Élet és halál ura az Aszad-család

Publikálás dátuma
2017.04.10. 07:31
Bassar el-Aszad és neje, Asmaa kezdetben szívesen látott vendégek voltak nyugaton is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SALAH MALKAWI
Az Aszad-dinasztia közel öt évtizede vezeti Szíriát. A lapunk által megkérdezett régiós szakértő egy bűnszövetkezethez hasonlította a rezsimet, amelyet a hetedik éve dúló polgárháború sem tudott eddig térdre kényszeríteni.

„Ez egy maffia, csak épp az állam szintjén működik, és nem a szomszéd kerületben” – ezzel a hasonlattal írta le a Népszavának az Aszad-rezsim közel öt évtizede tartó működési modelljét Tony Badran, a washingtoni székhelyű Foundation for Defense of Democracies nevű agytröszt elemzője. A szakértő évek óta kutatja az Aszad-dinasztiát, amely 1970 óta irányítja vasököllel Szíriát. A polgárháború ugyan már hetedik éve tart, de Bassár el-Aszad elnök hatalma nem ingott meg radikálisan. Ezt nagyrészt a szilárd alapoknak köszönheti, amelyet az apja, Szíria korábbi elnöke tett le.

Háfez el-Aszad 1930-ban született egy szegény, alavita családba. A The Guardian portréja okos, ambiciózus fiatalként írta le, aki 22 évesen csatlakozott a szír légierőhöz, s idővel a parancsnok lett. 1970-ben, egy puccs során szerezte meg a hatalmat. Badran szerint mindenkinél brutálisabb volt, így sikerült felérnie a csúcsra, ahol nekilátott az alapok lerakásához. „Komoly biztonsági struktúrát hozott létre: a különböző hírszerzési ágak átfedésben működtek, így hatékonyan tudtak kémkedni egymás után is. A társadalom szintjén is sikerült támogatást szereznie a vidéki, földtulajdonnal nem rendelkező szunniták körében. Kijátszotta a társadalmi megosztottságot, és a saját hasznára fordította” – magyarázta a szomszédos Libanonban született és nevelkedett Badran, aki hozzátette: miközben Háfez el-Aszad megszilárdította hatalmát az országon belül, arra is volt gondja, hogy külföldi szövetségeseket találjon. Az egykori Szovjetunió és Irán támogatása komoly fegyvertényt jelentett.

2000-ben bekövetkezett halála után legidősebb fiának kellett volna átvennie a hatalmat, ám ő 31 évesen elhunyt egy autóbalesetben, így a sorban következő legidősebb fiát, Bassárt hívták haza Londonból, ahol szemésznek tanult. Mindössze 34 éves volt, amikor átvette a hatalmat. Egyes szakértői vélemények szerint a nyugaton tanult férfi reformer szellemiséget képviselt, ám nem volt lehetősége gyökeres változtatásokat véghez vinni, így idővel visszatért az apja által kitaposott útra. Badran azonban nem ért egyet ezzel a szemlélettel, az elemző szerint ez csupán egy gondosan megtervezett pr-kampány volt.

„A bátyjának kellett volna beülnie az elnöki székbe, ám meghalt. A család részéről volt egyfajta félelem, hogy politikai szinten Bassárt nem tekintik majd legitim vezetőnek, s hogy a rezsim idősebb tagjainak nem lesz ínyére. A társadalom szintjén szintén voltak aggályok. Bassárnak nem sok lehetősége maradt, az egyik az volt, hogy a reformer képét közvetíti magáról. Ezt a nemzetközi közösségnek is el tudta adni, mert azt gondolták, hogy ő olyasvalaki lesz, akivel együtt tudnak majd dolgozni. Szerintem egy tudatos pr-kampány volt, amely az akkori Kelet-Európában sem volt ismeretlen: a régi elvtársak, és a reformer harca a Politikai Bizottságban” – mutatott rá Badran, aki szerint a kampány hatékony volt.

Aszad ezek után folytatta apja módszereit, és hozzá hű családtagokat ültette a fontosabb pozíciókba. Édesanyja, Anisza Mahlúf tavalyi haláláig állítólag igen nagy befolyással rendelkezett, s a Mahlúf ág tagjai napjainkban is a leghatalmasabb szíriaiak. Bassár el-Aszad unokatestvére, Rámi Mahlúf talán a legbefolyásosabb üzletember az országban, a testvérei pedig a hadseregben vetették meg a lábukat. Ezen a téren azonban Bassár el-Aszad legfiatalabb öccse, Máher vitte a legtöbbre, aki a hírhedt Negyedik Páncéloshadosztályt vezeti, s a CNN szerint meglehet, hogy az elnök után ő következik a hierarchiában.

Bassár el-Aszad hatalmát „békeidőben" vélhetően valamelyik gyermeke örökölné, ám jelen helyzetben nehéz jóslatokba bocsátkozni. „A hatalma egyrészt két külföldi erőtől függ: Oroszországtól és Irántól, hiszen nagy szerepük van a rezsim életben tartásában, mióta a szíriai erők igen rossz állapotba kerültek, és a gazdaság is a csőd szélén áll. Másfelől annak is nagy szerepe lesz a jövőben, hogy mi lesz azokkal a kelet-szíriai területekkel, amelyek már most sincsenek Aszad irányítása alatt” – magyarázta Badran, aki szerint az elnök a bizonytalan időkben is követi a rezsim működési alapelvét, amely létfontosságú, ha Szíria vezetője kíván maradni. „’Én vagyok az élet forrása, csakúgy, mint a halálé. Életet adhatok, de el is vehetem azt.’ Ez a fajta szellemi és fizikai kontroll létfontosságú a hatalom számára.”

Spanyolországban terjeszkedik Aszad nagybátyja
Bassár el-Aszad egyik kegyvesztett nagybátyját, Rifát el-Aszadot gyakran látni a dél-spanyolországi Puerto Banúsban. A 79 éves volt szíriai alelnök a látszat ellenére nem a polgárháború szörnyűségeit „piheni ki”: egy szíriai falut akar felhúzni a kikötővárosban, miközben a törvény elől menekül. A spanyol hatóságok a napokban csaptak le rá, miután bizonyossá vált, hogy a Szíriának három évtizede búcsút intő férfi és rokonai mintegy 503 ingatlannal rendelkeznek a Costa del Sol régióban. A spanyol hatóságok bűnszövetkezetben elkövetett pénzmosás miatt indítottak eljárást Rifát el-Aszad ellen, miután fülest kaptak francia kollégáiktól, akik tavaly nyáron indítottak ellene eljárást pénzmosás és közpénzek elsikkasztása miatt. Az El País azt írja, hogy a Rifat el-Aszad családjának spanyolországi ingatlanjai mintegy 691 millió euró érnek: a vagyon közel fele azonban a szíriai államkasszából származik.

A déli nyitás sem sikertörténet

Publikálás dátuma
2017.04.10. 07:24
Szijjártó Péter 2014-ben a ghánai külügyminiszter-helyettest kísérő delegációval már a déli nyitásról is egyeztethetett FOTÓ: KK
Egyelőre látható eredmény nélkül folynak el a milliárdok a kormány déli nyitásnak nevezett programjára. Sorra nyílnak új nagykövetségek, kereskedőházak a távoli, egzotikus országokban. A keleti nyitás kudarcát már kelletlenül a kormányzat is elismerte, de a déli nyitás gazdasági hasznáról sem mutattak még be meggyőző tényeket.

Sem a távol-keleti, sem az arab piacon nem sikerült jelentős szerephez jutnia a magyar vállalkozásoknak. Ahogy a keleti nyitás, úgy a program meghirdetése óta a déli terjeszkedés - Afrika, Dél-Amerika és Ázsia meghódítása - sem hozott sikert a hazai cégeknek. Orbán Viktor bejelentését követően, két éve, 2015. március 5-én indult a déli nyitás programja. Akkor még a 2012-ben meghirdetett keleti nyitásról mind sikerszériáról szóltak a kormányzati jelentések, ám mára a keleti exportoffenzíva kudarcát már a szaktárca vezetője, Szíjjártó Péter miniszter sem tagadja.

Ha a gazdasági kapcsolatok bővülésére még várni kell is, a nagykövetségek és diplomáciai munkatársak száma és a déli nyitás költségei jelentős mértékben növekedtek. Legalább is ez derült ki azokból az adatokból, amelyeket a szaktárca adott ki a napokban az Együtt igénylésére.

Az idei terveket is beleértve hét új nagykövetség megnyitásával mintegy 5,3 milliárd forintot költöttek el illetve tervez még elkölteni a külgazdasági és külügyi tárca - közölte Hajdu Nóra, az ellenzéki párt alelnöke. Sorra nyílnak az új diplomáciai külképviseletek Etiópiában, Ghánában, Fülöp-szigeteken, Malaysiában, Új-Zélandon, Equadorban és Angolában, de folyamatban van a perui is, amelyre közel egymilliárd forintot szánnak. Eddig 44-en kaptak munkát az új nagykövetségeken. Az afrikai kontinens új magyar külképviseletei a 444.hu információ szerint vagy még nem működnek, vagy technikai problémákkal "kűzdenek".

A kikért adatokból az is kitűnik, hogy 2014-hez képest, amikor még nem volt szó a déli nyitásról mostanáig összesen alig 4 százalékkal növekedett Magyarország kereskedelmi forgalma az afrikai, dél-amerikai, ázsiai térségben - mondta a Népszavának Hajdu Nóra. A kép azonban roppant vegyes. Egyes államokban, igaz, nagyon alacsony bázishoz viszonyítva, jelentősnek mondható növekedést értek el magyar cégek, míg máshol éppenséggel visszaesett a kereskedelem. Ráadásul éppen a csekély gazdasági forgalom miatt már egy transzformátor beépítése is jócskán felhúzta a számokat. Ezekben a térségekben jelentős a fizetési kockázat is, hiszen például Angola ugyan a nagyobb olajkitermelők közé tartozik, de a nyersolaj árának zuhanása nagymértékben korlátozta az afrikai ország mozgásterét.

Magyarországnak egyedül, csak kétoldalú szerződésekkel nem sok esélye van az afrikai országokban, ahol például Kína foglalta el sok helyen a korábbi amerikai, illetve az orosz befolyási övezeteket és velünk szemben szinte kimeríthetetlen anyagi eszközökkel rendelkezik.

Az ellenzéki politikus szerint a szaktárca vezetője haveri, rokoni alapon osztogatja a diplomáciai képviseleteken az állásokat és ezt a gyakorlatot azonnal meg kell szüntetni.

A külképviseleteken, kereskedőházakban megfelelő helyi ismerettel rendelkező szakmai alapon kiválasztott emberekkel kell felmérni a piacot és segíteni a magyar vállalkozásokat a piacra jutásban - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte indokolt új piacokra belépni, de leginkább szellemi termékekkel van esélye a távoli országokban piacra jutni. Az afrikai országokban gazdasági eredményeket elérni csak a helyi viszonyokat jól ismerő cégekkel együttműködve lehet, ilyenek például a volt gyarmatosítók a helyi üzleti életbe jól beágyazott vállalkozásai. A térségben - a hvg.hu korábbi beszámolói alapján például Ghánában - több magyar gyökerű magánvállalkozás is sikerrel működik. Ám a kormány a velük való együttműködés helyett a a kereskedőházak hálózatát fejleszti, amelyek szintén alig tudnak eredményt felmutatni.

A keleti és a déli piacok a hazai export alig 10 százalékát teszik ki és az országok közötti arányok eléggé ingadozóak. A magyar gazdasága számára alapvetően meghatározó gazdasági kapcsolatrendszer az Európai Unióval és Amerikával épült ki. Elemzők szerint a magyar kereskedelem 75-80 százaléka stabilan ezekre a piacokra irányul. Erővel ezen változtatni, különösen az arányokat megfordítani szinte lehetetlen és drámai hatással is járna a magyar gazdaságra nézve.

Mindenképpen kellene egy áttekinthető, tisztességes költség-haszon elemzés, egy elszámolás arról, hogy a rengeteg befektetett energia és pénz, mekkora és milyen előnyökkel járt a magyar kis és közepes vállalkozások (kkv) számára. A nagy, főként a multinacionális cégeknek ugyanis nincs szükségük sem a nagykövetség, sem a kereskedőházak közreműködésére az üzletkötéshez, piacszerzéshez. Egyelőre ilyen elszámolást nem adott ki a kormányzat.

Lengyelek sikere Afrikában
Varsó a 2010-es évek elején hirdette meg saját déli nyitását, ám alapvetően más utat választott mint Magyarország. A lengyel stratégák megfelelő előkészítés után ugyanis helyesen ismerték fel, hogy az afrikai piacon a volt gyarmattartók mellett hitelkonstrukcióikkal csakis akkor van esélyük potens szereplőként megjelenni, ha értelmetlen csapongás helyett kizárólag egy-két stratégiai szektorra fókuszálnak, és a végrehajtásba lengyel alvállalkozókat vonnak be - írja a Messzelátó blogon Cseke Bence, a nemzetközi kapcsolatok elemzője.
Lengyelország esetében a déli nyitás elsősorban az afrikai agráriumot, kisebb részben pedig az infokommunikációs szektort fedi le, mivel ezek erősítése a térség humanitárius fejlesztéséhez nélkülözhetetlen tovagyűrűző hatások felszabadítására képes. Ennek jegyében kötött meg két, 110, illetve 105 millió dollár értékű kétoldalú hitelmegállapodást az ország, melyek révén lengyel cégek Kenyában, illetve Tanzániában magas színvonalú mezőgazdasági fejlesztéseket hajthatnak végre. Az ügyletek nagysága alapján látható, hogy Afrikában a lengyelek az európai „nagyokkal”, például a németekkel egy ligában játszanak, s nem is akárhogyan- tette hozzá az elemző.

Szerző

A déli nyitás sem sikertörténet

Publikálás dátuma
2017.04.10. 07:24
Szijjártó Péter 2014-ben a ghánai külügyminiszter-helyettest kísérő delegációval már a déli nyitásról is egyeztethetett FOTÓ: KK
Egyelőre látható eredmény nélkül folynak el a milliárdok a kormány déli nyitásnak nevezett programjára. Sorra nyílnak új nagykövetségek, kereskedőházak a távoli, egzotikus országokban. A keleti nyitás kudarcát már kelletlenül a kormányzat is elismerte, de a déli nyitás gazdasági hasznáról sem mutattak még be meggyőző tényeket.

Sem a távol-keleti, sem az arab piacon nem sikerült jelentős szerephez jutnia a magyar vállalkozásoknak. Ahogy a keleti nyitás, úgy a program meghirdetése óta a déli terjeszkedés - Afrika, Dél-Amerika és Ázsia meghódítása - sem hozott sikert a hazai cégeknek. Orbán Viktor bejelentését követően, két éve, 2015. március 5-én indult a déli nyitás programja. Akkor még a 2012-ben meghirdetett keleti nyitásról mind sikerszériáról szóltak a kormányzati jelentések, ám mára a keleti exportoffenzíva kudarcát már a szaktárca vezetője, Szíjjártó Péter miniszter sem tagadja.

Ha a gazdasági kapcsolatok bővülésére még várni kell is, a nagykövetségek és diplomáciai munkatársak száma és a déli nyitás költségei jelentős mértékben növekedtek. Legalább is ez derült ki azokból az adatokból, amelyeket a szaktárca adott ki a napokban az Együtt igénylésére.

Az idei terveket is beleértve hét új nagykövetség megnyitásával mintegy 5,3 milliárd forintot költöttek el illetve tervez még elkölteni a külgazdasági és külügyi tárca - közölte Hajdu Nóra, az ellenzéki párt alelnöke. Sorra nyílnak az új diplomáciai külképviseletek Etiópiában, Ghánában, Fülöp-szigeteken, Malaysiában, Új-Zélandon, Equadorban és Angolában, de folyamatban van a perui is, amelyre közel egymilliárd forintot szánnak. Eddig 44-en kaptak munkát az új nagykövetségeken. Az afrikai kontinens új magyar külképviseletei a 444.hu információ szerint vagy még nem működnek, vagy technikai problémákkal "kűzdenek".

A kikért adatokból az is kitűnik, hogy 2014-hez képest, amikor még nem volt szó a déli nyitásról mostanáig összesen alig 4 százalékkal növekedett Magyarország kereskedelmi forgalma az afrikai, dél-amerikai, ázsiai térségben - mondta a Népszavának Hajdu Nóra. A kép azonban roppant vegyes. Egyes államokban, igaz, nagyon alacsony bázishoz viszonyítva, jelentősnek mondható növekedést értek el magyar cégek, míg máshol éppenséggel visszaesett a kereskedelem. Ráadásul éppen a csekély gazdasági forgalom miatt már egy transzformátor beépítése is jócskán felhúzta a számokat. Ezekben a térségekben jelentős a fizetési kockázat is, hiszen például Angola ugyan a nagyobb olajkitermelők közé tartozik, de a nyersolaj árának zuhanása nagymértékben korlátozta az afrikai ország mozgásterét.

Magyarországnak egyedül, csak kétoldalú szerződésekkel nem sok esélye van az afrikai országokban, ahol például Kína foglalta el sok helyen a korábbi amerikai, illetve az orosz befolyási övezeteket és velünk szemben szinte kimeríthetetlen anyagi eszközökkel rendelkezik.

Az ellenzéki politikus szerint a szaktárca vezetője haveri, rokoni alapon osztogatja a diplomáciai képviseleteken az állásokat és ezt a gyakorlatot azonnal meg kell szüntetni.

A külképviseleteken, kereskedőházakban megfelelő helyi ismerettel rendelkező szakmai alapon kiválasztott emberekkel kell felmérni a piacot és segíteni a magyar vállalkozásokat a piacra jutásban - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte indokolt új piacokra belépni, de leginkább szellemi termékekkel van esélye a távoli országokban piacra jutni. Az afrikai országokban gazdasági eredményeket elérni csak a helyi viszonyokat jól ismerő cégekkel együttműködve lehet, ilyenek például a volt gyarmatosítók a helyi üzleti életbe jól beágyazott vállalkozásai. A térségben - a hvg.hu korábbi beszámolói alapján például Ghánában - több magyar gyökerű magánvállalkozás is sikerrel működik. Ám a kormány a velük való együttműködés helyett a a kereskedőházak hálózatát fejleszti, amelyek szintén alig tudnak eredményt felmutatni.

A keleti és a déli piacok a hazai export alig 10 százalékát teszik ki és az országok közötti arányok eléggé ingadozóak. A magyar gazdasága számára alapvetően meghatározó gazdasági kapcsolatrendszer az Európai Unióval és Amerikával épült ki. Elemzők szerint a magyar kereskedelem 75-80 százaléka stabilan ezekre a piacokra irányul. Erővel ezen változtatni, különösen az arányokat megfordítani szinte lehetetlen és drámai hatással is járna a magyar gazdaságra nézve.

Mindenképpen kellene egy áttekinthető, tisztességes költség-haszon elemzés, egy elszámolás arról, hogy a rengeteg befektetett energia és pénz, mekkora és milyen előnyökkel járt a magyar kis és közepes vállalkozások (kkv) számára. A nagy, főként a multinacionális cégeknek ugyanis nincs szükségük sem a nagykövetség, sem a kereskedőházak közreműködésére az üzletkötéshez, piacszerzéshez. Egyelőre ilyen elszámolást nem adott ki a kormányzat.

Lengyelek sikere Afrikában
Varsó a 2010-es évek elején hirdette meg saját déli nyitását, ám alapvetően más utat választott mint Magyarország. A lengyel stratégák megfelelő előkészítés után ugyanis helyesen ismerték fel, hogy az afrikai piacon a volt gyarmattartók mellett hitelkonstrukcióikkal csakis akkor van esélyük potens szereplőként megjelenni, ha értelmetlen csapongás helyett kizárólag egy-két stratégiai szektorra fókuszálnak, és a végrehajtásba lengyel alvállalkozókat vonnak be - írja a Messzelátó blogon Cseke Bence, a nemzetközi kapcsolatok elemzője.
Lengyelország esetében a déli nyitás elsősorban az afrikai agráriumot, kisebb részben pedig az infokommunikációs szektort fedi le, mivel ezek erősítése a térség humanitárius fejlesztéséhez nélkülözhetetlen tovagyűrűző hatások felszabadítására képes. Ennek jegyében kötött meg két, 110, illetve 105 millió dollár értékű kétoldalú hitelmegállapodást az ország, melyek révén lengyel cégek Kenyában, illetve Tanzániában magas színvonalú mezőgazdasági fejlesztéseket hajthatnak végre. Az ügyletek nagysága alapján látható, hogy Afrikában a lengyelek az európai „nagyokkal”, például a németekkel egy ligában játszanak, s nem is akárhogyan- tette hozzá az elemző.

Szerző