Cáfolta az FBI-főnök Obama lehallgatását

James Comey, az FBI igazgatója tegnap a washingtoni képviselőház igazságügyi bizottságának meghallgatásán – az igazságügyi tárca felhatalmazásával – leszögezte: sem az FBI-nak, sem a minisztériumnak nincs olyan információja, amely alátámasztaná Donald Trump állításait. 

Az amerikai elnök Twitteren március elején azzal vádolta meg elődjét, Barack Obamát, lehallgatta telefonjait a Trump-toronyban. Az NSA igazgatója, Michael Rogers is cáfolta azt a FoxNews jogi szakértője által hangoztatott állítást, hogy az Obama-kormányzat a brit GCHQ ügynökséget kérte volna fel Trump telefonjának lehallgatására. Comey megerősítette: egyetlen elnök sem rendelhet el lehallgatást, ezt szigorúan szabályozott módon csak bíróság teheti meg.

Az FBI-főnök megerősítette, jelenleg is folyik a vizsgálat a tavalyi elnökválasztás befolyásolását célzó orosz hackertámadások ügyében. Vizsgálják azt is, hogy a Trump-kampány tagjai és az orosz ügynökök között volt-e együttműködés. Comey hangsúlyozta, mivel folyamatban lévő vizsgálatról van szó, részleteket nem hozhat nyilvánosságra. Az igazságügyi bizottság republikánus tagjai más irányba igyekeztek terelni a meghallgatást. Tom Rooney kérdésére, törvénybe ütköző-e leleplezni valakinek a személyazonosságát, aki megfigyelés alatt áll, az FBI igazgatója igennel felelt.

Trey Gowdy – előző években ő vezette a bengázi konzulátus ügyében a demokraták ellen a vizsgálatot – az amerikai lapokban, meg nem nevezett kormányforrásokra hivatkozva közölt kiszivárogtatásokról igyekezett kimondatni: a kémkedési törvényt sérthetik. Gowdy az Obama-kormányzat több volt tagját, köztük John Brennan CIA-igazgatót, Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadót, s magát Obamát is felsorolta, mint akik tudhattak Trump leváltott nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Flynn orosz kapcsolatairól, s kiszivárogtathatták az információt.

Szerző

BKV: felmondások és sztrájkfenyegetés

Nyolcszáznál több aláírt felmondási nyilatkozatot helyeztek letétbe az Egységes Közlekedési Szakszervezetnél (EKSZ) a BKV dolgozói, többségében járművezetők és karbantartók, mert a cég vezetése továbbra sem adott bérajánlatot, az érdekvédők 3 évre szóló 30 százalékos követelését azonban nem fogadja el. Az állóháborúban a közlekedési vállalatnál működő három szakszervezet más-más módszerekkel bombázza a vezetőséget, a felmondások mellett van olyan érdekvédelmi szervezet, amelyik sztrájkkal fenyeget és nagyon sok dolgozó ezt is bevállalná. Az EKSZ tegnap felszólította a BKV vezérigazgatóját, hogy ne a 3 év egészére szóló 34 milliárd forintos béremelési keret előteremtésével húzza az időt, hanem adja oda az idei 15 százalékot az embereknek, további két évre pedig vállaljon garanciát.

Szerző

BKV: felmondások és sztrájkfenyegetés

Nyolcszáznál több aláírt felmondási nyilatkozatot helyeztek letétbe az Egységes Közlekedési Szakszervezetnél (EKSZ) a BKV dolgozói, többségében járművezetők és karbantartók, mert a cég vezetése továbbra sem adott bérajánlatot, az érdekvédők 3 évre szóló 30 százalékos követelését azonban nem fogadja el. Az állóháborúban a közlekedési vállalatnál működő három szakszervezet más-más módszerekkel bombázza a vezetőséget, a felmondások mellett van olyan érdekvédelmi szervezet, amelyik sztrájkkal fenyeget és nagyon sok dolgozó ezt is bevállalná. Az EKSZ tegnap felszólította a BKV vezérigazgatóját, hogy ne a 3 év egészére szóló 34 milliárd forintos béremelési keret előteremtésével húzza az időt, hanem adja oda az idei 15 százalékot az embereknek, további két évre pedig vállaljon garanciát.

Szerző