A szlovák parlament eltörölte az amnesztiát

Publikálás dátuma
2017.04.07. 07:31
Vladimir Meciar nem biztos, hogy bíróság elé állítható FOTÓ: HULTAN ARCHIVE/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Csaknem két évtized után fény derülhet Szlovákia legsötétebb időszakának minden részletére. A szlovák parlament szerdán több mint négyötödös többséggel szavazta meg azt a határozati javaslatot, amely a Meciar-féle amnesztia eltörléséről szól.

A alkotmánybíróságnak 60 napja van arra, hogy kimondja a végső szót a korábban többek által „visszavonhatatlannak” nevezett ügyben. A szlovák SME napilap lehetségesnek nevezi a testület politikai befolyásoltságát. A jelenleg tíz tagú alkotmánybíróság tagja például Peter Brnák, aki úgy véli, az amnesztia eltörlése legalább olyan lehetetlen, mint hógolyót sütni. Brnák korábban a Vladimir Meciar vezette HZDS (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) parlamenti képviselője volt. Rajta kívül még ketten köthetőek a volt miniszterelnökhöz.

A szlovák közvélemény régóta negatívan vélekedik az amnesztiáról, korábban azonban többször meghiúsultak a visszavonását szorgalmazó erőfeszítések. Az eltörlést követelő hangok azután erősödtek újra fel, hogy a mozikban márciusban bemutatták Az Emberrablás (Únos) című politikai thrillert, melyet a tavaly elhunyt Michal Kovác elnök fiának 1995-ös elrablása ihletett. Ifj. Kovác elrablását minden feltételezés szerint az akkori miniszterelnök, Vladimir Meciar rendelte meg, aki 1998-ban ideiglenes államfőként hirdette ki az amnesztiát. Döntésével leállíttatta a tervezett eljárásokat az emberrablás, és a bűncselekményben asszisztáló Robert Remiás 1996-os meggyilkolásának ügyében. Az alkotmánybíróság határozata után újra vizsgálat indulhat ifj. Michal Kovac elrablása ügyében, jogászok szerint azonban kérdéses, hogy Meciar bíróság elé állítható-e, mivel ellene korábban sem álltak rendelkezésre közvetlen írásos bizonyítékok.

Az amnesztia eltörlésével újra nyomozhatnak a hatóságok Robert Remiás egyik feltételezett gyilkosa, Jozef Rohac ellen, akit a Fővárosi Törvényszék tavaly márciusban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt az Aranykéz utcai merényletért, s Fenyő János ismert vállalkozó megöléséért. Felbujtója, Portik Tamás 13 év fegyházat kapott. Az összevont büntetőper májusban másodfokon folytatódik a Fővárosi Ítélőtáblán.

Szerző

Magyar atomerőművet kaphat Irán - Semjén tárgyalt Teheránban

Nukleáris együttműködési megállapodást ír alá a magyar kormány április 8-án Teheránban, az Iráni Atomenergia Hivatallal - értesült a Népszava.

A közelmúltig a nukleáris latorállamok között számon tartott közel-keleti állammal kötendő egyezmény célja a helyi sajtó szerint egy új, mindössze 25 megawattos mini atomerőmű kifejlesztése. A Tehran Times arról ír, hogy Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes (aki a kereszténydemokrata minipártot képviseli a kormányban) Ali Akbar Salehivel, az iráni hatóság vezetőjével tárgyal a megállapodásról. Az együttműködés gyümölcse sajtóinformációk szerint egy olyan reaktortípus lenne, amelyet az afrikai országokban értékesíthetnénk.

Az elképzelés elsősorban azért tűnik abszurdnak, mert Irán – az USA-val kötött egyezség nyomán – csak 2016-ban került le a nemzetközi egyezményeket megkerülve atomfegyvert fejlesztő országok listájáról – ami egyúttal az atomipari exportot korlátozó szankciók feloldását is jelentette -, és a környező hatalmak arra gyanakodnak, hogy titokban továbbra is atombomba előállításán dolgozik. Irán jelenleg a nyolcadik a keresztényüldöző országok „toplistáján”.

Technikai értelemben ugyanakkor a projekt nem teljesen elképzelhetetlen, mivel Magyarországnak van némi (bár nem túl friss) gyakorlata minireaktorok kifejlesztésében: a BME kutatóreaktorát a '70-es években magyar szakértők tervezték, minimális orosz közreműködéssel.

Az Iránnal történő nukleáris együttműködést – tekintettel a régió súlyos konfliktusaira – nem mindenki tartja jó ötletnek. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja közleményben reagált a hírre: szerinte a kormány nukleáris ügyekben elveszítette a mérlegelési képességét, és a kockázatos ötleteivel „Magyarországot minden egyes nap távolabb sodorja attól a szövetségtől, amelyhez tartozik”. Ungár azt is előrevetítette, hogy Irán várhatóan Oroszországgal is nukleáris együttműködést kezd. "Az Orbán-kormány kifelé kormányozza Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerből azért, hogy hazánkat Oroszországhoz és Oroszország szövetségeseihez kösse. Ez ellentétes a magyar emberek akaratával és érdekeivel, és a folyamat új, aggasztó állomása a Semjén Zsolt által Iránnal megkötendő nukleáris megegyezés" – hangsúlyozta lapunk kérdésére a politikus.

Szerző

Magyar atomerőművet kaphat Irán - Semjén tárgyalt Teheránban

Nukleáris együttműködési megállapodást ír alá a magyar kormány április 8-án Teheránban, az Iráni Atomenergia Hivatallal - értesült a Népszava.

A közelmúltig a nukleáris latorállamok között számon tartott közel-keleti állammal kötendő egyezmény célja a helyi sajtó szerint egy új, mindössze 25 megawattos mini atomerőmű kifejlesztése. A Tehran Times arról ír, hogy Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes (aki a kereszténydemokrata minipártot képviseli a kormányban) Ali Akbar Salehivel, az iráni hatóság vezetőjével tárgyal a megállapodásról. Az együttműködés gyümölcse sajtóinformációk szerint egy olyan reaktortípus lenne, amelyet az afrikai országokban értékesíthetnénk.

Az elképzelés elsősorban azért tűnik abszurdnak, mert Irán – az USA-val kötött egyezség nyomán – csak 2016-ban került le a nemzetközi egyezményeket megkerülve atomfegyvert fejlesztő országok listájáról – ami egyúttal az atomipari exportot korlátozó szankciók feloldását is jelentette -, és a környező hatalmak arra gyanakodnak, hogy titokban továbbra is atombomba előállításán dolgozik. Irán jelenleg a nyolcadik a keresztényüldöző országok „toplistáján”.

Technikai értelemben ugyanakkor a projekt nem teljesen elképzelhetetlen, mivel Magyarországnak van némi (bár nem túl friss) gyakorlata minireaktorok kifejlesztésében: a BME kutatóreaktorát a '70-es években magyar szakértők tervezték, minimális orosz közreműködéssel.

Az Iránnal történő nukleáris együttműködést – tekintettel a régió súlyos konfliktusaira – nem mindenki tartja jó ötletnek. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja közleményben reagált a hírre: szerinte a kormány nukleáris ügyekben elveszítette a mérlegelési képességét, és a kockázatos ötleteivel „Magyarországot minden egyes nap távolabb sodorja attól a szövetségtől, amelyhez tartozik”. Ungár azt is előrevetítette, hogy Irán várhatóan Oroszországgal is nukleáris együttműködést kezd. "Az Orbán-kormány kifelé kormányozza Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerből azért, hogy hazánkat Oroszországhoz és Oroszország szövetségeseihez kösse. Ez ellentétes a magyar emberek akaratával és érdekeivel, és a folyamat új, aggasztó állomása a Semjén Zsolt által Iránnal megkötendő nukleáris megegyezés" – hangsúlyozta lapunk kérdésére a politikus.

Szerző