Előfizetés

Két szinten kettős játékot folytat a Jobbik

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.03.31. 07:07
A Jobbik ma is szélsőjobboldali párt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Jobbik vezetői is tudják, hogy a jövő évi választásokon nem fogják legyőzni a Fideszt. Ennek ellenére szilárd Vona Gábor pártelnök pozíciója – mondja Félix Anikó, az ELTE kutatója, doktorjelölt. A Jobbikot ma is a szélsőjobboldalhoz sorolja, de ebből nem következik, hogy nincs valódi változás a párt politikájában.

- A szélsőjobboldal kutatása a szakterülete. Mit nevez szélsőjobboldalnak?

- Három fogalmat szoktunk használni ebben a témakörben. A radikális jobboldal, bár sok kérdésben szélsőséges nézeteket képvisel, alapvetően elfogadja a demokrácia játékszabályait, a rendszeren belül helyezkedik el. Ilyen a Jobbik is. Az extrém jobboldal viszont kívül helyezi magát a demokrácián. Ilyenek a Jobbikhoz több-kevesebb szálon kötődő paramilitáris szervezetek, például a Betyársereg, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. A harmadik kifejezés, amit használunk, maga a szélsőjobboldal: gyűjtőfogalom, amibe beletartozik az előbbi két kategória is.

- A Jobbikot változatlanul szélsőjobboldali pártnak tartja?

- Igen, egyértelműen. Nem kell messzire menni, elég, ha csak Toroczkai Lászlót említem. Maradt ugyanolyan szélsőséges figura, amilyen volt, Vona Gábor pártelnök javaslatára mégis bekerült az elnökségbe.

- Akkor mi van a néppártosodással?

- A Jobbik kettős kommunikációt alkalmaz. Az országos politikában próbálja jó színben feltüntetni magát, hogy magához vonzza a mérsékeltebb szavazókat. Helyi szinten azonban mindent elkövet, hogy megtartsa a radikálisokat. Azok, akiknek nem tetszett a kettős játék, nagyrészt már elfordultak a párttól.

- Tehát a Jobbik ugyanaz, ami három-négy éve volt?

- Ezt nem mondtam. A Jobbik politikájában is észrevehető valódi elmozdulás, ami követi a nyugati trendet. A nyugati-európai szélsőjobboldali pártok ma már hajlamosak felkarolni az emberi jogokat, még a melegek, az LMBTQ-közösség jogait is. A háttérben a muszlimellenesség áll, így akarják bizonyítani, hogy az iszlám mennyire nem fér össze az európai értékrenddel. Az iszlámellenesség magyarázza az egyes nyugati szélsőjobboldali pártokra kifejezetten jellemző Izrael-barátságot is.

- Még nem vettem észre, hogy a Jobbik túlzottan Izrael-barát lenne.

- Mert nem is az, de az erős antiszemita retorikából határozottan visszavett, és az eddiginél lényegesen nagyobb nyitottságot mutat a zsidóság iránt. A régebbi iszlámbarát próbálkozásoknak már nincs nyomuk. Közben a cigányellenesség is kezd kikopni a jobbikos politikusok beszédeiből. Most éppen a parlamenti felszólalásaikat elemzem. Tavaly egész évben csupán kétszer hozták szóba a „cigánybűnözést”, míg korábban egy-egy ülésnapon akár többször is. A melegekkel kapcsolatban is finomodott a párt álláspontja.

- Vizsgálta a Jobbik szerveződési stratégiáját is. Mit talált?

- Több más felmérés mellett a Gregor Anikóval készített közös kutatásunk is kimutatta, hogy azok a fiatalok, akik egyáltalán érdeklődnek a politika iránt, nagyobb valószínűséggel szavaznak a Jobbikra, mint más pártokra. A magyarországi szélsőjobboldal esetében mindig is meghatározó volt a mozgalmi, szubkulturális jelleg. A Jobbik ilyen szempontból nincs kivételes helyzetben, de a 2006-os kormányellenes utcai demonstrációk és zavargások megerősítették a mozgalmi vonalat. A Jobbik, miközben pártként működött, igyekezett különbözni a hagyományos pártoktól: zenei irányzatokat és eredettörténeti mítoszokat is magában foglaló alternatív identitást hozott létre.

- Ennyi a titok?

- Van még valami. A Jobbik felismerte: ahhoz, hogy országos lefedettségű párttá váljon, a kis településeken is szervezetekre és irodákra van szükség.

- Gondolja, hogy a baloldalnak ez még nem jutott eszébe?

- Nyilván eszébe jutott, de a megvalósításhoz előbb tennie kell azért, hogy visszaszerezze a hitelességét.

- A sok irodához sok pénz kell. A Jobbiknak miből futotta rá?

- Az anyagi kérdések vizsgálata nem része a kutatásaimnak. Annyit azonban a terepmunkáim alapján elmondhatok, hogy rengeteg helyi jobbikos ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesként, lelkesedésből dolgozott a pártért. Ne higgye senki, hogy a Jobbik olyan csodaszert talált fel, ami másnak nincs a birtokában.

- A legtöbb felmérés szerint a párt népszerűsége visszaesett, jobb esetben is csak stagnál. Lehet, hogy nem jött be az irányváltás?

- A Jobbik átmeneti korszakában van. Az úgynevezett cukiságkampány 2013 őszén kezdődött, azóta túl kevés idő telt el, mindössze három és fél év. Korai lenne mérleget vonni.

- Csakhogy jövőre parlamenti választás lesz. Vona Gábor megígérte, hogy felajánlja lemondását, ha nem győzik le a Fideszt.

- Biztosra veszem, hogy a Jobbik hosszabb távra tervez. A párt vezetőinek is pontosan tudniuk kell, hogy most irreális elvárás a győzelem. Bármit ígért Vona Gábor, nem hiszem, hogy a közeljövőben bukni fog. Amennyire látom, a pártelnöknek még viszonylag gyenge választási szereplés esetén is szilárd a pozíciója.

Nagy csornai napelemfiaskó

Publikálás dátuma
2017.03.31. 07:00
Nyolcvanezer magyar háztartást láthatnának el az itt készült napelemek. De nem készülnek FORRÁS: ECOSOLIFER
Csaknem egy éve áll üresen a csarnok, azaz hiába készült el több év csúszással, mégsem működik az ünnepélyes keretek között megalapozott napelemgyár Csornán. A megígért 120 munkahely és a közpénzből nyújtott mintegy 10 milliárd forintos állami apanázs ellenére nincsenek kormányzati válaszok: hol a pénz és miért a csúszás? Kránitz László, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint az építkezésre szánt több milliárd forintos közpénzt egyszerűen eltüntették a beruházók.

Nemzetközi viszonylatban is kimagasló, innovatív tevékenységgel kecsegtette az Orbán-kormányt, na meg a megújuló energiatermelés iránt elkötelezett közvéleményt az EcoSolifer Kft., amely először 2010-11-ben, majd 2014-ben ismét jelentős állami támogatásra és ösztönzésre tett szert, hogy Magyarországon hozza létre "napelem-technológiai fejlesztési központját, ahol magyar szakemberek vezetésével" törhet a világpiac élére az ágazat.

A cég honlapjának magyar nyelvű, e projektre szóló egyetlen szövege szerint a csornai napelemgyár kivitelezése 2014. június 25-én kezdődött meg. A különleges eljárással, környezetkímélő módon előállítani ígért napelemekkel nemcsak mintegy 80 ezer átlagos magyar háztartás villamosenergia felhasználásának kecsegtető lehetőségét reklámozzák a honlapon, de azt is: "a világon egyedülálló napelem-gyári beruházásban rejlő üzleti lehetőségek magas szintű bizakodásra adnak okot abból adódóan is, hogy a csornai gyár jelentős munkáltató lesz a környéken, több mint 200 fő számára munkát biztosítva." A projekt tervezett befejezése a honlap szerint 2015. december 31. volt., noha 2017 márciusának utolsó napján még mindig nem készülnek napelemek Csornán.

Egymilliárd forinttal támogatja a kormány a csornai napelemgyár megépülését - jelentette be Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként 2014 szeptemberében. A mai külügyminiszter akkor azt állította, azért éri meg a vissza nem térítendő támogatás az adófizetőknek, mert "a csaknem 15 milliárd forint összértékű beruházással 212 új munkahely jön lére." De Szijjártó azt is mondta, "a csornai beruházás azért is jelentős, mert teljesen importfüggetlen, vagyis a felhasznált anyagokat Magyarországon fogják előállítani, ezzel is növelve az üzem közvetett munkahely-teremtő hatását". Sőt, úgy folytatta: "a napelemgyár építése összhangban van a magyar kormánynak azon gazdaságstratégiai célkitűzéseivel, hogy Magyarország termelési központ legyen, és hogy minél több kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitást hozzunk Magyarországra". Erről a vissza nem térítendő állami támogatásról nem szól az EcoSolifer Kft. honlapja, amely ezzel szemben beszámol az államtól kapott másik támogatás összegéről, ami 1,898 milliárd forint. Ez utóbbi a fejlesztés 26 százaléka, s a Széchenyi 2020 Program keretein belül, nyilvánvalóan uniós forrásból nyerték el.

Ez azonban még semmi: a hvg.hu írt arról, hogy 2014-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), tehát Szijjártó által felügyelt Eximbank állami pénzintézet - miután vélhetően végleg elbukott egy ugyanerre a célra adott milliárdos hitelt - meghitelezte a német állampolgárságú magyar üzletemberhez, Haidegger Ákoshoz köthető, svájci EcoSolifer AG csornai beruházását. Méghozzá 22,4 millió eurós és 363,6 millió forintos, azaz több mint hétmilliárdos kölcsönt adtak a projektre. A portál cikkének megjelenésekor a beruházás már késett, ám ennek okait a tulajdonos Haidegger sem árulta el. Lapunk most is igyekezett az EcoSolifer Kft.-től magyarázatot kapni a késés okát, a terveket, lehetőségeket illetően, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.

Úttalanul a mező közepén
Aki a 85-ös főúton Csornától Győr felé közlekedik, az kissé talán furcsállhatja, hogy ugyan egy vadonatúj épület áll a mező közepén, zászlók lobognak körülötte, ám lehajtó nincs az gyárhoz, még mindig az építés alatt használt mart aszfalttal leszórt ideiglenes úton közelíthető csak meg a terület. A Kisalföld hónapokkal ezelőtt megírta: szabályos lehajtót kell kiépíteni az EcoSolifer Kft. csornai gyárához a 85-ös főútról, addig nem lesz használatbavételi engedély sem. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től akkor azt a tájékoztatást kapta a lap, hogy a beruházás részeként megvalósult a főútra merőleges szilárd burkolatú út, mely nemcsak a napelemgyár közlekedési kapcsolatát, hanem a teljes érintett terület feltárását is biztosítja.

Válaszolt ellenben a KKM, a Szijjártó-tárca közölte lapunkkal: "2010-ben azt a célt fogalmaztuk meg, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja; 2014-ben ezt úgy egészítettük ki, hogy minél több csúcstechnológiás kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitást vonzzunk Magyarországra. Az EcoSolifer Modulgyártó Kft. csornai beruházása is ezen célok megvalósítását segíti. A nemzetgazdasági tárca döntése alapján a beruházás 2 milliárd forint uniós pályázati forráshoz jutott. A kormány továbbá úgy döntött, hogy egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatásban részesíti a csornai napelemgyár építését 1 milliárd forint összegben. A támogatási szerződés aláírására 2014 júniusában került sor. A támogató a szerződésben szigorú feltételeket szabott, amit az adófizetői pénzekkel való felelős gazdálkodás jegyében tett. A támogatás kifizetésére akkor kerül sor, ha a szerződésben rögzített minden feltétel teljesülni fog. A támogatási összeg kifizetésére a mai napig nem került sor. Az Eximbank minden hitelkihelyezésnél a törvényi előírásokat, a magyar nemzetgazdaság érdekeit, magyar munkahelyek megtartását, létrehozását tartja szem előtt. A megnevezett hitelügyletnél az Eximbank a törvényi feltételeket betartotta, a vállalásait teljesítette. Az Eximbank továbbra is a projekt befejezésében érdekelt, de ez kizárólag bankszerű módon elfogadható."

Noha azt nem tudni, mit jelent a "bankszerű" érdekérvényesítés az állami hitel visszafizetésében, az már korábban kiderült: nagy kockázatot vállalt az Eximbank, amikor megkölcsönözte a 7 milliárd forintot. Az ominózus cikk szerint ugyanis a hvg.hu piaci informátoroktól úgy értesült: a beruházó késlekedésének oka - legalábbis részben - az lehetett, hogy összekülönbözött azzal a magyar üzleti körrel, amelyik a projekt 2010-2011-es kezdetekor még a partnere és a tulajdonostársa volt: a Kerék Csaba nevével fémjelzett, tőzsdén jegyzett Kartonpack Dobozipari Nyrt.-vel. A Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjaként is ismert Kerék és a napelem-technológiával régóta foglalkozó Haidegger 2010-ben ugyanis még arra számított, hogy a Kartonpacknak a büntetőper miatt zárolt vagyonát felszabadítják. Ekkor alapították az EcoSolifer Kft.-t, amelyben közvetve 26 százalékban tulajdonos volt a Kartonpack, sőt a cég székhelye is a Kulcsár-ügy főszereplőinek egykori, újpesti rakparti főhadiszállására került.

A homályos háttér ellenére az Eximbank 2013 végétől mégsem ezen az ágon látott nagy kockázatot, hanem a másikon: kifogásolta, hogy az EcoSolifernek olyan cég is tulajdonosa, amelyben a büntetőeljárásban vádlott Kerék Csaba vezető tisztségviselő. Sőt, eleve aggályosnak tartotta a Kartonpack közvetett tulajdonosi pozícióját, mivel a mögötte álló Kerék-érdekeltségnek, a szintén vagyonzár alatt álló Britton Kft.-nek adótartozása volt. Rizikósnak ítélte azt is, hogy a csornai beruházás menedzselésére felkért szakember, Maczinkó István vezetett már bebukott napelem-projektet. Az alkufolyamat végén Kerék és Maczinkó lemondott tisztségeiről, így 2014-ben az EcoSolifer megkapta az állami támogatást, majd az Eximbank-hitelt is.

Csakhogy Maczinkó sem távozott teljesen a napelem-bizniszből: tavaly májusban a Kisalföld számolt be róla, hogy az EcoSolifer Kft. csornai üzemét gyakorlatilag készre jelentette a kivitelező. "Kisebb javítások vannak még hátra, de az átadás-átvétel megkezdődött" - mondta Maczinkó, a Csornán beruházó társaság fejlesztési igazgatójaként a lapnak. "Közel harminc munkatársunk már Németországban tartózkodik, ahol egy, a csornaihoz hasonló üzemben szerzik a tapasztalatokat" - ismertette a beruházás állását, hozzátéve: "a következő lépés lesz a gépsorok telepítése, beállítása, illetve kezdődhet a próbaüzem. Hogy az mikor indul, egyelőre nem tudom megmondani, de két-három hónapon belül biztosan."

Noha 2016 tavaszán még lett volna némi magyarázat a csúszásra, az is csupán tavaly augusztusban derült ki, hogy a kész, üres épületben még akkor sem állnak rendelkezésre a közművek, a szennyvízcsatorna- és az ivóvízhálózat. Az önkormányzat ezután a területen gyorsan elvégeztette az infrastrukturális fejlesztést, magyarán a város fizette ki a víz és szennyvíz oda- és elvezetésének 31 millió forintját. Máig sem tudni, hogy a több milliárdos állami támogatással segített vállalkozás visszafizette-e ezt az összeget, de még ez is apróság lehetne, ha valóban létrejönnének az ígért munkahelyek. Ám az illetékesek ebben a kérdésben is hallgatnak, így nem tudni: megvalósul-e egyáltalán a napelem-gyár.

Hetek óta próbálja megtudni a részleteket, vagy a lehetőségeket Kránitz László is. Az MSZP megyei elnöke szerint az építkezésre rendelkezésre álló több milliárd forintos közpénzt egyszerűen eltüntették a beruházók, ezért a hallgatás. "Még próbálkozunk egy parlamenti kérdéssel, de nem reménykedünk, mert nekünk az Eximbankot felügyelő minisztérium és más illetékesek sem válaszoltak arra, valójában mi lett a 10 milliárd forinttal. Ezért az MSZP közérdekű adatigényléssel, vagy ha kell, perrel szerzi meg az eltitkolt közérdekű információkat" - mondta lapunknak Kránitz.

Áder és a globális egymásra utaltság
Alapkőletétel: Áder János és Haidegger Ákos FOTÓ: MTI/CSEH DÁNIEL

Alapkőletétel: Áder János és Haidegger Ákos FOTÓ: MTI/CSEH DÁNIEL

"Mindaz, ami itt épül, közös siker lesz globális egymásra utaltságunkban, és ugyanakkor magyar büszkeség is" - szögezte le az államfő, amikor 2014. szeptember 20-án lerakták a napelemgyár alapkövét Csorna határában. Áder János, a város szülötte, díszpolgára az MTI által közölt ünnepi beszédében kiemelte: az üzemben évente annyi napelem készülhet, amennyi 300 ezer ember éves energiaigényét fedezheti. Mint fogalmazott: a megújuló energiaforrásoknak, így a napenergiának is kiemelkedő szerepe van azon károk enyhítésében, amelyeket az ember tevékenysége okozott a Földön. "Ezt a versenyt gyermekeink, unokáink érdekében meg kell nyernünk, ez a beruházás ebben segít minket" - mondta az államfő. Ádernek nemcsak köztársasági elnökként, már sokkal korábban is szívügye volt a csornai napelemgyár, hiszen még európai parlamenti (EP-) képviselőként részt vett a beruházás eredeti bejelentésén is, Győrben, ahol Gyopáros Alpár fideszes országgyűlési képviselő, Becsey Zsolt államtitkár együtt hirdetett örömünnepet afelett: a kormány 935 millió forint állami támogatást nyújt a projekthez. Áder maga akkor úgy fogalmazott: nem csak Csorna és a Rábaköz, de az ország szempontjából is jelentős fejlesztésről van szó. "A számítások szerint az államháztartásnak 2014 végére térül meg a csaknem egymilliárd forintnyi összeg" - állították a kormánypárti politikusok, akik ma már nem hajlandóak megválaszolni a közpénz eltűnését firtató kérdéseket.



CEU kontra kormány - Állóháború

Halmai Katalin Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.03.30. 22:31

Óráról órára többen állnak ki a CEU mellett, s tiltakoznak a Közép-európai Egyetem ellen intézett kormányzati támadás miatt: a Bibó István Szakkollégium tagjaitól kezdve André Goodfrienden és az MTA elnökön át megannyi civil szervezetig ível az oktatási intézményért aggódok köre. A mind masszívabb tiltakozások, a nemzetközi sajtó bírálata és a figyelmeztető diplomáciai jelzések ellenére sem tervezi a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítás-tervezet visszavonását a kormány. Csakhogy a CEU sem hátrál, máris építi védvonalait: Michael Ingatieff elnök-rektor – miután eredménytelenül tárgyalt szerda esete Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral – vasárnap Washingtonba utazik, hogy ismertesse a CEU helyzetét az amerikai törvényhozókkal és a médiával.

Ingatieff amerikai útja kényelmetlen helyzetbe hozhatja az Orbán-kormányt. A rektor ugyanis – amellett, hogy professzora volt egyebek között a Cambridge Egyetemnek és a Harvardnak – a politikai terepen is otthonosan mozog, miután liberális színekben képviselő volt az ottawai parlamentben, s vezette az ellenzéket is. Most ráadásul különösebben lobbiznia sem kell: egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok budapesti Nagykövetsége óvott a CEU veszélyeztetésétől, Ben Cardin amerikai demokrata szenátor támogatásáról biztosította az egyetemet írásos közleményében. A szenátus külügyi bizottságának tagja szerint az egyetem a két országot közti kötelék szimbóluma, a törvényjavaslat újabb lépés „egy izolacionista úton.”

Háború itt, mozdonyavatás ott
Miközben a Közép-európai Egyetem ellen háborút indított a kormány, csütörtökön látványos keretek között igyekeztek igazolni, hogy nem csak támadják a felsőoktatást. "A tanuláson, a kultúrán keresztül vezethet az út a boldogabb élet felé" - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Hoppál Péter a budapesti Nyugati pályaudvaron, a fennállásának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem és a MÁV-Start Zrt. közös rendezvényén. Hoppál ezután részt vett az egyetem nevét viselő, az intézmény alapítóinak emléket állító mozdony elindítási ceremóniáján.

Az USA budapesti nagykövetségének szerdai, kemény hangvételű állásfoglalásában egyebek mellett az állt: az egyetem erős kétpárti támogatást élvez az amerikai kormányban, és az Egyesült Államok ellenez bármilyen törekvést, amely veszélyezteti az intézmény működését vagy függetlenségét. Brüsszelben ennél sokkal visszafogottabban kommentálták csütörtökön az ügyet. Az Európai Bizottság tartja magát ahhoz a szabályhoz, hogy nem véleményez törvénymódosítási terveket. Egyelőre várjuk, hogy a tervezetből mi marad - tájékoztatta a Népszavát a testület szóvivői szolgálata.

Meglehet, hamarosan már lesz mit véleményezniük: a kormány ugyanis csütörötökön is többször világossá tette, nem vonja vissza a a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének jövőbeni feltételeit tartalmazó törvénymódosító javaslatot. Ez egyébként már a szerda esti egyeztetésen világossá, a tárgyalásról Michael Ingatieff azt közölte: "Továbbra is szándékunkban áll párbeszédet folytatni a kormányzattal, de a benyújtott törvénytervezetet nem tudjuk az egyeztetések alapjául elfogadni. Megismételtük és fenntartjuk azt a kérésünket, hogy a kormány vonja vissza a törvénytervezetet, és kezdjen egyeztetést a helyzet megoldására." Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár – a CEU rektorával folytatott szerda esti egyeztetésre utalva – közölte, megismerték az egyetem érveit, és ennek alapján nem látják szükségesnek visszavonni a javaslatot, szerintük a törvényben szereplő feltételek teljesíthetők. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy a CEU számára nem jelent kockázatot a javaslat, a magyar törvényeket pedig mindenkinek, minden felsőoktatási intézménynek be kell tartania. Az államtitkár szerint diplomáciai bonyodalom nem várható a javaslat miatt. Jelezte azt is: péntek délután az MTA elnökével - a CEU mellett kiálló, és közvetítői szerepet ajánló - Lovász Lászlóval tárgyal majd, s a törvénymódosításról egyeztet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, továbbá a rektori konferenciával.

Nemzetközi össztűz Orbánra

Német, osztrák, brit és francia lapok, valamint a BBC brit közszolgálati média is kommentálta csütörtökön a történteket.

A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az CEU eredményeit méltatva arról írt: az egyetem bűne, hogy Soros György finanszírozza, „Orbán megosztó politikája pedig csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép".

A liberális Süddeutsche Zeitung (SZ) Mindenki rohamra című kommentárja szerint régóta várható volt a CEU elleni csapás, amely valójában "a tudomány és a baloldali Amerika" ellen irányul. A lap szerint előfordulhat, hogy Orbán most túlvállalja magát, Magyarország nagy árat fizet az akadémiai világ ennyire tekintélyes tagja elleni támadásért.

Az osztrák jobboldali Die Presse azt írta: a módosítás "kimondatlanul" arra irányul, hogy a magyar milliárdos Soros György által támogatott liberális CEU-t bezárják.

A bécsi liberális Der Standardban az olvasható: a Soros Nyílt Társadalom Alapítványa által képviselt szellemiség, a tolerancia, a nyitottság, az ésszerű párbeszéd és a nyílt kritika épp "az orbáni politikai és hatalmi felfogás antitézise"

A londoni Financial Times (FT) – emlékeztetve, hogy a kormányfő valaha a Soros-ösztöndíj kedvezményezettje volt – úgy vont mérleget, hogy a CEU elleni lépés a kormányfő és az általa ideológiai ellenségnek tekintett Soros közötti harc kiterjesztését jelenti.

A BBC tudósítója arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez olyan időszakban történik, amikor folyamatosan romlik Donald Trump és Soros György kapcsolata.

A francia balliberális napilap, a Le Monde arra emlékeztetett, hogy a menedékkérőket és a szabadságjogokat védelmező, részben Soros alapítványa által támogatott civil szervezetek és a média után került célpontba a CEU.

Védte a törvényt Lázár János, Miniszterelnöksége vezető miniszter is, aki a Kormányinfón azt mondta: a külföldi egyetemek sem csaphatják be a diákokat, nem élhetnek vissza helyzetükkel, nekik is vállalniuk kell a magyar törvények betartását. Jelezte ugyanakkor, hogy minden külföldi egyetem számíthat rá, a kormány méltányos módon vizsgálja meg a kérelmét, mind az együttműködést, mind a képzés tartalmát illetően. Szerinte minden, ami ezen felül van, "politikai hisztériakeltés".

Noha a kormányzat szerint „rendben van” a lex CEU, egyre többen állnak ki Soros György elleni hadjárat részeként célkeresztbe került intézmény mellett. Azok után, hogy már szerdán civilek, tudósok, politikusok sokasága, és az MTA elnöke is védelmébe vette az egyetemet, csütörtökön is folyamatosan jelenetek meg a kormány eljárása ellen tiltakozó és a CEU-val szolidaritást vállaló nyilatkozatok.

Nehezített pályák: diákok tiltakoztak

Lépcsőn ücsörgő diákok, szülők, aktivisták és egy iskolaigazgató fogadták az Emberi Erőforrások Minisztériumának dolgozóit csütörtök reggel, a tárca Szalay utcai épületének bejáratánál. A munkahelyükre bejutni igyekvők - más választásuk nem lévén - átléptek a demonstrálókon, és ez szimbolikusnak is tekinthető. Bár sem Balog Zoltán miniszter, sem Palkovics László oktatási államtitkár nem "futott bele" a Tanítanék! mozgalom demonstrációjába, a tárca dolgozói több tízezer végzős szakgimnazistán "léptek át", amikor egy szabálymódosítással megnehezítették számukra az érettségit, az utolsó pillanatokban. A polgári engedetlenségi akcióban résztvevők jelképesen több ezer gemkapocsból fűzött lánccal a nyakukban próbálták felhívni a döntéshozók figyelmét mintegy 30 ezer diák szorult helyzetére, egyúttal szolidaritásukat fejezték ki a CEU diákjaival is.

Sz. K.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy fogalmazott: a felsőoktatási törvény tervezett módosításai alkotmányellenesek, mivel önkényesen korlátozzák a kutatás és a tanítás és a tanulás szabadságát. A jogvédő civil szervezet felidézte, a felsőoktatási törvény jelenleg is biztosítja, hogy csak akkreditált, vagyis szakmai követelmények alapján engedélyezett intézmények folytathassanak Magyarországon felsőoktatási tevékenységet. Ehhez képest a tervezet szerint ezután csak a kormány “elvi támogatását” élvező külföldi egyetemek működhetnének hazánkban. Mint írták, az egyetemek és általánosságban a felsőoktatási szektor szabad, autonóm működése a kutatás, a tanítás és a tanulás szabadságából eredő alkotmányos jog és követelmény. A külföldi egyetemek magyarországi tevékenysége elé gördített újabb feltételek alkotmányos jogokat korlátoznak - anélkül, hogy ezt racionális okok igazolnák. A törvényjavaslat ráadásul a külföldi egyetemek hazai működését a “támogató” nemzetközi szerződések, vagyis politikai akarat kérdésévé tenné.

A TASZ szerint nyilvánvaló: a kormány újabb törekvését látjuk arra, hogy felszámoljon minden olyan szellemi közösséget, amellyel nem ért egyet, ugyanebbe a sorba illeszkedik a közéleti kérdésekben kritikus civil szervezetek kormányzati vegzálása, és a kormánykritikus média bedarálása. “A szabad oktatást és kutatást a kormány pillanatnyi kommunikációs céljainak alárendelni ostoba jogsértés” - mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.

Lázár és a sajtó
Annak, amit Joó Hajnalka megír, tíz százaléka jön be - mondta csütörtökön a kancelláriaminiszter, amikor az ATV munkatársa egy hvg.hu cikkre kérdezett rá a CEU-botrány kapcsán. (A ma a HVG-nél dolgozó újságíró nevéhez kötődik többek között, hogy az origo.hu munkatársaként kiperelt Századvég-iratokat a vs.hu-n nyilvánosságra hozta.) A Népszava munkatársa azt kérdezte Lázár Jánostól: mióta van benne egy miniszter munkakörében, hogy újságírókat minősítsen a Kormányinfón. Lázár szerint neki van hozzá joga, mivel tizenöt éve jár a parlamentbe. A miniszter szerint tudósítónk kikérheti magának, amit ő Joó Hajnalkáról mondott, hiszen ezért van a Kormányinfó. Megkérdeztük Joó Hajnalkát, mit gondol a kancelláriaminiszter hitelrontásáról, amire csak úgy reagált: értem, hogy Lázár Jánosnak fáj, amit a fideszesek névvel nem mernek nyilatkozni a CEU-ról, de ezek a nézetek, indulatok akkor is léteznek a Fideszben, ha a miniszter úrnak nem tetszenek. Amúgy szívesen összegyűjteném az írásaimat, melyik bizonyult igaznak és melyik nem, szerintem az arány éppen a fordítottja lenne annak, amit ő mond.

Tiltakoztak a Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatói, akik szerint az egyik legjobb magyarországi egyetem létét fenyegeti a kormány. Meggyőződésünk, hogy a CEU nélkül az egész magyar felsőoktatás gyengébb lenne - írták, arra kérve a döntéshozókat, vonják vissza a diszkriminatív törvényjavaslatot. Nyolc szakkollégium – többek között az ELTE Bibó István Szakkollégium és a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium - közös nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a CEU-val: „Ma Magyarországon a CEU által kínált képzések alternatívát képesek nyújtani a hasonló színvonalon csak külföldi egyetemeken elérhetőekkel szemben. Ezáltal kiemelkedő szerepet játszik a magyar hallgatók és szakkollégisták itthon tartásában.”

Nyílt levélben állt ki a CEU mellett az Oktatói Hálózat, amely felszólította Balog Zoltán minisztert, vonja vissza a javaslatot. „Ennek az egyetemnek az elüldözése Magyarországról pótolhatatlan tudományos, képzési és kulturális veszteséget okozna.” - írta tiltakozó közleményében a Magyar Tudományos Akadémiai tagjai és doktorai által alapított Stádium 28 Kör.

André Goodfriend, az Egyesült Államok volt magyarországi ügyvivője Facebook-bejegyzésben állt ki a CEU mellett. Pokorni Zoltán, volt oktatási miniszter viszont nem foglalt állást. "Köszönjük megtisztelő érdeklődését, nem szeretnénk élni a megszólalás lehetőségével" – üzente sajtóreferensével. „Én azt mondom, ne álljunk meg félúton. Tiltsuk be az angol nyelvet, úgy ahogy van. Sőt, mindent, ami a rothadó nyugatról jön.” - írta Facebook oldalán Dragomán György. Az író egyébként szövegéhez mellékelte a közösségi médiában a szolidaritás és tiltakozás szimbólumává vált fordulatot: „#IstandwithCEU”. Manherz Károly, aki másfél évtizeden át volt az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja, 2006 és 2010 között pedig felsőoktatási szakállamtitkárként dolgozott, úgy vélekedett: eddig is szabályozták a külföldi alapítású egyetemek magyarországi működését, ez senkinek nem fájt, működött régebben is. A szakértő szerint bár Palkovics László bejelentette, nem vonják vissza a törvénymódosítás tervezetét, bízik abban, hogy végül győz a józan ész. A szakértő üdvözölte a nagy nemzetközi felháborodást, de „a kormány eddig sem adott más véleményére”.

New York-i hatok

A Central European University (CEU) 1996-ban kapta meg a végleges és teljes akkreditációját a New York-i oktatási hivataltól. Ekkor jegyezték be amerikai egyetemként, amelyet már eleve azért hoztak létre, hogy Kelet-Európában indítson felsőfokú képzést. A kissé megtévesztően a „New York Állam Egyeteme” nevet viselő kormányzótanács felügyeli szinte az összes new york-i oktatási és számos kulturális intézményt, köztük a világhírű New York-i közkönyvtárat és az állami levéltárat is. Hétezer általános- és középiskola, 250 főiskola és egyetem, 250 profitorientált iskola, hétezer könyvtár és 750 múzeum tartozik a fennhatósága alá.

Az 1784-ben alapított testület Amerika- és világszerte elismert munkát végez, ezért már a XIX. századtól kezdve ehhez a testülethez fordultak olyan külföldi felsőoktatási intézmények, amelyek rangos amerikai akkreditációra pályáztak. A testület internetes honlapján a témában fellelhető dokumentum hangsúlyozza: alapszabályának egyetlen passzusa sem követeli meg, hogy az általa akkreditált intézmény oktatási tevékenységet folytasson New York államban. Azaz a CEU teljesen megfelel az amerikai akkreditáló testület tevékenységének. (A 2004-ben Magyarország és New York Állam Kormánya között létrejött nyilatkozat támogatta a CEU azon célját, hogy az amerikai egyetemi státusz megőrzésével, magyarországi akkreditációt szerezzen. A nyilatkozat aláírását követően jött létre a Magyarországon a Közép-európai Egyetem. Azóta a CEU és a KEE egy egyetemként működik, egy egyetemi campus-szal Budapesten.)

Lapunk megkereste a New York-i oktatási kormányzótanács kommunikációs osztályát, ahol megerősítették azt az információt, hogy jelenleg csupán hat nem amerikai felsőoktatási intézmény rendelkezik a testülettől akkreditációval. (Az elmúlt több mint kétszáz évben összesen 16 ilyen iskolának adtak engedélyt.) A CEU mellett a hat iskola közé tartozik például az 1863-ban akkreditált American University of Beirut, amely Libanon legjobb, és a Közel-Kelet egyik legjobb felsőoktatási intézményének számít. Két izraeli és még egy libanoni egyetem, valamint a prágai közgazdaság-tudományi kutatóintézet, a CERGE-EI tagja még a New Yorkban akkreditált külföldi egyetemek csoportjának. A testület hangsúlyozza: a külföldi egyetemek akkreditációja és felügyelete megegyezik azzal, ahogyan az állam területén működő amerikai intézményeket kezelik. Az akkreditációs folyamatot nem maga a kormányzótanács végzi; erre a teljes Egyesült Államok területéről kér fel szakértőket. Ők látogatnak el a képzés helyszínére is szemlét tartani.

K. A. T.