CEU - Együttműködik a Corvinus és a Közép-európai Egyetem

Együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Corvinus Egyetem és a Közép-európai egyetem vezetője - közölte a Corvinus egyetem.

Mint írták, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Közép-európai Egyetem között az elmúlt időszakban erősödött az oktatási és kutatási kapcsolat, és több hónapos előkészítés eredményeként a két egyetem hétfőn kötötte meg az együttműködési megállapodást.

Kiemelték: a Budapesti Corvinus Egyetem a jövőben is számít a kapcsolatból származó, a hallgatók, oktatók és kutatók számára megnyíló kölcsönös előnyökre.

A Corvinus egyetem közleményében kitért arra is, hogy minden Magyarországon működő egyetem érdeke az, hogy a hazai felsőoktatás az intézmények sokféleségét tiszteletben tartó és minden érintett számára egységes feltételeket teremtő jogi környezetben működjön. Ez teremti meg annak alapját, hogy a hazai és a nemzetközi felsőoktatási térben minden intézmény versenyképes lehessen - írták.

Szerző

Meghalt Szepesi Attila

Súlyos betegség után életének 75. évében csütörtökön elhunyt Szepesi Attila Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas költő, író, publicista- közölte az MTI-vel pénteken a család.

Szepesi Attila 1942-ben született Ungváron, tanári diplomáját Szegeden szerezte 1968-ban, majd Szászbereken és Hernádon tanított. 1972-ben elvégezte a szegedi egyetem magyar szakát. Ettől az évtől szerkesztette a Kortárs versrovatát, 1982 és 1989 között az Új Tükör, 1992-től a Pesti Hírlap, 1994-ben és 1995-ben az Új Magyarország, majd a Magyar Nemzet munkatársa volt.

Hányatott élete és festői-zenei példák ösztönözték versírásra, műveit 1968-ban az Első ének, 1969-ben a Költők egymás közt című antológia mutatta be. Szilaj, pajzán, pajkos énekeivel a nép- és az archaikus költészet forrásaiból táplálkozó változatos forma- és rímvilágot alakított ki. Gyermekverseket is írt. Furulyás Palkó című mesejátékát 1979-ben Győrött mutatták be.

Főbb művei közt tartják számon Az üveg árnyéka, a Harangtemető és a Farsang bolondja című versesköteteket, A Mikulás lámpája című mesekönyvét, a Kilenc bagoly című gyermekvers-gyűjteményét, valamint A béka kertje című esszékötetét. Utolsó kötete "Varázsfüvek. Barbár szonettek" címmel jelent meg 2016-ban a Nap Kiadó gondozásában.

Munkásságáért 2002-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjjal tüntették ki, kétszer kapott Weöres Sándor-díjat (1974, 2000). 1980-ban József Attila-díjat, 1986-ban Artisjus-díjat vehetett át. További elismerései között van a Kortárs-díj (1994), IRAT-nívódíj (1995), Tiszatáj-díj (1996), Déry Tibor-jutalom (1996), Füst Milán-jutalom (1998), az Év Könyve-díj (2002) és a Látó-díj (2006). 2012-ben elnyerte a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2014-ben pedig a Radnóti-díjat.

Szerző

Már 700 millió jut a kormánypárti íróknak

Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) néven alig egy éve alapította Orbán János Dénes állami tulajdonú íróképzőjét. 

Az év végi salátatörvények megszavazásának és a központi maradványösszegek szétosztásának alkalmával 400 millió forintot ítéltek meg az amúgy sem forráshiányos szervezetnek - cél megnevezése nélkül, és ugyanekkor egy másik forrásból 300 millió forintot is megítéltek a számukra, derül ki a Magyar Narancs eheti számából. Az összeg nagyságrendje és a támogatás vitatása akkor érthető, ha viszonyításul a legfőbb kultúrafinanszírozó szervet vesszük.

A Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiumának teljes keretösszege 2017-re 370,7 millió forint, erre pályázhat az összes magyar író, kiadó, folyóirat és az összes írószervezet. A KMTG-t azzal a céllal alapította a kormány, hogy „élőve tegye a kortárs irodalmat" és támogassa az irodalmi tehetségkutatást. Hogy ezek a szavak mit jelentenek a gyakorlatban táboroztatáson és előadásokon kívül, az egyelőre nem derült ki, a nonprofit kft. munkájának nincs nyoma. Orbán János Dénes nyilatkozataiból annyit lehet kimazsolázni, hogy tavasszal irodalmi turnékra indulnak, és meglebegtette, hogy a rendelkezésre álló forrásokból rövidesen más területekre is kiterjeszti a tehetséggondozást.

Szerző