Káosz a felügyeleteknél - egyeztetés nem lesz

A főpolgármester elárulta, hogy nem teljesen érintetlen a közterület-felügyeletek körül botrány kirobbantása ügyében. „Egy családtagomat is megbüntették a közterület-felügyelők felvételei alapján, ő a rendőrségen beismerte, hogy nem vett észre egy KRESZ-táblát, elismerte a felelősségét és befizette a büntetést" – ismerte el az ATV csütörtöki adásában, hozzátéve, hogy nincs benne indulat, ő sose mondta, hogy nem kell befizetni a büntetéseket, de ahhoz tartja magát, hogy csak a közteresek kamerafelvételei alapján ne lehessen büntetéseket osztogatni.

A 168 óra értesülése szerint valójában a feleségéről van szó: Tarlósné február 7-én közlekedett szabálytalanul a Bécsi út és a Szépvölgyi út kereszteződésénél. A lap úgy tudja, hogy két héttel később Tarlósné vitatta a bírság jogalapját, így az ügyet a közterület-felügyelet átadta a rendőrségnek. Tarlós István ezután kifogásolta a közterület-felügyelet eljárását.

A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága (FÖRI) Tarlóssal értett egyet, s bár a közteresek támadták ezt az álláspontot, a rendőrség is a főpolgármester mellé állt, mert „a saját felvételeik alapján a közteresek csak feljelentést tehetnek a rendőrségnek, mely lefolytatja a nyomozást, de csak akkor szabnak ki bírságot, ha beazonosítható a sofőr”.

Tarlós az autósok bírságolásával kapcsolatban azt is mondta, benne nem indulat, hanem értetlenség van. „Lehet még az is, hogy jogszabályt kéne módosítani, az is lehet, hogy társulásba kéne a kerületekkel ezt a szervezet működtetni” – fogalmazott. A főpolgármester korábban úgy vélte, nem működhetnek úgy a kerületi közterület-felügyelők, mint „a legrosszabb időkre emlékeztető önkéntes rendőrök”. (Az önkéntes rendőröknek egyébként sohasem volt önálló intézkedései joga – a szerk.)

A Népszava úgy tudja: jövő szerdán az ügyben több kerületi közterület-felügyelet, saját szervezésben konzultációt tart. Kezdeményezték, hogy FÖRI hívja össze a Fővárosi Közterület-felügyelet Vezetők Klubjának tagjait, de ettől a FÖRI a leghatározottabban elzárkózott. Félő lehet, hogy a közös fellépés rosszul végződhetne a főváros számára.

Szerző

Őrültektől semmi sem véd

30 kilométeres maximális sebességet vezetne be lakott területekre az Európai Unió – söpört végig a sajtón a hír. A szakember szerint azonban félreérthetik javaslatot. A balesetek számának csökkentésének nem egyértelmű feltétele a sebességkorlátozás. A Szentendrei úti tragédiához hasonló eseteket például semmivel sem lehet megelőzni.

Bár vannak pozitívumok, összességében nem lehet büszke Magyarország azokra a számokra, amelyek az Európai Bizottság (EB) halálos balesetekről szóló statisztikájában szerepelnek – írja a napi.hu. A bázis magas, a csökkenés átlag alatti, ha nem is sokkal. Tavaly Magyarországon 62 halálos közúti baleset jutott egymillió emberre. Ezzel az adattal hazánk az Európai Unió (EU) 9. legrosszabb helyezését érte el a 28-ból. Az uniós átlag 50 eset volt.

2010 óta 18 százalékkal sikerült csökkenteni ezt a számot, miközben az unióban ennél egy százalékponttal magasabb volt a visszaesés mértéke. Nem jó hír az sem, hogy a visegrádi országok körében a magyar adat a legrosszabb. A különbségek jelentősek az egyes tagállamok között. Bulgáriában például 99 haláleset jut egymillió lakosra, Svédországban viszont csak 27. Az EU országaiban tavaly 25 ezer 500 ember szenvedett halálos közúti balesetet. Ez 600-zal kevesebb, mint tavaly előtt és 6 ezres csökkenés 2010-hez képest. További 135 ezren sérültek meg súlyosan.

Az EU korábban kitűzött célja úgy szól, hogy 2020 és 2010 között felezzük meg a közúti halálesetek számát - mondta a közlekedésért felelős biztos. Violeta Bulc ennél keményebb kijelentést is tett a Die Welt-nek adott interjújában, amelyet a Világgazdaság szemlézett. A biztos szerint az EU tagállamainak meg kell vizsgálniuk annak a lehetőségnek a bevezetését, hogy a városi területeken 30 kilométerben korlátozzák a sebességet. Ezzel nagyban lehetne javítani a statisztikákon és vélhetően közelebb vinné az uniót célja eléréséhez.

A KSH nemrég közölte a magyar baleseti statisztikákat, amelyek szerint a halálos balesetek csökkenése mellett a sérüléssel végződőké emelkedett.

Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő szerint a tervezettel kapcsolatban egyelőre nincsenek részletes információk. Úgy látja, hogy a már eddig is létező úgynevezett 30-as övezetek kiterjesztésével alapvetően nagy baj nincsen. Amikor több évtizede a lakott területen megengedett sebességet 60-ról 50-re csökkentették, az rendben volt, általánosan 30-ra mérsékelni viszont nem lenne praktikus. Az egyes települések közlekedési szerkezetét, összetételét, a gyalogosok számát, a közösségi közlekedést együttesen, alaposan vizsgálva lehetne értékelni, valóban érdemes-e ilyen mértékű beavatkozás. Szakmai berkekben egyértelmű, hogy 30 km-es ütközésnél a gyalogos túlélési valószínűsége sokkal magasabb.

A sajtó arról is beszámolt, hogy az úgynevezett VÉDA-rendszer, vagyis az „intelligens traffipax” egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a végzetes balesetek számának csökkenését. A szakember szerint ennek hatása hosszabb távon értékelhető. Több évet kellene szisztematikusan vizsgálni, Franciaországban ehhez például öt év kellett.

Noha a VÉDA-rendszer miatt elméletileg csökken az átlagsebesség, az nem véd meg senkit az olyan esetektől, mint amilyen a két halálos áldozatot követelő Szentendrei úti tragédia is volt. Az alkoholista, drogos, renitens, felelőtlen ámokfutót a kamera sosem fogja visszariasztani.

Szerző

Két szinten kettős játékot folytat a Jobbik

Publikálás dátuma
2017.03.31. 07:07
A Jobbik ma is szélsőjobboldali párt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Jobbik vezetői is tudják, hogy a jövő évi választásokon nem fogják legyőzni a Fideszt. Ennek ellenére szilárd Vona Gábor pártelnök pozíciója – mondja Félix Anikó, az ELTE kutatója, doktorjelölt. A Jobbikot ma is a szélsőjobboldalhoz sorolja, de ebből nem következik, hogy nincs valódi változás a párt politikájában.

- A szélsőjobboldal kutatása a szakterülete. Mit nevez szélsőjobboldalnak?

- Három fogalmat szoktunk használni ebben a témakörben. A radikális jobboldal, bár sok kérdésben szélsőséges nézeteket képvisel, alapvetően elfogadja a demokrácia játékszabályait, a rendszeren belül helyezkedik el. Ilyen a Jobbik is. Az extrém jobboldal viszont kívül helyezi magát a demokrácián. Ilyenek a Jobbikhoz több-kevesebb szálon kötődő paramilitáris szervezetek, például a Betyársereg, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A harmadik kifejezés, amit használunk, maga a szélsőjobboldal: gyűjtőfogalom, amibe beletartozik az előbbi két kategória is.

- A Jobbikot változatlanul szélsőjobboldali pártnak tartja?

- Igen, egyértelműen. Nem kell messzire menni, elég, ha csak Toroczkai Lászlót említem. Maradt ugyanolyan szélsőséges figura, amilyen volt, Vona Gábor pártelnök javaslatára mégis bekerült az elnökségbe.

- Akkor mi van a néppártosodással?

- A Jobbik kettős kommunikációt alkalmaz. Az országos politikában próbálja jó színben feltüntetni magát, hogy magához vonzza a mérsékeltebb szavazókat. Helyi szinten azonban mindent elkövet, hogy megtartsa a radikálisokat. Azok, akiknek nem tetszett a kettős játék, nagyrészt már elfordultak a párttól.

- Tehát a Jobbik ugyanaz, ami három-négy éve volt?

- Ezt nem mondtam. A Jobbik politikájában is észrevehető valódi elmozdulás, ami követi a nyugati trendet. A nyugati-európai szélsőjobboldali pártok ma már hajlamosak felkarolni az emberi jogokat, még a melegek, az LMBTQ-közösség jogait is. A háttérben a muszlimellenesség áll, így akarják bizonyítani, hogy az iszlám mennyire nem fér össze az európai értékrenddel. Az iszlámellenesség magyarázza az egyes nyugati szélsőjobboldali pártokra kifejezetten jellemző Izrael-barátságot is.

- Még nem vettem észre, hogy a Jobbik túlzottan Izrael-barát lenne.

- Mert nem is az, de az erős antiszemita retorikából határozottan visszavett, és az eddiginél lényegesen nagyobb nyitottságot mutat a zsidóság iránt. A régebbi iszlámbarát próbálkozásoknak már nincs nyomuk. Közben a cigányellenesség is kezd kikopni a jobbikos politikusok beszédeiből. Most éppen a parlamenti felszólalásaikat elemzem. Tavaly egész évben csupán kétszer hozták szóba a „cigánybűnözést”, míg korábban egy-egy ülésnapon akár többször is. A melegekkel kapcsolatban is finomodott a párt álláspontja.

- Vizsgálta a Jobbik szerveződési stratégiáját is. Mit talált?

- Több más felmérés mellett a Gregor Anikóval készített közös kutatásunk is kimutatta, hogy azok a fiatalok, akik egyáltalán érdeklődnek a politika iránt, nagyobb valószínűséggel szavaznak a Jobbikra, mint más pártokra. A magyarországi szélsőjobboldal esetében mindig is meghatározó volt a mozgalmi, szubkulturális jelleg. A Jobbik ilyen szempontból nincs kivételes helyzetben, de a 2006-os kormányellenes utcai demonstrációk és zavargások megerősítették a mozgalmi vonalat. A Jobbik, miközben pártként működött, igyekezett különbözni a hagyományos pártoktól: zenei irányzatokat és eredettörténeti mítoszokat is magában foglaló alternatív identitást hozott létre.

- Ennyi a titok?

- Van még valami. A Jobbik felismerte: ahhoz, hogy országos lefedettségű párttá váljon, a kis településeken is szervezetekre és irodákra van szükség.

- Gondolja, hogy a baloldalnak ez még nem jutott eszébe?

- Nyilván eszébe jutott, de a megvalósításhoz előbb tennie kell azért, hogy visszaszerezze a hitelességét.

- A sok irodához sok pénz kell. A Jobbiknak miből futotta rá?

- Az anyagi kérdések vizsgálata nem része a kutatásaimnak. Annyit azonban a terepmunkáim alapján elmondhatok, hogy rengeteg helyi jobbikos ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesként, lelkesedésből dolgozott a pártért. Ne higgye senki, hogy a Jobbik olyan csodaszert talált fel, ami másnak nincs a birtokában.

- A legtöbb felmérés szerint a párt népszerűsége visszaesett, jobb esetben is csak stagnál. Lehet, hogy nem jött be az irányváltás?

- A Jobbik átmeneti korszakában van. Az úgynevezett cukiságkampány 2013 őszén kezdődött, azóta túl kevés idő telt el, mindössze három és fél év. Korai lenne mérleget vonni.

- Csakhogy jövőre parlamenti választás lesz. Vona Gábor megígérte, hogy felajánlja lemondását, ha nem győzik le a Fideszt.

- Biztosra veszem, hogy a Jobbik hosszabb távra tervez. A párt vezetőinek is pontosan tudniuk kell, hogy most irreális elvárás a győzelem. Bármit ígért Vona Gábor, nem hiszem, hogy a közeljövőben bukni fog. Amennyire látom, a pártelnöknek még viszonylag gyenge választási szereplés esetén is szilárd a pozíciója.

Szerző