Bajban Trump egészségügyi reformja

A Fehér Ház próbálja megmenteni a washingtoni képviselőházban kidolgozott egészségügyi reformtervet, amely az előző elnök, Barack Obama egészségbiztosítási törvényét, az Obamacare-t akarja visszavonni és új rendszerrel helyettesíteni. Mike Pence alelnök és Tom Price egészségügyi miniszter kétségbevonta a kongresszus költségvetési hivatalának (CBO) frissen nyilvánosságra hozott elemzésének megállapításait.

A független szakértői testület elemzése szerint ugyanis 2018-ra 14 millió ember veszítheti el egészségbiztosítását, ha az új törvény életbe lép. Hosszú távon még súlyosabbá válhat a helyzet, hisz az előrejelzések szerint 2020-ban 21, 2026-ban pedig legalább 24 millió embernek nem lesz egészségügyi ellátása a jelenlegi állapothoz képest. A CBO elemzése alapján ugyanakkor a tervezet a következő évtizedben jelentősen – 337 milliárd dollárral – apasztaná a szövetségi deficitet, mivel csökkenne a Medicaid programra és az Obamacare keretében a legszegényebbek egészségbiztosításának támogatására fordított összeg.

Tom Price, aki az elmúlt években keményen bírálta Obama reformját, rögvest kétségbe vonta a független hivatal adatait, mondván, végső soron többen járnak majd jól az új reformtervvel. Az új törvény értelmében rövid távon emelkedni, ám aztán 2026-ig mintegy 10 százalékkal mérséklődni fognak a biztosítási díjak a CBO szerint. Price pozitívumként állította be, hogy csökken a biztosítottak száma, mivel nem lesz kötelező egészségbiztosítást kötni, s így nem vásárolnak majd biztosítást azok, akik egészségesek.

Korántsem biztos azonban, hogy a tervezet átmegy a képviselőházban, mivel a konzervatív republikánusok túl enyhének találják, a mérsékelt republikánusok viszont tartanak attól, hogy hátrányt szenvednek emiatt a 2018-as, félidős választásokon. Donald Trump elnök maga is lobbizott ugyan a reform mellett, de nem kizárt, hogy ha nagyon népszerűtlen lesz az Obamacare visszavonása, akkor a kongresszusi republikánusokra hárítja amiatt a felelősséget.

Szerző

May március végén indítja a Brexitet

Theresa May brit miniszterelnök országjárásra indul, Skóciában, Wales-ben és Észak-Írországban is tárgyal majd, hogy a Brexittel kapcsolatosan konszenzust teremtsen az Egyesült Királyságban.

 A konzervatív kormányfő és David Davis, a brit EU-kilépés ügyeiben illetékes miniszter a gazdasági élet kulcsszereplőivel is megbeszélésekre készül a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása előtt – jelentette a The Guardian című lap. May hétfőn este megkapta a felhatalmazást a felsőháztól is a Brexit-folyamat beindítására, de keddi parlamenti beszédében jelezte, hogy ezt csak a hónap végén teszi meg.

A miniszterelnök az Európai Tanács múlt heti üléséről tartott alsóházi beszámolójában hangsúlyozta: egy erős és egységes Nagy-Britannia fenntartásában érdekelt, s bírálta a skót első minisztert, Nicola Sturgeont, hogy „politikai játszmákat játszik”, bizonytalanságot teremt, kockáztatva az Egyesült Királyság jövőjét. Sturgeon ugyanis bejelentette, hogy 2018 őszén vagy 2019 tavaszán Skóciában újabb függetlenségi népszavazást írnak ki.

Londonban sokan arra számítottak, hogy May a hétfői parlamenti jóváhagyás után rögtön, akár már kedden aktiválja az 50. cikkelyt – ám ez nem történt meg. A Downing Street 10. szerint még sincs szó halasztásról, hisz May menetrendjében mindig is március vége szerepelt céldátumként. Parlamenti beszédében a tory kormányfő úgy vélekedett, hogy a skóciai lakosság többsége nem akar egy második függetlenségi népszavazást. „Skócia számára a legfontosabb egységes piac az Egyesült Királyság piaca” – mondta May.

Noha a Skót Nemzeti Párt abban bízik, hogy az EU-kilépést ellenző skót szavazók igenjével a függetlenségpártiak javára billenne a mérleg egy újabb népszavazáson, egy tavaly év végi felmérés szerint ha most voksolnának a skótok, akkor az eredmény nem különbözne lényegesen a 2014-estől, amikor 55,3 százalék ellenezte Skócia függetlenné válását. A skótok 62 százaléka ugyan a Brexit ellen szavazott, de egy tavaly év végi felmérés szerint kisebb azok aránya, akik Skócia elszakadását támogatják és a Brexitet ellenzik, mint azoké, akik a Nagy-Britanniában maradás hívei, de ellenzik a Brexitet.

Szerző

Ideje, hogy a világ vezetői gondoskodjanak a szíriai háború több millió áldozatáról!

Publikálás dátuma
2017.03.15. 02:10

Mivel a szíriai háborús és emberiesség elleni bűncselekmények továbbra is megtorlatlanul maradnak, az Amnesty International a konfliktus hatodik évfordulóján ismét a világ vezetőihez fordul, hogy azok végre szolgáltassanak igazságot a pusztítás több millió áldozata számára.

Az Igazságot Szíriának elnevezésű kampány felszólítja a kormányokat, hogy vessenek véget a büntetlenségnek, és gondoskodjanak arról, hogy a felelősségrevonás valósággá válik. Politikailag és anyagilag is támogassák az ENSZ Közgyűlésében 2016 decemberében elfogadott nyomozati mechanizmust, és indítsanak nyomozásokat és eljárásokat a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények feltételezett elkövetőivel szemben a saját bíróságaik előtt.

„Hat szívettépő év után már nincs mentség arra, hogy ezek a nemzetközi jog szerinti szörnyű bűncselekmények megtorlás nélkül maradjanak." - mondta Samah Hadid, az Amnesty International bejrúti regionális irodájának kampányigazgatója.

„A kormányoknak minden eszközük megvan ahhoz, hogy véget vessenek a büntetlenségnek, amely több százezer ember életét követelte, és amely miatt több millió ember kényszerült elhagyni az otthonát. Itt az ideje, hogy használják is ezeket az eszözöket."

Minden országnak joga, hogy a nemzetközi jog szerinti bűncselekmények, így a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények ellen fellépjen. Vagyis az egyetemleges joghatóság értelmében lehetőség van nyomozásokat és büntetőeljárásokat indítani háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, kínzás, tömeggyilkosság vagy az erőszakos eltüntetés ügyeiben függetlenül attól, hol követték a bűncselekményt vagy milyen nemzetiségű az elkövető illetve az áldozat.

Napjainkban több mint 147 országban lenne lehetőség ilyen eljárásokat indítani. Jelenleg Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Svájc vizsgálódik szíriai bűncselekmények ügyében. Az ENSZ által 2016 decemberében elfogadott határozat felvillantotta a szíriaiak előtt annak a reményét, hogy igazságot szolgáltatnak számukra. Egy olyan független nemzetközi mechanizmusra tett javaslatot, amely segítséget nyújtana a 2011 márciusa óta Szíriában elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények felderítésében.

A paralizált Biztonsági Tanácsot megkerülő határozat erős üzenet: hangot ad annak a reménynek, hogy a jogsértéseknek véget vetni képtelen BT nélkül is lehetőség lesz az igazságszolgáltatásra. A mechanizmus beindításához viszont a tagországok anyagi támogatására van szükség. „A határozattal a nemzetközi közösség reménykedésre adott okot a szíriaiaknak: egy ígéretet küldött, hogy nem hagyja őket magukra, és a szenvedéseikért felelősök elnyerik a méltó büntetésüket." - mondta Samah Hadid.

„A határozatot támogató kormányoknak most biztosítaniuk kell a mechanizmus működéséhez szükséges anyagiakat, és támogatniuk kell, hogy a mechanizmus igazságot szolgáltasson a szíriai konfliktus áldozatainak."

Háttér

Az ENSZ Szíriával foglalkozó különmegbízottja szerint a konfliktus áldozatainak száma meghaladta a 400 000-et – vagyis minden száz szíriaiból egy az összecsapásokban halt meg. A lakosság több mint 20%-a menekültként él az ország határain kívül, miközben a Szíriában maradt lakosság fele szorul humanitárius segélyekre.

Az Amnesty International és más emberi jogi illetve ENSZ szervezetek is részletesen dokumentálták, hogy a konfliktus minden résztvevője követett el emberiesség elleni és háborús bűncselekményeket. Történtek tárgyalás nélküli kivégzések, kínzás és más kegyetlen, embertelen bánásmód, civil célpontok – lakóházak, orvosi létesítmények – elleni szándékos támadás, válogatás nélküli és aránytalan támadások, erőszakos eltüntetések, tömeggyilkosság és túszejtés.

Szerző