Tuzson magyarázza, miért csal a CEU

Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szombaton jelentette be, hogy elindult a nemzeti konzultáció, pénteken megérkeztek az első kérdőívek a háztartásokba. Az államtitkárt budapesti sajtótájékoztatóján a CEU ellen hozott felsőoktatási törvény módosításáról is kérdezték, mire Tuzson elmondta, szerinte miért csal a Közép-európai Egyetem.

Tuzson Bence elmondta, hétfőn dönt a parlament arról, hogy napirendre veszi-e a kérdést. Szeretnék, hogy minél gyorsabban lezáruljon az ügy - tette hozzá. Elmondta: a hatályos felsőoktatási törvény most is egyértelműen rendelkezik arról, hogy csak külföldön működő egyetem hozhat létre Magyarországon intézményt. Ez alapján a CEU valóban törvénytelenül működik, mivel valós működést nem fejt ki sem az Egyesült Államokban, sem Magyarországon, csupán szerződése van a Közép-európai Egyetemmel, ami helyette lát el tevékenységet. Ez csalás - jelentette ki az államtitkár. Arra a felvetésre, hogy akkor Kovács Zoltán kormányszóvivő is csalással szerzett-e diplomát, azt mondta, sohasem a diák a hibás, a hallgatók elvégezték az egyetemet és ezért megkapták a diplomát. Viszont az egyetem a diploma kiadásának a jogát intézhette csalással - fűzte hozzá.

Az államtitkár a nemzeti konzultációval kapcsolatban elmondta, hogy a nyomdai költségek nettó 68,1 millió forintba, a postázás pedig nettó 881,5 millió forintba kerül.

Szerző
Témák
CEU Tuzson Bence

Paks 2 - Mennyi pénzt keresett eddig Habony vagy Tiborcz?

A kormány ne költsön egy fillért se a paksi bővítésre, amíg nincsenek megnyugtató válaszai a beruházással kapcsolatban felmerülő kérdésekre - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője szombaton arról, a témában 100 kérdéssel fordultak a Miniszterelnökséghez.

 Az ellenzéki párt egyebek között arra kíváncsi, hogy milyen tételekből áll a Paks II. beruházás négyezer milliárdos költségkerete, és mi az, ami ebben nincs benne. Volt-e ebben az évszázadban olyan atomerőművel kapcsolatos beruházás Európában, ami a tervezett idő- és költségkereten belül valósult meg, és ki fizeti a paksi bővítésnél a költségtúllépést? Milyen energiaforrásból származik a legolcsóbban termelt áram Magyarországon, és mit tesz a kormány akkor, ha a nemzetközi piacokról beszerezhető áram tartósan olcsóbb lesz, mint amennyiért Paks II. termel, továbbá tényleg nincs-e alternatívája az atomenergiának?

Az LMP firtatja azt is, hogy miért titkosak a paksi bővítés végrehajtási megállapodásai, továbbá szeretné megismerni a 2003-as paksi reaktorbaleset által okozott kár összegét, a kormánynak a Rothschild-csoport érdekeltségével a paksi bővítés ügyében kötött szerződéseit. Volt-e egyáltalán parlamenti felhatalmazása Orbán Viktornak 2014 januárjában a paksi bővítési szerződés aláírására, született-e kormánydöntés Orbán Viktor 2014. januári moszkvai útja előtt az orosz-magyar bővítési megállapodás aláírásáról, mekkora a magyar gazdaság energiaimport-függősége Oroszországtól, illetve vizsgálták-e a magyar titkosszolgálatok, hogy Oroszország próbálta-e befolyásolni a magyar döntéshozókat a paksi szerződés aláírása érdekében? - tudakolja az LMP.

Az ellenzéki párt felvetette azt is: vajon mennyi pénzt kerestek eddig Habony Árpád, Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, Garancsi István érdekeltségei a paksi bővítéshez köthetően, illetve a független közvélemény-kutatások szerint támogatja-e a magyar lakosság többsége a paksi bővítést, és egyetért-e a kormány azzal, hogy ilyen fajsúlyú kérdésben csak népszavazáson lehessen döntést hozni?

Az ellenzéki párt szerint a kormány évek óta nem válaszol a felvetődő kérdésekre, holott a magyar embereknek joguk van ahhoz, hogy az ország jövőjét évtizedekre meghatározó beruházás kapcsán megnyugtató válaszokat kapjanak.     A végső cél, kikényszeríteni a népszavazást, illetve az ezzel járó alapos, széleskörű, szakmai, társadalmi és politikai vitát Paks II.-ről, és megakadályozni, hogy az ország következő ötven évének legfontosabb döntését Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin hozza meg egy "sötét füstös szobában" - hangsúlyozta Szél Bernadett.

Szerző

Paks 2 - Mennyi pénzt keresett eddig Habony vagy Tiborcz?

A kormány ne költsön egy fillért se a paksi bővítésre, amíg nincsenek megnyugtató válaszai a beruházással kapcsolatban felmerülő kérdésekre - mondta Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője szombaton arról, a témában 100 kérdéssel fordultak a Miniszterelnökséghez.

 Az ellenzéki párt egyebek között arra kíváncsi, hogy milyen tételekből áll a Paks II. beruházás négyezer milliárdos költségkerete, és mi az, ami ebben nincs benne. Volt-e ebben az évszázadban olyan atomerőművel kapcsolatos beruházás Európában, ami a tervezett idő- és költségkereten belül valósult meg, és ki fizeti a paksi bővítésnél a költségtúllépést? Milyen energiaforrásból származik a legolcsóbban termelt áram Magyarországon, és mit tesz a kormány akkor, ha a nemzetközi piacokról beszerezhető áram tartósan olcsóbb lesz, mint amennyiért Paks II. termel, továbbá tényleg nincs-e alternatívája az atomenergiának?

Az LMP firtatja azt is, hogy miért titkosak a paksi bővítés végrehajtási megállapodásai, továbbá szeretné megismerni a 2003-as paksi reaktorbaleset által okozott kár összegét, a kormánynak a Rothschild-csoport érdekeltségével a paksi bővítés ügyében kötött szerződéseit. Volt-e egyáltalán parlamenti felhatalmazása Orbán Viktornak 2014 januárjában a paksi bővítési szerződés aláírására, született-e kormánydöntés Orbán Viktor 2014. januári moszkvai útja előtt az orosz-magyar bővítési megállapodás aláírásáról, mekkora a magyar gazdaság energiaimport-függősége Oroszországtól, illetve vizsgálták-e a magyar titkosszolgálatok, hogy Oroszország próbálta-e befolyásolni a magyar döntéshozókat a paksi szerződés aláírása érdekében? - tudakolja az LMP.

Az ellenzéki párt felvetette azt is: vajon mennyi pénzt kerestek eddig Habony Árpád, Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, Garancsi István érdekeltségei a paksi bővítéshez köthetően, illetve a független közvélemény-kutatások szerint támogatja-e a magyar lakosság többsége a paksi bővítést, és egyetért-e a kormány azzal, hogy ilyen fajsúlyú kérdésben csak népszavazáson lehessen döntést hozni?

Az ellenzéki párt szerint a kormány évek óta nem válaszol a felvetődő kérdésekre, holott a magyar embereknek joguk van ahhoz, hogy az ország jövőjét évtizedekre meghatározó beruházás kapcsán megnyugtató válaszokat kapjanak.     A végső cél, kikényszeríteni a népszavazást, illetve az ezzel járó alapos, széleskörű, szakmai, társadalmi és politikai vitát Paks II.-ről, és megakadályozni, hogy az ország következő ötven évének legfontosabb döntését Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin hozza meg egy "sötét füstös szobában" - hangsúlyozta Szél Bernadett.

Szerző