Kezdődik a fővárosi kórházköltözés

Publikálás dátuma
2017.04.10. 07:00
Cserháti Péter szerint a jövőben kihasználatlanul maradó kórházépületekbe az állami apparátus költözhetne be FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Még hozzá sem kezdtek az építkezéshez, de az eredetileg tervezett 335 milliárd forintál máris nagyobb összeg szerepel a fővárosi kórházak megújításának terveiben. "Ha elkészül a három szuperkórház, a saját területükről a nap 24 órájában fogadniuk kell a mentőket, és a legbonyolultabb eseteket. Így a jövőben nem fordulhat elő, hogy valaki azért bénul le egy agyvérzés következtében, mert nem sikerül négy órán belül rögeltávolító kezelést kapnia" - ígéri Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program miniszteri biztosa. A betegeknek minderre márcsak nyolc-kilenc évet kell várniuk.

- A tárca elfogadta és hamarosan kormány elé kerül a budapesti egészségügy átalakítására készített tervezete. Elégedett vele?

- A tavalyi "háborús" körülményekhez képest, amikor a Semmelweis Egyetem (SE) saját fejlesztési koncepciójának is több pontja még ütközött az államtitkárságnál addig elkészült tervekkel, jelentősen konszolidálódott a helyzet. A budapesti ellátás megújításában érintettek - köztük a Semmelweis Egyetem, az országos intézetek, és a főváros egyéb kórházainak többsége - támogatja az Egészséges Budapest Programot (EBP).

- Hogy sikerült fölülkerekednie a káoszon?

- Sok-sok egyeztetéssel. A jelenlegi javaslat szerint az SE működtetné a dél-budai centrumot. A Dobogó városrészben egy új, 1040 ágyas, modern tömbkórház jönne létre, abban kapna helyet a Kútvölgyi úti klinika összes osztálya, a két gyermek-, és az egyik női klinika, valamint a Szent János kórház két traumatológiai osztálya közül a nagyobbik, együtt az idegsebészettel. Az SE fejlesztésére korábban ígért 150 milliárd forint egy része így itt hasznosulna, az EgBP-re tervezett többi forráson pedig a másik két centrum, valamint a felújítandó további intézmények osztozhatnak.

- A tervekből következik, hogy a korábban bejelentettnél több pénzre van szükség, s így már majdnem annyit költenek, amennyi az uniós forrásokból a vidéki kórházaknak jutott. Miért nem sikerült benne maradni az eredeti 335 milliárdban?

- A "Mi a sok, vagy mi az elég" kérdésre azt tudnám mondani, vidéken sem sikerült sok mindent megoldani a több mint 500 milliárd forintból. Azt mondhatjuk, hogy talán egyetlen centrum lett majdnem teljesen kész, a debreceni, mert oda már a 2004-2006 közötti uniós ciklusban is jutott jelentős, úgynevezett HEHOP-forrás az Auguszta-program keretében. A fővárosi kórházak harmada 1900 előtt épült, az utolsók is legalább 45 éve. A tervezéskor arra törekedtünk, hogy mindenütt olyan feladat maradjon, amit ott biztonsággal el is tudnak végezni. A nagyon költséges ellátások a három nagy - a dél-budai, az észak-pesti (Honvédkórház), dél-pesti - centrumba kerülnének. A központi régiót ennek megfelelően osztjuk három nagy területre. A központoknak a saját területükről a nap 24 órájában fogadnia kell a mentőket, és a legbonyolultabb eseteket. Így a jövőben az sem fordulhat elő, hogy valaki azért bénul le egy agyvérzés következtében, mert nem sikerül az agyszövet elhalása előtt, négy órán belül rögeltávolító kezelést kapnia. A hazai, évi negyvenezer sztrókos negyede gyógyultan térhetne haza, ha időben eljutna egy jól felszerelt centrumba. Most ez Budapesten néhány száz embernek sikerül, részben azért mert nincs elég szakorvos. Kérdezte, hogyan tudtunk megegyezni: például csak erre az egy szakmára, hogy mi, hol és hogyan legyen, öt órán át kerestük a megoldást. Ennek az lett a vége, hogy a Szent János kórház már most, 2017-ben kapna 2 milliárdot egy MR készülékre, és egy másik olyan gépre, amely segítségével idegsebészeik begyakorolhatják az agyi erekből a vérrögök eltávolítását. Mire átköltöznek a Dél-budai Centrumba, ők is képesek lesznek komplex stroke-központként is működni.

-Ilyen egyszerű, kétmilliárd és megmentenek néhány ezer beteget a bénulástól?

- Nem, nem ilyen egyszerű. Magyarországon jelenleg mindössze 10 olyan orvos dolgozik, akinek van licencvizsgája arra, hogy ezt a munkát önállóan végezze. Csakhogy egy 24 órás nonstop ellátáshoz legalább harmincra lenne szükség. A licencvizsga megszerzése két év és sok pénz. Most a budapesti ellátás átalakítása okán arra is törekszünk, hogy megszervezzük az oktatást, valamint az állam fizesse a licenc megszerzésének költségeit, cserébe pedig az orvos vállalja, hogy öt évig abban a kórházban marad, amely finanszírozta a képzését. Ez a lehetőség más szakmák előtt is nyitott, az új rendszerben legalább egy-két száz speciális szakorvossal többre van szükség. De hasonló módon működnénk együtt a speciális képzettségű szakdolgozókkal, ápolókkal. Azt tervezzük, hogy a kórházak kapnak egy keretet, melyből ösztöndíjat adhatnának a különleges tudás megszerzéséhez saját szakembereiknek. Valamennyi új centrum mellé nővérszálló is épülne, amelyben kis garzonlakásokat alakítunk ki, a megüresedő kórházi ingatlanok egy részét is ilyen célokra hasznosítanánk.

Cserháti Péter szerint a jövőben kihasználatlanul maradó kórházépületekbe az állami apparátus költözhetne be FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Cserháti Péter szerint a jövőben kihasználatlanul maradó kórházépületekbe az állami apparátus költözhetne be FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

- A Szent János kórház épületei megmaradnak? Mennyi ingatlant verhetnek dobra?

- Egyet sem. Okultunk a 2007-es kórház-bezárásokból. Az akkor megüresedett épületek ma is megvannak, és meglehetősen sokba kerül az őrzésük. Semmiképpen nem akarjuk az eladatlan ingatlanok számát szaporítani. Inkább hasznosítjuk, ha másként nem megy, miután felújítottuk, az állam veheti őket bérbe, saját célra. A kormány most is több száz irodát bérel a piacról, például a volt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is a Váci úton bérelt ingatlanokban működik. Most az átszervezések és összevonások nyomán nagyon jó helyen lévő ingatlanok ürülnek ki: így a Podmaniczky utcában az egykori MÁV kórház, valószínűleg a Szent János kórház háromötöde, a Szent László területének 80-90 százaléka, a két Üllői úti gyermekklinika épülete, a Péterfy Alsóerdősor utcai részlege, és még több más ingatlan. A hasznosításból származó bevételből fizethetjük a kedvező kamatozású hitelt, amit a fejlesztéseink egy részéhez felvehetünk.

- Mekkora hitelt akarnak felvenni?

- Ezt még nem tudom megmondani, ez egy lehetőség, amit az Európai Unió az úgynevezett Juncker-csomag részeként kínál hazánknak is. A finanszírozási tervet júniusra kell elkészítenünk. Ha azt a kormány és a Bizottság támogatja, az unió garanciát vállal az European Investment Bank (EIB) hiteléhez. Ezt valamennyi uniós ország megkapja, ha kéri, s ha jól tudom ezzel a lehetőséggel mi nem éltünk még.

- Mivel magyarázza, hogy októberben még nem is tudtuk, hol épül majd az új dél-budai centrum, de Lázár János a kormányinfón már bejelentette: a 100 ezer négyzetméteres kórház beruházásának előkészítésével Noll Tamás építészt bízták meg? A feladat díja mintha meghaladná a közbeszerzési értékhatárt…

- Ahhoz, hogy bemutathassuk, mit akarunk, mind a 24 kórház-fejlesztési projekt esetében kellett a tervező-szakértő. Egyébként próbálkoztunk két kisebb súlyú közbeszerzéssel is az előkészítés folyamatában, ám mind a kétszer az idő szűke okozta sikertelenség miatt vissza kellett vonnunk a pályázatot. A programban mintegy 250 szakértővel dolgozunk együtt - van köztük urbanista, közlekedési mérnök, kórházmenedzser. Közülük Noll Tamás volt valóban az, akinek megbízásáról egy kormányhatározat rendelkezett.

- Ő tervezi majd az új kórházat is?

- Azt még nem tudom. Tény, hogy jól és gyorsan lehetett vele dolgozni, a dél-budai centrum tervkoncepció előkészítése utolérte a többit, amelyek már előrehaladottabb stádiumban voltak. Egyelőre, a kormány döntése előtt még nem az a kérdés, hogy ki lesz a tervező...

- Mennyit költöttek a tavalyi egymilliárdból?

- Valamivel több mint a felét, épp a napokban utaltunk vissza a minisztériumnak a megmaradt 440 millió forintot, ugyanakkor a jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy ugyanezen célra visszakérjük ezt a forrást. Ha a program "élesbe fordul", valószínűleg egy projekt-cégnek kell átvennie a munkát, mint például a Liget Projekt esetében. Egy ilyen komplex, 9 éven át folytatandó beruházás szakértői vagy közigazgatási szervezetben nemigen bonyolítható. Az építkezés egy része kívül is esik a civil egészségügyön, például a Honvédkórház valószínűleg saját maga vezényli le a munkát.

- Vállal feladatot a projektcégben is?

- A mostani megbízásom, miszerint az EBP-t koordináló miniszteri biztos vagyok, június hatodikáig tart. Június végéig ugyanakkor biztosan nem pihenhetünk, mert a speciális finanszírozási koncepciót, a humánerőforrás programot és feltehetően a járóbeteg ellátással kapcsolatos teendőket is elő kell készítenünk a kormány számára. Így valószínűleg év végéig nem változik a jelenlegi felállás. Az nagyobb kérdés, hogy 2018-tól mi lesz. Egykori traumatológusként, most kórházigazgatóként a kivitelezésben legfeljebb az orvos szakmai felügyelet részeként lehet rám szükség.

Szerző

BKV-sztrájk - Tarlós komoly esélyt lát a megegyezésre

Tarlós István nagyon komoly esélyt lát arra, hogy megegyezés szülessen a BKV-nál a béremelésről, a főpolgármester szavai szerint visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatot tettek a két meghatározó érdekképviseletnek.

Tarlós István egy televízióműsorban elmondta, hogy a BKV munkavállalóinak nyolcvan százalékát képviselő két szakszervezetnek tettek az idei évre vonatkozóan ajánlatot, és a vezetőik közölték, hogy azt a tagsággal még egyeztetik.
Az ajánlatban szereplő béremelést a főváros és a BKV forrásainak "bizonyos átcsoportosításai eredményeképpen tudják" elérni - közölte.

Tarlós István elmondta azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalnak még az ügyben. A főpolgármester közölte, a jövő évben is "kénytelenek lesznek" foglalkozni a problémával.

Szerző

BKV-sztrájk - Tarlós komoly esélyt lát a megegyezésre

Tarlós István nagyon komoly esélyt lát arra, hogy megegyezés szülessen a BKV-nál a béremelésről, a főpolgármester szavai szerint visszautasíthatatlannak tűnő ajánlatot tettek a két meghatározó érdekképviseletnek.

Tarlós István egy televízióműsorban elmondta, hogy a BKV munkavállalóinak nyolcvan százalékát képviselő két szakszervezetnek tettek az idei évre vonatkozóan ajánlatot, és a vezetőik közölték, hogy azt a tagsággal még egyeztetik.
Az ajánlatban szereplő béremelést a főváros és a BKV forrásainak "bizonyos átcsoportosításai eredményeképpen tudják" elérni - közölte.

Tarlós István elmondta azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalnak még az ügyben. A főpolgármester közölte, a jövő évben is "kénytelenek lesznek" foglalkozni a problémával.

Szerző