Tarol Vajna rádiója

Csaknem egymilliós országos hallgatottságával Andy Vajna Rádió1-e a leghallgatottabb adó - derült ki a TNS Hoffmann - Mediameter adataiból. 

A legfrissebb mérések alapján országosan, a teljes népességben több mint 110 ezerrel nőtt a hallgatók száma az előző mérési időszakhoz képest, közelítve az egymilliós határ felé. A Class FM novemberi megszűnését, Sebestyén Balázsék átigazolása után követő időszakban a Rádió1 hallgatottsága hónapról - hónapra növekszik, jelenleg a kereskedelmi csatornák között a teljes mért célcsoportban is piacvezető. Budapesten ugyanebben a 18-59 éves korcsoportban Vajna rádiója nem csak a reggeli műsorsávban, hanem a teljes napi műsor tekintetében is piacvezető.

Budapesten a 30-49 évesek között is megelőzte a többi csatornát. A csatornahálózat elérése - az országos adókhoz képest kisebb lefedettsége ellenére - a fiatal, 15-29 éves célcsoportban magasabb hallgatottsági adatokat produkál, mint a legnagyobb lefedettséggel rendelkező Petőfi Rádió. Mindezt Vajnáék úgy érték el, hogy nem országosan szólnak, de már Budapesten kívül a Dunántúl északi részét, a Duna mentét, valamint Észak-Magyarország jelentős részét is a hálózatukban tudhatják. Ezzel nemcsak az általuk sugárzott tartalom jut el milliókhoz, hanem a reklámértékesítés lehetőségeiben is egy szintet ugranak, hiszen minél nagyobb a hallgatottság, annál több a bevétel. A Rádió1 híradójában egyébként javarészt az MTI és a közmédia "baráti" híreit olvassák be.

Hamarosan újabb frekvenciákért indulhat meg a harc, hiszen a Médiatanács a múlt héten bejelentette, áttekintette a budapesti működő rádióadókat, és felkéri az NMHH Hivatalát "két budapesti telephelyű rádiós műsorszolgáltatási lehetőség frekvenciatervének kidolgozására". A frekvenciatervezés időkerete három hónap, célja, hogy a két médiaszolgáltatási lehetőséget a lehető legjobb minőséggel és legnagyobb egybefüggő vételkörzettel alakítsák ki. A pályázati felhívás nagyjából fél éven belül jelenhet meg.

Szerző

A Városházán fúrják a mobilgátat

Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:09

A Városházán tiltakoznak ma a Római part megvédésére szerveződött civilek az ingatlanfejlesztési célokért a partszakasz eredeti hangulatát feláldozó gátépítési tervek ellen. A közgyűlés április 5-én szavaz a védmű nyomvonaláról, a városvezetés azonban már megkezdte a mobilgát melletti döntés hangulati előkészítését.

„Ha Tarlós István nem jön a Rómaira, menjünk el hozzá mi és mutassuk meg, hogy mit szeretnének az itt élők és a Római-partot szeretők! Biztonságos árvízvédelmet, gátat a Nánásin, fákat a Rómain!” - ezzel a bevezetővel hívják a szimpatizánsokat a civilek a ma esti városházi demonstrációjukra. Facebook-felhívásuk szerint a Fővárosi Közgyűlés a Népszava információi alapján április 5-én dönteni készül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről, anélkül, hogy teljes körű és objektív információkat osztottak volna meg az érintett lakossággal a lehetséges megoldásokról. 

Az előjelek alapján szinte biztosra vehető, hogy a közgyűlés a mobilgát mellett foglal állást, annak ellenére, hogy a Műegyetem szakértőinek tanulmánya kimutatta: műszakilag mindkét verzió – a Nánási út vonalát követő hagyományos, illetve a parton futó mobil védmű – megvalósítható. A főpolgármester szerint a mobilgát olcsóbb, ám az áraknak eddig a nagyságrendjét sem tudták eltalálni a politikusok.

A római-parti védmű vizsgált nyomvonalaival kapcsolatban Tarlós István főpolgármester a napokban úgy nyilatkozott: számára az az alapkérdés, hogy a változatok mennyibe kerülnek, van-e a költségekre fedezet, és hogy a Csillaghegyi-öblözetben a 70 hektárnyi veszélyeztetett terület "sorsára hagyása mekkora felelősséggel jár". A főpolgármester is megerősítette, hogy technikai értelemben a mobilgát és a Nánási úti hagyományos védmű is megoldás, ám az áruk eltérő: az előző 7 milliárd forinttal olcsóbb. Ezt azonban sokan kétségbe vonják, mondván: egy olyan beruházás esetén, amely már az első kapavágás előtt a tízszeresére drágult, nehéz egzakt számokról beszélni.

Béres András, a Párbeszéd III. kerületi képviselője szerint „nagyon kemény, izzadtságszagú munkával” hozták ki, hogy a mobilgát jelentősen olcsóbb, mert ez volt a megrendelés. „Józan paraszti ésszel nehezen belátható, hogy miért kerül többe egy sokkal alacsonyabb hagyományos védmű” - szögezte le, azt is hozzátéve: még ha igaz lenne is a 7 milliárdos ártöbblet, az sem lenne túlzás egy 5 kilométer hosszú, védett partszakasz megőrzéséért egy olyan városban, ahol egyetlen stadion építésére 190 milliárdot költenek. A mobilgátat elutasító, közös népszavazási kezdeményezést beadó ellenzék szerint egy teljes körű fakataszter és a kivágásra ítélt fák megjelölése nélkül az sem egyértelmű, hogy melyik változat mennyi növény elpusztításával járna.

Tarlós István azt is kijelentette, hogy az összehasonlító tanulmány a parti védvonal mellett foglalt állást, ez azonban ebben a formában csúsztatás: a vonatkozó BME-anyag egyedül az ár alapján tett különbséget a két változat között. "Semmi mást nem akarunk, mint megvédeni Budapest egyetlen teljesen védtelen szakaszát" - fogalmazott Tarlós, megint csak pontatlanul: éppen a Népszava mutatta be a múlt héten azt a fővárosi dokumentációt, amely szerint messze nem a Rómain a legalacsonyabb az árvízbiztonság (az igazán komoly problémák a pesti oldalon vannak Megyer és Angyalföld környékén, a Csillaghegyi-öblözet csupán a középmezőnybe tartozik, Budapest árvízvédelme nem javul érdemben sem a mobilgát megépítésével, sem a Nánási úti gát magasításával).

Az ellenzék szerint nem is a gátépítés ára a valódi dilemma, hanem az, hogy az egyes nyomvonal változatok milyen komplex előnyökkel és hátrányokkal járnak - ebből egyoldalúan kiemelni a bekerülés kérdését és a hullámtérben illegálisan építkezők támogatását, a városfejlesztés teljes félreértése. A két gáttípushoz kétféle területfejlesztési koncepció tartozik – a mobilgát a part beépítését, a Nánási út megerősítése pedig inkább a Római rekreációs hasznosítását szolgálná –, erről kellene folynia a társadalmi vitának

Szerző

A Városházán fúrják a mobilgátat

Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:09

A Városházán tiltakoznak ma a Római part megvédésére szerveződött civilek az ingatlanfejlesztési célokért a partszakasz eredeti hangulatát feláldozó gátépítési tervek ellen. A közgyűlés április 5-én szavaz a védmű nyomvonaláról, a városvezetés azonban már megkezdte a mobilgát melletti döntés hangulati előkészítését.

„Ha Tarlós István nem jön a Rómaira, menjünk el hozzá mi és mutassuk meg, hogy mit szeretnének az itt élők és a Római-partot szeretők! Biztonságos árvízvédelmet, gátat a Nánásin, fákat a Rómain!” - ezzel a bevezetővel hívják a szimpatizánsokat a civilek a ma esti városházi demonstrációjukra. Facebook-felhívásuk szerint a Fővárosi Közgyűlés a Népszava információi alapján április 5-én dönteni készül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről, anélkül, hogy teljes körű és objektív információkat osztottak volna meg az érintett lakossággal a lehetséges megoldásokról. 

Az előjelek alapján szinte biztosra vehető, hogy a közgyűlés a mobilgát mellett foglal állást, annak ellenére, hogy a Műegyetem szakértőinek tanulmánya kimutatta: műszakilag mindkét verzió – a Nánási út vonalát követő hagyományos, illetve a parton futó mobil védmű – megvalósítható. A főpolgármester szerint a mobilgát olcsóbb, ám az áraknak eddig a nagyságrendjét sem tudták eltalálni a politikusok.

A római-parti védmű vizsgált nyomvonalaival kapcsolatban Tarlós István főpolgármester a napokban úgy nyilatkozott: számára az az alapkérdés, hogy a változatok mennyibe kerülnek, van-e a költségekre fedezet, és hogy a Csillaghegyi-öblözetben a 70 hektárnyi veszélyeztetett terület "sorsára hagyása mekkora felelősséggel jár". A főpolgármester is megerősítette, hogy technikai értelemben a mobilgát és a Nánási úti hagyományos védmű is megoldás, ám az áruk eltérő: az előző 7 milliárd forinttal olcsóbb. Ezt azonban sokan kétségbe vonják, mondván: egy olyan beruházás esetén, amely már az első kapavágás előtt a tízszeresére drágult, nehéz egzakt számokról beszélni.

Béres András, a Párbeszéd III. kerületi képviselője szerint „nagyon kemény, izzadtságszagú munkával” hozták ki, hogy a mobilgát jelentősen olcsóbb, mert ez volt a megrendelés. „Józan paraszti ésszel nehezen belátható, hogy miért kerül többe egy sokkal alacsonyabb hagyományos védmű” - szögezte le, azt is hozzátéve: még ha igaz lenne is a 7 milliárdos ártöbblet, az sem lenne túlzás egy 5 kilométer hosszú, védett partszakasz megőrzéséért egy olyan városban, ahol egyetlen stadion építésére 190 milliárdot költenek. A mobilgátat elutasító, közös népszavazási kezdeményezést beadó ellenzék szerint egy teljes körű fakataszter és a kivágásra ítélt fák megjelölése nélkül az sem egyértelmű, hogy melyik változat mennyi növény elpusztításával járna.

Tarlós István azt is kijelentette, hogy az összehasonlító tanulmány a parti védvonal mellett foglalt állást, ez azonban ebben a formában csúsztatás: a vonatkozó BME-anyag egyedül az ár alapján tett különbséget a két változat között. "Semmi mást nem akarunk, mint megvédeni Budapest egyetlen teljesen védtelen szakaszát" - fogalmazott Tarlós, megint csak pontatlanul: éppen a Népszava mutatta be a múlt héten azt a fővárosi dokumentációt, amely szerint messze nem a Rómain a legalacsonyabb az árvízbiztonság (az igazán komoly problémák a pesti oldalon vannak Megyer és Angyalföld környékén, a Csillaghegyi-öblözet csupán a középmezőnybe tartozik, Budapest árvízvédelme nem javul érdemben sem a mobilgát megépítésével, sem a Nánási úti gát magasításával).

Az ellenzék szerint nem is a gátépítés ára a valódi dilemma, hanem az, hogy az egyes nyomvonal változatok milyen komplex előnyökkel és hátrányokkal járnak - ebből egyoldalúan kiemelni a bekerülés kérdését és a hullámtérben illegálisan építkezők támogatását, a városfejlesztés teljes félreértése. A két gáttípushoz kétféle területfejlesztési koncepció tartozik – a mobilgát a part beépítését, a Nánási út megerősítése pedig inkább a Római rekreációs hasznosítását szolgálná –, erről kellene folynia a társadalmi vitának

Szerző