Előfizetés

Az olimpiára készül Berki Krisztián

A hétvégén a dohai világkupaversenyen győztes olimpiai bajnok Berki Krisztián mindent alárendel a 2020-as tokiói megmérettetésnek - közölte a sportoló egy televíziós interjúban. 

A lólengés olimpiai, világ- és Európa-bajnoka elmondta, az utóbbi időszakban azért utazott el a melbourne-i, a bakui, majd a dohai világkupa-viadalra is, hogy megismerje a helyszíneket, jövőre ugyanis e városokban rendezik azokat a Világkupa-viadalokat, amelyekről az új szabályok szerint ki lehet jutni majd az olimpiára.

Berki azt közölte: természetesen nagyon örül neki, hogy Ausztráliában és Dohában is győzött, Bakuban pedig ezüstérmes lett, leginkább azonban azzal elégedett, hogy az egymást követő kilencedik nemzetközi megmérettetésén is sikerült megcsinálnia a gyakorlatát. Az Újpest 32 éves tornásza hozzátette: a legerősebb, 7.0 kiinduló pontszámú gyakorlatát – a Berki elemmel együtt (amely az új szabályok szerint már csak 6.5-ösnek felel meg) – edzéseken már gyakorolják, ugyanakkor várhatóan csak az ősszel, az októberi, Montrealban sorra kerülő világbajnokságon vetik majd be. Emiatt áprilisban, a kolozsvári Európa-bajnokságon a vk-versenyeken bemutatott gyakorlatával áll szerhez.

Az olimpiai célokat tekintve Berki Krisztián kijelentette, az első és legfontosabb a kvóta megszerzése lesz, nagyon szeretné, hogy újra átélje azt az érzést, amelyet 2012-ben Londonban, amikor felállhatott a dobogó legfelső fokára. Éppen ezért a következő éveket teljes egészében a sikeres felkészülésnek szenteli.

Betiltaná a nukleáris fegyvereket a pápa

Publikálás dátuma
2017.03.29. 07:36
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A nukleáris fegyverek betiltását követelte Ferenc pápa. A katolikus egyházfő az ENSZ atomfegyverek betiltásáról szóló, kedden kezdődött konferenciájára küldött üzenetében közvetetten bírálta a NATO-tagországokat és Oroszországot az eseményről való távolmaradásuk miatt.

„Fel kell tennünk a kérdést, mennyire tartós a stabilitás, ha félelmen alapul” – írta üzenetében. Hozzátette, a nukleáris fegyverek nem jelentenek hatékony választ a 21. század kihívásaira, a terrorizmusra, a különféle konfliktusokra, a kiberbiztonságra, a környezetvédelmi problémákra és a szegénységre. New Yorkban mintegy száz ország vesz részt a konferencián.

Civil áldozatok az iraki terrorellenes harcban

Felgyorsult az iraki Moszul októberben kezdődött ostroma, az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet utolsó állásai is meggyengültek a történelmi nagyvárosban, de amint az Amnesty International tegnap kiadott közleménye jelzi, ezért súlyos árat fizetett a civil lakosság.

Az Amnesty International a nemzetközi jog megsértésével vádolja az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíciót, állítva, hogy a légicsapásokban többszáz civil vesztette életét. Moszul polgári védelmének egyik tisztviselője azonban a DPA hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy csak a Nyugat-Moszul elleni offenzíva február 19-i kezdete óta legkevesebb 3 ezer civil áldozata volt a harcoknak.

Az iraki kormányerők röplapokon, rádióban szólították fel a lakosságot, hogy a légicsapások ellenére ne hagyják el otthonaikat. A lakosság maradt, a terroristák pedig a házakba menekültek, amelyeket a koalíció terrorcélpontként lebombázott. Az Amnesty szerint a washingtoni katonai vezetés tudta, olyan célpontokra mér légicsapást, ahol civilek is vannak. A jogvédő szervezetnek nyilatkozó szemtanúk megerősítették, hogy a lebombázott lakóházakban valóban voltak terroristák, de azt is, hogy mellettük a családok is ott voltak. Az Amnesty International szerint ez azt jelenti, hogy a moszuli offenzívát vezető koalíciós erők nem tették meg a szükséges óvintézkedéseket a civil halálesetek elkerülése érdekében, ami a „nemzetközi humanitárius jog vérlázító megsértése".

Az Egyesült Államok hadseregének egyik szóvivője, John Thomas közölte, mindent megtesznek azért, hogy különbséget tegyenek a civil és a katonai célpontok között. Az amerikai és az iraki hatóságok is vizsgálják a civil áldozatokat követelő incidenseket.