Előfizetés

Szimulátort és kiképző repülőket kapott a honvédség - Fotók

Publikálás dátuma
2017.03.24. 18:05
MTI Fotó: Mészáros János
Két korszerű, Zlin Z-242L típusú cseh repülőgépet és JTAC (előretolt repülésirányító, Joint Terminal Attack Controller) szimulátort adtak át Szolnokon, az Ittebei Kiss József helikopterbázison.

Simicskó István honvédelmi miniszter az eseményen elmondta: modernizációra van szükség, fejleszteni kell a Magyar Honvédséget, minden képességét, amelyre szükség lesz a jövőben is.

Ezt a célt szolgálja a tíz évre szóló, Zrínyi 2026 néven meghirdetett honvédelmi és haderőfejlesztési program, amely megőrzi a hagyományokat, az értékeket, a bajtársiasságot és a hazaszeretetet is. A program egyik kézzelfogható eredménye ennek a két repülőgépnek a megérkezése is - jegyezte meg.

A miniszter kiemelte: a 2016-os nyílt közbeszerzési eljáráson a legkedvezőbb ajánlatot a cseh Zlin Aircraft nyújtotta be. Ennek nyomán április végéig a most átadott két Zlin Z-242L típusú kétüléses repülőgép mellett további kettő Zlin Z-143LSi típusú négyüléses repülőgép érkezik Magyarországra. A nettó 363 millió forintos beszerzés a gépeken felül tartalmazza a pótalkatrészeket, tartozékokat, az állomány át- és kiképzését is - közölte.

A hajózó és a műszaki állomány Csehországban már megkapta a szükséges átképzést, sikeres vizsgát tett. A teljes állomány átképzése várhatóan 2017. május végéig valósul meg. A most beszerzett gépek kiképzésre, felderítésre, a határőrizeti munkát segítő megfigyelésre, futár feladatra, akár árvízi helyzet felmérésére is bevethetők lesznek.

Simicskó István elmondta: a két Zlin Z-242L típusú kiképző és a két Zlin Z-143LSi típusú felderítő és futár repülőgép már korszerű, digitális műszerekkel felszerelt. E gépek műszerezettsége olyan, hogy nemzetközi légi forgalomban is részt tudnak venni, hatótávolságuk 800 kilométer és 4 órát képesek egy feltöltéssel repülni - tette hozzá.

MTI Fotó: Mészáros János

MTI Fotó: Mészáros János

A magyar honvédségi rendszerbe állított új repülőgépek azokat a JAK-52-es kiképző repülőgépeket váltják le, amelyek az '50-es, '60-as évek technikai színvonalának felelnek meg, és további üzemeltetésük már nem lehetséges.

Simicskó István elmondta, a magyar katonák mindenhol a világban kiválóan helytállnak: Afganisztánban, Irakban, a Balkán térségében, Magyarországon és a déli határunk védelmében, a NATO- és nemzetközi missziókban. A magyar katonák jelentősen hozzájárulnak Magyarország nemzetközi megítéléséhez - fűzte hozzá.

Simicskó István kitért arra, hogy a mintegy másfél milliárd forint összértékű JTAC szimulátor Szolnokra telepítése amerikai támogatással valósult meg. A valósághű virtuális harcteret szimuláló rendszer rendkívül fontos eszköze a repülésirányító katonák kiképzésének és ilyen berendezéssel a régióban egyedül Magyarország rendelkezik - jegyezte meg.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a JTAC (előretolt repülésirányító) az a katona, aki egy előretolt állásból irányítja a harci repülőgépek csapásait. A Magyar Honvédség több alakulata is rendelkezik olyan kiképzett, NATO-képesítést szerzett katonákkal, akik képesek ellátni az előretolt repülésirányítás feladatát. A magyar JTAC műveleti alkalmazása már 2009-ben megjelent az afganisztáni hadszíntéren és a magyar JTAC operátorok élesben, harci körülmények között is bizonyították szakértelmüket.

A Zlin egy jól ismert, bejáratott típus a kiképző repülőgépek terén. A gyár az elmúlt 70 évben több ezer kiképzőgépet gyártott, amelyek a világ minden táján megtalálhatók. A jelenleg gyártott két- és négyüléses gépek 43 országban repülnek.
Az eseményen megemlékeztek arról a 62 ejtőernyős hősről, akik életüket adták szolgálatteljesítés közben a hazáért.

Nincs távszereplés az Eurovíziós Dalfesztiválon

Elutasította az orosz Pervij Kanal (Egyes csatorna) pénteken az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének (EBU) azt a kompromisszumos javaslatát, hogy élő műholdas összeköttetés révén, Moszkvából vegyen részt a májusi kijevi Eurovíziós Dalfesztiválon az ukrán beutazási tilalommal sújtott orosz előadó.

A televízió, amely Oroszországban közvetítené a dalversenyt, közleményében rámutatott, hogy Ukrajna megsértette a vonatkozó szabályokat, mert rendező országként minden részvevő számára biztosítania kell a beutazó vízumot a fesztivál idejére.

"Furcsának találjuk a távrészvételre vonatkozó javaslatot és elutasítjuk azt, mert ellentétes magának a rendezvénynek a lényegével, amelynek szigorú előírása az élő adásban való fellépés az Eurovízió színpadán" - mutatott rá a csatorna vezetése.
A Pervij Kanal szerint az EBU-nak nem kellene új szabályokat feltalálnia az orosz versenyző, Julija Szamojlova számára és a szövetség képes a saját előírásaival összhangban megrendezni a fesztivált.

Julija Szamojlova kerekesszékes orosz énekesnőt azért nem engedik fellépni Kijevben, mert egy krími vendégszereplése alkalmával megszegte azt az ukrán törvényt, amely csak ukrán területen és csak ukrán jóváhagyás birtokában engedélyezi a beutazást az elcsatolt Krím félszigetre. Kijev szerint Moszkva szándékosan provokálja Ukrajnát az eurovíziós jelölt személyével.

Csehország aláírja a római nyilatkozatot

A szombati római európai uniós csúcstalálkozó nyilatkozattervezete egy sor olyan gondolatot tartalmaz, amelyeket Csehország, illetve a V4-ek szorgalmaztak - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök pénteken Prágában, s hozzátette, hogy amennyiben a dokumentumon már nem változtatnak lényegesen, ő aláírja.

A V4-eknek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) Sobotka szerint sikerült elérniük, hogy a nyilatkozat nagy hangsúlyt fektessen az EU-n belüli biztonságra és a külső határok védelmére. "Európának képesnek kell lennie arra, hogy közösen harcoljon a terrorizmus, az illegális bevándorlás és a szervezett bűnözés ellen" - mondta Sobotka újságíróknak Rómába indulása előtt. További fontos témaként megemlítette az uniós tagállamok életszínvonalának kiegyenlítését és a szervezet nyitottságát további országok integrációjára.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök csütörtöki nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint Lengyelország nem írja alá a tervezett közös nyilatkozatot, ha abban nem kapnak helyet Varsó legfőbb követelései, a cseh kormányfő azt mondta, hogy erről Prága nem kapott hivatalos értesítést. "Csehországnak nincs hivatalos információja arról, hogy Lengyelország nem akarná aláírni a nyilatkozatot. A követelményeket, amelyekhez a dokumentum aláírását kötik, szintén nem ismertették velünk" - fejtette ki Sobotka kérdésre válaszolva.

A cseh miniszterelnök úgy véli: nagyon jó lenne, ha a dokumentum végső szövegében egyezség jönne létre. Csehország a nyilatkozatot csak akkor nem írná alá, ha annak tartalmában számára elfogadhatatlan változások történnének - jegyezte meg Bohuslav Sobotka. Megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Prága számára például elfogadhatatlan a kétsebességes Európa gondolata.