Alapszabályban rögzített elitellenesség

Nem engedi soraiba a Momentum Mozgalom sem a hajdani nyilasokat, sem a volt MSZMP-tagokat, de nem kér azokból sem, akik a rendszerváltás után „kiszolgálták” az önzőnek és korruptnak tartott politikai elitet. A párt külföldről érkező „vagyoni hozzájárulást” és névtelen adományt sem fogad el.

A Momentum Mozgalom a magyar társadalmat alkotó polgárok és közösségek szabadságán és konszenzusán alapuló, demokratikus, a jogállami keretek szerint működő, átlátható és korrupciómentes állam megteremtését szeretné elősegíteni – a kissé kacifántos mondat a szervezet immáron nyilvános alapszabályában olvasható. A mozgalom március elején, a váratlanul nagy sikert hozó „nolimpiás” népszavazási kezdeményezés után, zárt ajtók mögött tartott közgyűlésén hivatalosan is eldöntötte, hogy egyesületből párttá alakul. A bejegyzés iránti kérelmet március 9-én adták be a bíróságra. Akkori kérésünk, hogy szeretnénk megismerni a bírósági beadványhoz csatolt alapszabályt, most teljesült.

A Momentum Mozgalom – derül ki az alapszabályból – a „közügyek széles spektrumán kíván véleményalkotásával és nyilvános tevékenységével felelősséget vállalni”. A párt hisz az „értékek egymással párhuzamos érvényre jutásának társadalmi hasznosságában”, továbbá „a piacgazdaság és a teljesítményelvűség hatékonyságában”. Vallja ugyanakkor azt is, hogy mindez csak az esélyegyenlőség és a társadalmi mobilitás mindenkori biztosításával vezethet igazságos eredményre.

A párt elismeri a rendszerváltást követő időszak során létrejött demokratikus intézményeket és vívmányokat, ezzel együtt „mélységesen elítéli a politikai elit önző tevékenységét, így különösen az emberek megosztására és társadalmi konfliktusok kiélezésére épülő politikai tevékenységet, az önérdeket a közérdek elé helyező, a korrupciónak teret biztosító és abban aktívan résztvevő, illetve a demokratikus alapértékekkel szembemenő hatalomgyakorlást”.

Ebből fakadóan a Momentum Mozgalom e politikai elit, valamint az „azt kiszolgáló személyek és szervezetek részvétele nélkül kívánja elérni” céljait, és tagjaitól is elvárja, hogy függetlenek legyenek e politikai szerveződésektől. Nem lehet a Momentum tagja - de még csak pártoló tagja sem - az, aki másik, Magyarországon nyilvántartásba vett párt tagja, vagy olyan más politikai szervezet tagja, amellyel a mozgalomnak nincs hatályos együttműködési megállapodása.

Szintén nem csatlakozhat a Momentum Mozgalomhoz, aki „olyan pártnak vagy más politikai szervezetnek tagja vagy alkalmazottja volt, amely a rendszerváltást megelőző kommunista diktatúra vagy egyéb önkényuralmi rendszer céljait szolgálta”, így különösen a Nyilaskeresztes Párnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak (és jogelődjeinek).

A Momentum legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. Az alapszabály értelmében a küldöttgyűlést legalább évente két alkalommal kell összehívni: az egyiket lehetőség szerint az év első, a másikat az év második felében.

A párt – azon túl, hogy vállalkozói tevékenységet folytathat – elfogadja a központi költségvetéstől kapott juttatásokat. Ellenben „jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” a párt számára nem adhat „vagyoni hozzájárulást”, ahogyan külföldi szervezet és „nem magyar állampolgár természetes személy” sem. A tiltások közé tartozik, hogy ilyen támogatásban más állam sem részesítheti a pártot, a Momentum Mozgalom nem fogadhat el névtelen adományt sem.

Szerző

Nőjogok ellen harcol a Fidesz

Csodálom, hogy nem szakadt rájuk a plafon, amikor a nők jogaiért való őszinte kiállásról beszéltek legutóbb a kormány tagjai, hiszen Brüsszelben épp a nők esélyegyenlősége ellen folytatnak szégyenteljes és sunyi szabadságharcot - fogalmazott a Népszavának Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP) képviselője, miután Rétvári Bence, a humántárca államtitkára a napokban arról beszélt, a rendszerváltás óta ez a kormány tette a legtöbbet a magyar nők jogainak érvényesítéséért. Ujhelyi István rámutatott, az EP múlt heti plenáris ülésén a Fidesz-KDNP politikusai - miként a Jobbik képviselői - két olyan jelentés támogatását is megtagadták, amely a nők és a férfiak közötti egyenlőségről, illetve annak előmozdításáról szóltak. Tény, hogy a Fidesz-KDNP és a Jobbik európai politikusai múlt kedden nem szavazták meg az úgynevezett Urtasun-jelentést, amely a két nem közötti egyenlőség helyzetéről adott valós helyzetképet. És tartózkodtak annál a Clare Moody által jegyzett jelentésnél is, amely a nemek közötti egyenlőség előmozdítására szánt uniós támogatásokról szólt.

Nem ez az első eset, hogy az EP-ben a kormánypárti képviselők - legtöbbször a szélsőséges Jobbikkal egyetértve - nem támogatnak nőjogi kezdeményezéseket. Tavaly áprilisban a Fidesz tartózkodott például az Arena-jelentés megszavazásakor, amely többek között a teljes fizetést biztosító szülési szabadság idejének lehetséges megemelését tartalmazta, illetve a nők és a férfiak közötti bérszakadék megszüntetését és a nyugdíjszakadék csökkentését szorgalmazta. Szintén tartózkodtak az úgynevezett Kuneva-jelentés esetében, amely a női háztartási dolgozók diszkriminatív élethelyzetén igyekezett javítani, de nem szavazták meg a Honeyball-jelentés sem, amely a menedékkérő nők jogait és védelmét erősítette volna. Ugyanez történt a Terry Reintke zöld EP-képviselő által jegyzett jelentés esetében is, amely a nemek közötti egyenlőségről és a nők jogainak a digitális korban történő megerősítéséről szólt; a Fidesz ugyanis itt is tartózkodott.

Tény ugyanakkor, hogy volt már olyan, amikor a Fidesz európai képviselői nem voltak egységesek, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítéséről szóló Mlinar-jelentést például a Fidesz alelnöke és nőtagozati vezetője, Pelczné Gáll Ildikó támogatta, míg párttársai nemmel voksoltak. Ugyanennél a szavazásnál érdekes módon a jobbikos Morvai Krisztina is tartózkodott. Igaz azonban, van arra is példa, hogy a magyar kormánypártok támogatóan voksolnak egy-egy uniós szintű nőjogi ügyben. Ritka kivételként nemrég megszavazták például a Gabriel-jelentést, amely a nők jogairól, illetve az őket érő hátrányokról szólt; igaz, nem Európában, hanem a keleti partnerség államaiban. Amikor tehát más országokat kell elmarasztalni azért, mert a nőket hátrány és kirekesztés éri - például, ahogy a Fidesz által is megszavazott jelentés írja: kevés hely jut nekik a politikai döntéshozatalban - akkor a Fidesz képviselői már készek pozitívan viszonyulni a kérdéshez. A helyzet pikantériája, hogy épp ebben a kérdésben a női miniszter nélküli kabinet, illetve a tízszázalékos nőarányú magyar parlament jeleskedik legkevésbé Európában.

Ujhelyi ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: a Fidesz otthoni, "ultrakonzervatív macsótempóját" a párt brüsszeli képviselői láthatóan csak sunnyogva és kényszeresen követik. "Sajátos, hogy Orbánék otthon mindenért Brüsszelt teszik felelőssé és közben verik a mellüket, de az uniós döntéshozatalban épp ellenkezőleg cselekszenek. Az MSZP velük szemben valóban családban gondolkodik, ahol minden nőnek igazi megbecsülést, több szabadságot és nagyobb biztonságot tudunk garantálni. Mi olyan országot akarunk, ahol a nők közéleti és gazdasági aktivitásának ösztönzésével méltó helyet kaphatnak a közéletben és a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek az élet minden területén" - fogalmazott az EP-képviselő.

Témák
Fidesz EP nőjogok

Gémesi György községházból a Tisztelt Házba kerül?

Publikálás dátuma
2017.03.20. 06:06
Gémesi György pástra lép FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Korrupcióellenes, elszámoltató népszavazást indítana az Új Kezdet. Gémesi György most startoló jobbközép pártja a polgármesterek helyi meggyőző erejére épít, de programot csak társadalmi vitasorozat végén, októberben akar hirdetni.

Május 8-án Miskolcon az oktatási rendszer megújításáról tartja első szakmai konferenciáját az Új Kezdet – nyilatkozta a Népszavának a párt vezetőségének szombati bemutatkozása után Gémesi György. Az új tömörülés elnöke, Gödöllő civil támogatással megválasztott polgármestere hangsúlyozta, hogy a március 15-én meghirdetett 12 pontjuk valamennyi témakörében szerveznek ilyen tanácskozásokat, ahol a párthoz kötődő szakemberek közt egykori kormányzati szereplők is felbukkannak majd, de függetlenek és civil szervezetek munkatársai is elfogadták a meghívásokat. „Nem álltunk elő pártprogrammal, eredményesebbnek gondoljuk, ha ezeken a tanácskozásokon áll össze októberre a legfontosabb feladatok listája” – érvelt az MDF egykori alelnökeként és országgyűlési képviselőjeként a nagypolitikában korábban rutinosan mozgó politikus.

Az egyetlen kivétel, aminek a megvalósítását már el is indították, egy korrupcióellenes népszavazás megszervezése. A bizonytalan kimenetelű lépésre azért szánták rá magukat, mert azt látják, hogy eddig senki nem tudott érdemben változtatni a magyar társadalmat minden szinten átható visszaéléseken, pedig tiszta vizet kellene önteni a pohárba: vajon azt gondolják az emberek, hogy mindez elfogadható, vagy tiltakoznak ellene és felhatalmazást adnak a felszámolására? A kérdést több formában adták be a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítésre, Gémesi a szerintük legjobb szöveget olvasta fel, amely így szól: „Egyetért-e ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés alkosson törvényt, mely kötelezően előírja azt, hogy a NAV vagyonosodási vizsgálatot rendeljen el minden olyan személlyel és közeli hozzátartozóival szemben, aki 1987. március 15. és 2017. március 15. között a magyar kormány tagja, országgyűlési képviselő, polgármester volt, illetve – amennyiben a fenti személyek bármelyikével szemben a NAV szankcióval járó megállapítást tesz, úgy a megállapítással érintett személyt és közeli hozzátartozóit a megállapítástól számított 5 éves időtartamra tiltsák el minden közhatalmi funkciótól, és közpénz felhasználásával járó tevékenység végzésétől”. A pártelnök úgy fogalmazott, a megtisztulás jelentené az alapot a gazdaság újraszervezéséhez, az ország morális felemelkedéséhez.

Az ország és a politika erkölcsi állapota több mint egy évtizede foglalkoztatja Gémesi Györgyöt. A Fidesszel együttműködő MDF 2006-os bukásakor úgy fogalmazott: „Az MDF az alapértékrendjét hagyta ott, egész egyszerűen önös érdekpárttá vált”, amelynél neki nincs már módja arra, hogy tiszta, hiteles politikus maradjon. Már akkor azt mondta: ha létrejön egy önálló, keresztény értékeket valló, tiszta és mérsékelt hangvételű jobbközép párt, annak munkájában szívesen részt veszt. A jelek szerint azóta nem talált ilyen politikai erőt maga körül, ezért ő maga hozta létre a jobbközép tömörülésként meghatározott Új Kezdetet.

A párt szombaton bemutatott vezetői valamennyien kistelepülési polgármesterek, akiknek elegük van az Orbán-kormány önkormányzat-ellenes politikájából, a magyar vidék leszakadásából és a túlzott centralizáció bénító hatásából, a túlélésükért küzdő, egyre szegényedő tömegek semmibe vételéből. Elég volt, ezen változtatni kell – ismételték bemutatkozó kisfilmjeikben.

Az Új Kezdet ellen azonnal megindultak a kormányzati, kormánypárti támadások, Gémesi György ezzel magyarázta, hogy miért nem lép színre valamennyi szakértőjük és a már szinte minden megyében megszerveződött helyi csoportjuk. A pártelnök egy éve jelentette be a párt elindulását, azóta "csendes, de módszeres" építkezéssel épp azokat a tömegeket akarják elérni, akik nem az utcán hőbörögnek, hanem eddig a passzivitásba menekültek a számukra elfogadhatatlan kormányzati lépések miatt. Azokat szólítják harcba, akik ma még nem mondanak nyílt véleményt, vagy még bizonytalanok.

Persze - miként arra elemzők is rendre rámutatnak - minden új ellenzéki párt ezt a réteget akarja elsősorban megcélozni, és minél többen vannak, az annál jobb a Fidesznek. A pártelnök a bemutatkozó tájékoztatón kijelentette: „Mindannyiunkban van egy kis konzervatív, egy kis liberális, egy kis szociáldemokrata értékrend”, be kell fejezni a merev politikai besorolásokat. Az akár Polgármester Pártnak is nevezhető új tömörülés szerinte elsősorban azért esélyes arra, hogy nagypolitikai szereplővé váljon, mert az Orbán-kormány az utóbbi években lábbal tiporta az önkormányzatiságot, nyíltan fenyegette a 2 ezer fő alatti kistelepüléseket hivatalaik felszámolásával, ezek alkalmazottainak béremelését a sokszori átszervezésekkel teljesen kivéreztetett rendszerre bízta és nem támogatta. Ezek a polgármesterek – különösen a kistelepülési vezetők – napi kapcsolatban vannak az emberekkel, meggyőző erejük tehát sokszorosa a kormány álomplakátjainak. A baj csak az, hogy a legrosszabb helyzetben lévő kistelepülések lélekszáma nagyon alacsony, vagyis az Új Kezdet sorsa – lehet azt mondani – a közepes méretű községek és kisvárosok vezetőin és lakosságán múlhat. Ha őket megnyerik, akár a parlamentig is röpíthetik néhány vezetőjüket, de ha a Fidesz kampányosztogatása lesz a meggyőzőbb, akkor az új párt képtelen lesz az áttörésre.

Az Új Kezdet vezetősége
Gémesi György elnök, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke
Ambrus Gyöngyi alelnök, Kistokaj polgármestere
Hohn Krisztina alelnök, Mánfa polgármestere
Molnár Róbert alelnök, Kübekháza polgármestere
Pusztai-Csató Adrienn alelnök, Szentistván polgármestere
Üveges Gábor választmányi elnök, Hernádszentandrás polgármestere