Balatoni biciklistop

Az idén tavasszal sem lesz könnyű vonattal eljutni a Balaton déli partján fekvő települések jó részére: még javában tart ugyanis a Budapest–Székesfehérvár–Balatonszentgyörgy vonal felújítása. Most – és még június közepéig – a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti szakaszon dolgoznak. 

Jó hír viszont, hogy a nyári főszezonban, egészen pontosan június 16-tól már nem kell korlátozásokra számítani, a vonatok attól kezdve a teljes vonalon közlekednek - legalábbis szeptemberig, amikor is folytatják majd a munkát. (A tavaly tavasszal indított, összesen 72 milliárd forintba kerülő pályafelújítással a tervek szerint jövő szeptemberre végeznek.)

A munkálatok miatt Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy, illetve Szántód-Kőröshegy és Keszthely között vonatpótló buszok szállítják az utasokat. (Kivéve április 1-től 6-ig, amikor Szabadbattyán–Balatonszentgyörgy–Keszthely vonalon állítanak be vonatpótló buszokat.) Az átszállás miatti kényelmetlenségeket tetézi, hogy – mivel a buszok menetideje nagyobb, mint a vonatoké –, tovább tart az utazás. Nem is kevéssel: Balatonfenyvesre például 2 óra 16 perc az út általában, a vágányfelújítás idején viszont 2 óra 41 percig tart a valamivel több mint 150 kilométer abszolválása.

Bosszúságot okoz az is: miközben az utóbbi években a MÁV – a tó körüli kerékpáros élet élénkülése nyomán – igyekezett odafigyelni arra, hogy minél többen és minél kényelmesebben szállíthassák biciklijüket is, a vágányzár idején lenullázódik minden eddigi eredmény. A vonatpótló buszok ugyanis nem tudják a kerékpárokat elszállítani. Hogy akkor mit tehetnek azok, akik biciklijükkel utaznának a Balatonra? Megkérdeztük ezt a MÁV sajtóosztályán, de kitérő választ adva csak annyit írtak: „A vonatpótló autóbuszokon a kerékpárszállítást nem tudja biztosítani a MÁV-START.”

Szerző

Öt napig jelenthető a kár

A szokásosnál csaknem egy hónappal korábban kezdődik a biztosítóknál a tavaszi dömping, a hétvégi házakban télen esett károk bejelentése. A korai szezonnyitással arányosan idén hamarabb kezdenek „dolgozni” a besurranó tolvajok is – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. A CLB emlékeztet: a kártalanítási igényt az „észleléstől” számított öt napon belül jelezni kell a biztosítónál, de nem árt fényképet is készíteni a tapasztaltakról, s tanácsos mielőbb megkezdeni a kármentést. Van néhány káreset, amire a legjobb biztosítás sem fizet.

Szokatlanul korán, már a hétvégén benépesültek a nyaralóövezetek, sokan ezekben a napokban ellenőrzik idén először, rendben van-e a télre lezárt ház. Most derül ki, ha feltörték, elfagyott a vízvezeték, betört a pincébe a talajvíz, rádőlt a tetőre a szomszéd fája, vagy éppen szétfagyott a teraszon hagyott kerti bútor. Sokéves tapasztalatok szerint átlagosan minden tizedik nyaraló megrongálódik télen – mondta Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója figyelmeztet: a kárt a lehető leggyorsabban jelenteni kell, az észleléstől számított ötnapos határidőt ugyanis szigorúan veszik a biztosítók. A szakértő szerint nem árt azonnal fotókat is készíteni a tapasztaltakról, s ajánlott a kármentést is a lehető legrövidebb időn belül megkezdeni. Ez azért fontos, mert megtagadhatják a kártalanítást a biztosítók azoktól, akiknél azt gyanítják, a halogatással próbálnak tovább rontani a helyzeten, s felsrófolni a kártérítési összeget.

Van azonban néhány eset, amikor a legjobb biztosítás sem fizet – hívja fel a figyelmet Németh. Ilyen például az, ha a károsultnak a régóta korhadt saját fája dőlt a házára, mert nem vágta ki időben vagy szétfagyott a műanyag kerti bútor, amit egész télre a teraszon hagyott. Továbbra sem fizetnek a biztosítók a talajvíz okozta károkért, igaz, azokra az ingatlanokra, amelyek nyilvántartott belvizes területre épülnek, biztosítást sem lehet kötni.

A CLB tapasztalatai szerint a nyaralók télen évek óta célpontjai a betörőknek, akik kifigyelik, melyik házban hagytak hosszú hónapokra őrizetlenül értékeket – drága tévét, festményeket, – a tulajdonosok. A kártérítési igény bejelentésekor a biztosító minden körülményt megvizsgál, kiemelten figyeli azt is, hogy a károsult előzőleg mindent megtett-e a biztonságáért. Fontos szempont – egyebek között -, hogy van-e rács, megfelelő zár vagy esetleg riasztó a házban. Becslések szerint a hétvégi házak jelentős részére még mindig nincs biztosítás, amit most még a szezonnyitás előtt érdemes lenne pótolni.

Németh Péter szerint a korai szezonnyitás miatt hamarabb kezdhetnek „dolgozni” a besurranó tolvajok is, akik éppen ebben az időszakban kifigyelik, melyik nyaralóba kezdik visszahordani a télre biztonságba helyezett értékeket, amelyeket aztán ismét hetekre magára hagynak a nyaralótulajdonosok.

Szerző

Öt napig jelenthető a kár

A szokásosnál csaknem egy hónappal korábban kezdődik a biztosítóknál a tavaszi dömping, a hétvégi házakban télen esett károk bejelentése. A korai szezonnyitással arányosan idén hamarabb kezdenek „dolgozni” a besurranó tolvajok is – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. A CLB emlékeztet: a kártalanítási igényt az „észleléstől” számított öt napon belül jelezni kell a biztosítónál, de nem árt fényképet is készíteni a tapasztaltakról, s tanácsos mielőbb megkezdeni a kármentést. Van néhány káreset, amire a legjobb biztosítás sem fizet.

Szokatlanul korán, már a hétvégén benépesültek a nyaralóövezetek, sokan ezekben a napokban ellenőrzik idén először, rendben van-e a télre lezárt ház. Most derül ki, ha feltörték, elfagyott a vízvezeték, betört a pincébe a talajvíz, rádőlt a tetőre a szomszéd fája, vagy éppen szétfagyott a teraszon hagyott kerti bútor. Sokéves tapasztalatok szerint átlagosan minden tizedik nyaraló megrongálódik télen – mondta Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója figyelmeztet: a kárt a lehető leggyorsabban jelenteni kell, az észleléstől számított ötnapos határidőt ugyanis szigorúan veszik a biztosítók. A szakértő szerint nem árt azonnal fotókat is készíteni a tapasztaltakról, s ajánlott a kármentést is a lehető legrövidebb időn belül megkezdeni. Ez azért fontos, mert megtagadhatják a kártalanítást a biztosítók azoktól, akiknél azt gyanítják, a halogatással próbálnak tovább rontani a helyzeten, s felsrófolni a kártérítési összeget.

Van azonban néhány eset, amikor a legjobb biztosítás sem fizet – hívja fel a figyelmet Németh. Ilyen például az, ha a károsultnak a régóta korhadt saját fája dőlt a házára, mert nem vágta ki időben vagy szétfagyott a műanyag kerti bútor, amit egész télre a teraszon hagyott. Továbbra sem fizetnek a biztosítók a talajvíz okozta károkért, igaz, azokra az ingatlanokra, amelyek nyilvántartott belvizes területre épülnek, biztosítást sem lehet kötni.

A CLB tapasztalatai szerint a nyaralók télen évek óta célpontjai a betörőknek, akik kifigyelik, melyik házban hagytak hosszú hónapokra őrizetlenül értékeket – drága tévét, festményeket, – a tulajdonosok. A kártérítési igény bejelentésekor a biztosító minden körülményt megvizsgál, kiemelten figyeli azt is, hogy a károsult előzőleg mindent megtett-e a biztonságáért. Fontos szempont – egyebek között -, hogy van-e rács, megfelelő zár vagy esetleg riasztó a házban. Becslések szerint a hétvégi házak jelentős részére még mindig nincs biztosítás, amit most még a szezonnyitás előtt érdemes lenne pótolni.

Németh Péter szerint a korai szezonnyitás miatt hamarabb kezdhetnek „dolgozni” a besurranó tolvajok is, akik éppen ebben az időszakban kifigyelik, melyik nyaralóba kezdik visszahordani a télre biztonságba helyezett értékeket, amelyeket aztán ismét hetekre magára hagynak a nyaralótulajdonosok.

Szerző