Ketten meghaltak - Súlyos baleset a 4-es főúton (fotók)

Publikálás dátuma
2017.04.06. 16:25
Fotók: police.hu
Ketten meghaltak, amikor négy gépjármű ütközött a 4-es főúton Albertirsánál. A helyszínelés idejére teljes szélességében lezárták a főutat - tájékoztatott a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője csütörtök kora délután.

Csámpai Attila elmondta, hogy a főút 56-ös kilométerénél, Albertirsánál egy kisbusz és három személyautó ütközött. Az utóbbiakban utazók közül egy ember könnyebben, ketten pedig olyan súlyosan sérültek meg, hogy a helyszínen életüket vesztették. A kisbuszban öten utaztak, ők az elsődleges vizsgálatok alapján nem sérültek meg. A Pesti Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta, hogy a forgalmat a 40-es főútra terelték.

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Szerző

CEU - A becsődölt Egri fociklubot vitte a Momentumot beelőző pártvezető

Publikálás dátuma
2017.04.06. 16:20
Illusztráció. Fotó: Tóth Gergő
Különféle kis pártok, bedőlt cégek és az Egri fociklub sikkasztási perekben végződött csődje színesíti a kilencvenes évek óta politizáló, a közelmúltig a nagykovácsi képviselő-testületben dolgozó Kósa Sándor politikai pályafutását. Ő az, akinek pártja a jelek szerint megelőzte a megelőzte a lex CEU miatti népszavazási kezdeményezéssel a Momentum Mozgalmat.

A CEU-ügyben ismétlődhet meg a vasárnapi bezárás körüli népszavazási vircsaft? Mint emlékezetes, akkor egy Fidesz-közeli, kopasz férfiak által kísért néni „ütötte el” a szocialista pártot attól, hogy népszavazást kezdeményezhessen a vasárnapi boltzár miatt. Mindez most azért vetődött fel: meglehet, egy rejtélyes, ismeretlen párt hirtelen bevágott a népszavazási ügyekben meglehetősen jártas Momentum Mozgalom elé, amely a lex CEU-ról kérdezné az embereket. (A Momentum – Orbán újabb megválasztását ellehetetlenítve – azt is megkérdezné a választóktól, egyetértenek-e azzal, hogy ne lehessen miniszterelnöknek javasolható és megválasztható az a személy, akit korábban az Országgyűlés legalább két alkalommal miniszterelnöknek megválasztott.)

A népszavazási ügyekben meglehetősen jártas Momentum szerdán jelentett be, hogy referendumot kezdeményezne: egyrészt a CEU-ról, másrészt arról kérdezné az embereket, egyetértenek-e azzal, ne lehessen bárkit is kettőnél többször miniszterelnöknek választani. Csakhogy a semmiből előbukkant a Demokrata Párt. A párt vezetője, Kósa Sándor lapunknak azt mondta, a népszavazási kezdeményezését április 4.-én, kedd este kilenc órakor küldte el elektronikusan a választási bizottsághoz. A kérdése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2017/04/04-én hozott "lex-CEU" nemzeti felsőoktatásról szóló trv CCIV. módosítását a kormány visszavonja?” A 444.hu közben arról írt: a Demokrata Párt az Országos Sajtószolgálaton keresztül közölte, hogy április 4-én már benyújtotta népszavazási kezdeményezését, s a közleményt az MTI annak ellenére is lehozta, hogy a Momentum népszavazási kezdeményezéséről egy szót sem közölt. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a Demokratikus Koalíció szerdán nyújtott be az ügyben népszavazási kérdést, amely így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény Magyarországon bejelentés alapján folytathasson külföldi oklevelet adó képzési tevékenységet?"

A tavaly februári "kopaszbalhé" után, márciusban eltörölték az elsőbbségi szabályt, azaz egyszerre többen is benyújthatnak azonos tárgyban népszavazási kezdeményezést. Ezután a kezdeményezőknek össze kell gyűjteniük legalább 200 ezer aláírást, s akinek ez előbb sikerül, annak javaslatát fogadhatja be a Nemzeti Választási Bizottság. (NVB). Ezt követően már nem lehet újabb kérdést feltenni ugyanabban a témában. Így annak nincs jelentősége, hogy a Momentum vagy Kósa Sándor nyújtott-e be elsőként kérdést a NAIH-hoz, legfeljebb egymás aláírásgyűjtésének az eredményét ronthatja le a két, párhuzamosan futó aláírás-gyűjtési kampány. Kérdés csak az, hogy a NAIH hitelesíti-e a Momentum aláírásgyűjtését is. (Kósa Sándorét csütörtök délelőtt már hitelesítette.)

A parlamenti szavazás után láttam, hogy a CEU mindenkit arra kért, hogy ne tüntessenek, amit én el is fogadtam. Úgy döntöttem, hogy én így tiltakozok. - magyarázta lapunknak Kósa, miért döntött a népszavazási kezdeményezés mellett. Mint elmondta, a Demokrata Pártot tavaly októberben alapította meg 12 magánszemély és január 20.-án kapták kézhez az erről szóló bírósági határozatot. "Aznap volt Donald Trump beiktatásának a napja, ez jelentett valamit” tette hozzá. Szerinte azóta már minden megyében van szervezetük, Kósa szerint száznál több már most is az aktivistájuk, bár erről a holnapi, petneházi lovardában tartott gyűlésük után tud biztosat mondani.

Arra a kérdésünkre, hogy van-e bármilyen köze a kormánypárthoz, Kósa Sándor lapunknak azt mondta: „Nem, és már a kérdést is kikérem magamnak.” "Ha végignézi a politikai pályámat kiderül, hogy mindig ugyanazt a centrista vonalat követtem. Soha semmi közöm nem volt a Fideszhez" - szögezte le. "Tradicionális politikuscsalád a miénk" – jelentette ki, s jelezte, hogy az édesapja alapította a 1990-ben "Nemzeti Újjáépítési Pártot", illetve a családtagjai különféle vezetői pozíciókat láttak el, a nagybátyja például az előző rendszerben Téesz elnök volt.

A civilben kiskereskedő Kósa Sándor az évek során számos pártban vett részt. Így az Újbaloldalban alelnök is volt, ebbéli minőségében Kisbéren indította a párt ám sikertelenül. Később az azóta megszűnt Újbaloldal összeállt a Kupa Mihály-féle Centrummal. Ezt követően alapította meg Kósa Sándor 2004-ben a papíron máig működő Zöld Centrumot. Közben Kósa csatlakozott a Schmuck Andor-féle szociáldemokrata párthoz is. Szerinte Schmuck 2012-ben egy "politikusi elitgárdát" keresett magának – magyarázta Kósa, akit a párt Pest megye II. választókörzetében indított, ám nem sikerült bejutnia a Parlamentbe. Sikerült viszont függetlenként a Nagykovácsi önkormányzati választásokon képviselői helyet szereznie, 2006-tól 2014-ig volt képviselő, azért csak addig, mert „a Fidesz keményen összezárt” ellene.

De nem csak a Fidesszel gyűlt meg a baja Kósának: szerinte igaztalanul is perelték őt sikkasztásért az Egri fociklub ügye miatt. A vállalkozó ugyanis korábban az Egri Futball Club Kft. tulajdonosa is volt. Az NB III-ban induló klub az NB II-t is célba vette, de az egyesület feljutás helyett felszámolási eljárásba került. Kósa Sándor ellen pedig sikkasztás miatt per indult. Kósa Sándort a budapesti II. és III. kerületi bíróság első fokon, nem jogerősen "üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette" miatt két év felfüggesztett szabadságvesztésre és 750 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Kósa szerint az ítéletet azóta hatályon kívül helyezték és most mással szemben folytatnak sikkasztási eljárást. Szerinte az egri futballklub csődjét az okozta, hogy mire ő megérkezett a céghez már lényegében üres volt a kassza. "Kilopták a pénzt" - mondta, nem véletlen, hogy azóta már a sokadik felszámoló bajlódik a céggel.

Kósa Sándor az évek során számos cégben vett részt, ezek cégek zömét mára felszámolták, igaz, sok esetben évekkel Kósa tulajdonlása után. A korábban kiskereskedelemmel, köztük amerikai autók behozatalával foglalkozó Kósa üzleti tervei között szerepel, hogy gatyába rázza az utolsó, még működő vállalkozását, a Delta Customs nevű cégét. A cég Szépvölgyi úti címére van bejegyezve a Demokrata Pártja is. A 7-9 millió forintos adósságot maga előtt görgető vállalkozás ugyanis eddig évente fialt pár millió forintot a tulajdonosának, ám a 2015-ös év már 2,8 milliós veszteséget hozott.

Frissítve: 2017.04.06. 22:42

"Nem mérték fel a hatását" - Még mindig a lex CEU-tól zeng a külföldi sajtó

Megmagyarázhatatlan, hogy az európai kereszténydemokraták miért hagyják évek óta Orbánt, hagyják, hogy a magyar kormányfő kiépítsen egy autoriter rendszert - olvasható egyebek mellett a külföldi lapokban. Brit, német, osztrák és belga lapok is foglalkoztak a CEU ügyével. 

A Financial Times című londoni lap Tony Barber tollából közölt véleménycikke szerint amikor Magyarország 1989-ben levetette magáról a kommunizmust, a liberális demokrácia felépítésének kilátásai ragyogóbbak voltak, mint - talán Lengyelország kivételével - bárhol másutt a közép- és kelet-európai térségben. Ez az időszak azonban távoli emlék volt csupán, amikor a magyar kormány áterőszakolta a parlamenten azt a törvényt, amely nyomást gyakorol a Közép-európai Egyetemre (CEU), a tudomány függetlenségének és a gondolat szabadságának budapesti erősségére. A brit lap szerint a "konzervatív nacionalista" Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Magyarország messze eltávolodott a tolerancia és a politikai pluralizmus értékeitől, amelyek az 1980-as évek kommunistaellenes ellenzékét inspirálták. Ennek megfelelően távolinak tűnik annak a valószínűsége, hogy Magyarország egyhamar visszatérhet a liberális demokráciához.

A szerző véleménye szerint a felsőoktatási törvény módosítása egyrészt kísérlet arra, hogy "megtisztítsa" Magyarországot Soros György befolyásától, másrészt azoknak a támadásoknak a kiterjesztése, amelyeket Orbán a nem kormányzati szervezetek, köztük az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International ellen intézett.Mindeközben a baloldali ellenzék megosztott, demoralizált, és maga is arra számít, hogy egymás után harmadszor is választási vereséget szenved. A magyar társadalom egyre inkább atomjaira hullik, egyre kevésbé vesz részt a politikában, az egyenlőtlenség rekordokat dönt, és a jól képzett fiatalok kétségbeesetten igyekeznek elhagyni az országot - áll a Financial Times írásában.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap Diplomáciai tűzoltási próbálkozások címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte: a tűzoltási kísérletek "arra utalnak, hogy az ügy nem egészen úgy alakult, ahogyan tervezték". A magyar kormány tevékenysége egy már ismert mintázatot követ: "drasztikus szavakkal" azonosítanak egy "külső ellenséget, aki ellen a legnagyobb sietséggel kell valamit tenni", majd "egy törvényt bedobnak a parlamentbe és a legrövidebb időn belül keresztülverik" a jogalkotási folyamaton nagyobb nyilvános vita és anélkül, hogy felmerülne külső szakértők és az érintettek meghallgatása, a külföldön is tapasztalható felháborodást pedig annak igazolásaként értékelik, hogy valóban muszáj volt lépni az ügyben. A FAZ szerzője szerint a CEU ügyében "valószínűleg nem számoltak azzal, hogy megszólalnak olyan fajsúlyos szereplők, mint az Egyesült Államok és Németország". Kifejtette: világos, hogy a kormány számára elsősorban nem a CEU, hanem "Orbán Soros elleni kampánya" az igazán fontos.

A Die Welt című német konzervatív lap Orbán már tervezi az újabb csapást Soros ellen címmel közölte Boris Kálnoky írását, aki kiemelte: a magyar kormányfő orosz mintára törvényt tervez, amely nemkormányzati szervezetekre irányul, és ebben az esetben is "úgy tűnik, hogy a cél Soros, az amerikai milliárdos", "hiszen Orbánnak szüksége van egy új ellenségképre". Kifejtette: Soros György világszerte számos civil szervezetet támogat, hogy előmozdítsa "liberális vízióját a jobb társadalomról", és "a magyar kormány szemében ezek a szervezetek is nyilvánvalóan szálkát jelentenek".  A kormány izraeli és orosz mintákhoz hasonló törvényt tervez civil szervezetekkel kapcsolatban, és valószínűleg a valódi cél az, hogy "nehéz helyzetbe hozzanak" Soros által finanszírozott szervezeteket.

A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap Orbán szavazata a szabadság ellen címmel közölt összefoglalót, amelyben kiemelték: az új magyar felsőoktatási törvény "zavarba hozza Európa kereszténydemokratáit". Kifejtették, hogy "Orbán az élesen nacionalista politikájával egyre inkább zavaradottságot kelt az európai kereszténydemokraták körében". Azonban valószínűtlen, hogy a Fideszt kizárják az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójából, "mert - amint (a pártnál) mondják - akkor elveszítenék befolyásukat Orbán felett".

A Die Presse című osztrák jobboldali lapban a CEU egyik osztrák diákja, Constanze Jeitler írt véleménycikket Orbán támadása a kellemetlen egyetemmel szemben címmel. Megállapítása szerint a CEU képvisel "mindent, amitől Orbán irtózik": független, nemzetközi, liberális és kritikus. Úgy véli, hogy a magyarországi törvénymódosítás közvetlen támadás a tudomány szabadsága és a kutatás ellen. Jeitler szerint Magyarországon folyamatosan aláássák az európai értékeket, és Brüsszel tétlenül szemléli.

Az osztrák Kurier vezércikke szerint aki hallgat arról, hogy az uniós országokban figyelmen kívül hagyják a demokráciát és a szabadságot, az maga is bűnös. "Az európai polgárok nap mint nap szembesülhetnek azzal, hogy ez mit is jelent: a média korlátozása, a korrupció, az uniós értékek cinikus semmibevétele és a CEU-t veszélyeztető törvény keresztülvitele" - olvasható. A szerző úgy véli, hogy pártpolitikailag érthető, de demokráciapolitikailag teljesen megmagyarázhatatlan, hogy az európai kereszténydemokraták miért hagyják évek óta Orbánt, ugyanis hallgatásukkal arra bátorítják, hogy egy autoriter rendszert építsen ki.

A La Libre Belgique című belga napilap szerint "a Soros György ellen hozott retorziós intézkedések" "aggasztó fordulatot vettek". Corentin Léotard, a lap budapesti tudósítója szerint a CEU a liberalizmus és a multikulturalizmus szigete, az ellenállás kritikus hangjainak szószólója a Fidesz nacionalistáinak hét éve tartó szorításában, a nyitott és progresszív társadalom előmozdításával tökéletes ellentéte az Orbán által meghirdetett illiberális államnak.

Szerző