb a coloradói fellebbviteli bíróság bírájaként tevékenykedett. Egyik legtöbbet bírált ítéletében egy iskolaszék javára ítélt egy autista diákkal szemben. A jelölési vitában emiatt sajnálkozását fejezte ki.

Gorsuch kinevezésével csupán helyreáll a 2006 óta létező status quo, a konzervatív többség a legfelsőbb bíróságban. A taláros testület ennek ellenére is elutasított több, az abortusz jogát tagadó keresetet, történelmi döntést hozott a melegházasságok engedélyezéséről, s épp a George W. Bush által kinevezett John Roberts főbíró voksával utasította el az Obamacare elleni kihívásokat. Gorsuch korábbi mentora, Anthony Kennedy bíró gyakorta a mérleg nyelvének szerepét játssza a kritikus döntéseknél, hol a liberális, hol a konzervatív oldalnak adva igazat. Ám a visszavonulás gondolatát fontolgatja, s ha lelép a színről, akkor Trumpot már semmi nem akadályozza, hogy keményen konzervatív bírót nevezzen ki, évtizedekre bebetonozva a taláros testület irányultságát.

Kétpárti kezdeményezés
A szenátus vezetőihez írt levélben 61 szenátor javasolta, hogy közös akarattal állítsák vissza az obstrukció intézményét a legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezésénél. Neil Gorsuch jelölésének megszavazása előtt a republikánus többség szavazataival eltörölték ezt a lehetőséget, mivel minden áron át akarták erőszakolni a bíró kinevezését. Eddig az ellenzéki párt az obstrukció eszközével tudott fellépni, s előfordult, hogy sikerült is elérni a jelölés visszavonását. A vita leállításához korábban 60 szavazatra volt szükség, múlt péntek óta azonban elég az egyszerű többség, azaz, 51 szenátor szavazata. Ez a látszólag eljárási kérdés szimbolizálta, hogy legalább minimális kétpárti konszenzus volt a legfelsőbb bíróság bíráinak kinevezése mögött.

Szerző