Előfizetés

Március 15. - Tüntetés, piknik, Orbán-beszéd

Z. Á.
Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:04
Egy éve március 15-én tüntetett a Tanítanék Mozgalom az oktatás helyzete miatt FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Miután tegnap Majtényi László államfőjelöltként felszólalhatott az Országgyűlésben, holnap a nemzeti ünnepen is beszédet mond egy tüntetésen. Az ellenzék államfőjelöltje az "Elnököt a köztársaságnak" csoport vonulásán vesz részt. A menet délután fél háromkor indul az Operától, a Nagymező utcán keresztül, s az Alkotmány utca Kossuth téri végénél fejeződik be.

"Budapest népe pár hete ellent mondott a hatalomnak. A hatalom vita helyett hazaárulózni kezdett. Mondjunk nemet az ország megosztására, mondjunk nemet a kormány arroganciájára és az ország kifosztására! Mutassuk meg, hogy kiállunk jogainkért és az országért! Ünnepeljük meg a szabadságért küzdő '48-as forradalmárokat és kívánjuk ma is a sajtó szabadságát" - fogalmaztak a szervezők.

Eközben a már említett fővárosi "nem" mozgatója, a frissen párttá alakuló Momentum Mozgalom most először tart hivatalos március 15-ei rendezvényt. Az ilyenkor megszokott felvonulások és tüntetések helyett piknikkel köszöntenék a tavaszt. "Nem lesz itt semmi különös, csak jól érezzük magunkat március idusán" - írták a Facebookon. A Momentum szerint március 15-e, a magyar történelem egyik legfontosabb emléknapja, így persze az új formáció rendezvényén lesz beszéd azoknak, akik szónoklatra vágynak, forradalmi emléktúra a "Momentum-tanösvényen", kokárdakészítés a "kreatív hazafiaknak", de lesznek gyerekprogramok és tematikus társasjátékok örökifjaknak, "közös méta testnevelésből felmentetteknek", történelmi és irodalmi előadások a művelődni vágyóknak. A program a Városligetben lesz, a Vajdahunyadvár és a Napozórét közötti részen.

Persze a nemzeti ünnep nem a Momentummal kezdődik, hanem - szokás szerint - az állami rendezvényekkel. "A nemzetközi összeesküvők azt akarják, hogy idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban. Ha az idegenek bejönnek, akkor nőket kergetnek majd az utcákon, zsinagógákat gyújtanak fel, bűnözés és terrorizmus lesz, a kultúra pedig elvész" - üzente tavaly március 15-én a kormányfő. Orbán Viktor idén megint a Múzeumkertben szól a népéhez, ám sok külföldire idén nem kell számítania: a baráti lengyel fizetett nézőközönség jórésze ugyanis - állítólag - lemondta budapesti útját, miután a magyar kormányfő Brüsszelben megszavazta Donald Tust újraválasztását az Európai Tanács élére. Lengyelek ide vagy oda, a hagyományokhoz híven reggel 9 órakor az Országház előtti zászlófelvonással kezdődnek az ünnepségek, innen a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekarának vezetésével vonulhatnak át az ünneplők a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. A történelmi lépcsőnél fél 11-kor kezdődik a program, elsőként Tarlós István főpolgármester köszöntőt mond, majd a miniszterelnök szólal föl. A nemzeti múzeumtól idén új útvonalon megy a díszmenet a budai Várba. Az Astoria, a Szabad sajtó út, a Március 15. tér, a Széchenyi István tér érintésével a Lánchídon keresztül halad a menet, majd a Clark Ádám térről a Hunyadi János úton keresztül érik el a Dísz teret. Mindezeket követően délután 3 órakor kezdődik majd az Országházban a díszünnepség, amelyen átadják a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Nem mindenki tarthatja meg egyébként nyugodtan a rendezvényét: törvénytelen határozatban tiltotta meg a rendőrség, hogy március 15-én kifütyüljék Orbán Viktort - írta legalábbis Facebook-oldalán Juhász Péter. Az Együtt elnöke szerint szabályosan bejelentették a síposztást, amit a törvények szerint nem tilthatott volna meg a hatóság, mert csak akkor mondhattak volna nemet, ha a demonstráció akadályozza a közlekedést vagy a népképviselet működését, de ezek egyike sem áll fent.

Juhászék kérelme arról szólt, hogy a nemzeti ünnepen az Astoriánál és a Kálvin téren egy-egy metrókijáratnál aláírást gyűjthessenek és sípot oszthassanak 9 óra 50 perctől 11 óráig, fél 12-ig el is hagyták volna a helyszínt. Ehelyett kokárdát osztanak majd, kérdés, lesz-e konfrontáció a rendőrséggel, s az Orbánt kísérő ünnepi menettel. Más pártok is tartanak megemlékezéseket, rendezvényeket a nemzeti ünnepen, ugyanakkor megelőzve a sokak által vélelmezett balhét, idén is március 14-én, tehát már ma emlékezik az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra az MSZP, méghozzá Miskolcon. Az Erzsébet téren beszédet mond Botka László, Szeged polgármestere és Molnár Gyula pártelnök. Az ünnepi megemlékezést és beszédeket követően az ellenzéki párt fáklyás felvonulást tart. Botka a miskolci beszédében új kampányt indít, amelyről lapunknak adott interjújában bővebben is beszélt.

Egy pottyantós lett az önkormányzat veszte

Doros Judit
Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:03
A vita tárgya FOTÓ: NÉPSZAVA
Kölcsönös vádaskodásoktól, s néhol már-már tragikomédiába hajló vitáktól hangos, rendkívüli önkormányzati ülést tartottak tegnap a Borsod megyei Izsófalván, amelynek végén feloszlatta magát a testület. 

A képviselőknél utoljára az verte ki a biztosítékot, hogy Simon Ottó polgármester pályázati pénzből leszigeteltette a hivatal melletti pottyantós vécét, miközben az iskolai tornaterem kimaradt ebből a fejlesztésből. Ráadásul a településnek 4,2 millió forintnyi pályázati pénzt is vissza kellett fizetnie, mert a helyi óvoda konyhájának átépítésekor változtattak a terveken, de ezt a falu vezetője nem jelentette be, ezért büntetést kaptak.

Az önfeloszlatásról döntő tegnapi rendkívüli testületi ülésen a polgármester többször is hangsúlyozta: mindenki úgy beszéljen, hogy később esetleg bíróság előtt is vállalni tudja a szavait. Szerinte a pottyantós vécét azért nem lehetett lebontani, vagy máshová áthelyezni, mert "az már száz éve itt áll". Ráadásul mivel része volt a felújítási terveknek, az árát nem lehetett volna másra - például térkövekre - költeni.

A vita tárgya FOTÓ: NÉPSZAVA

A vita tárgya FOTÓ: NÉPSZAVA

Ötvös Béla független képviselő erre úgy reagált: a polgármesternek kellett volna megakadályoznia, hogy a tervező egyáltalán betervezze a budi leszigetelését. Szó volt még arról, hogy a polgármester nem engedte felszólalni a képviselőket a falu ügyeiről tartott tájékoztatón, s kiderült az is, hogy a gazdasági bizottság vezetője és a településvezető korábban egy vita miatt összeverekedett, emiatt pedig jelenleg is folyik bírósági per. Simon Ottó többször is "kiosztotta" a testületi tagokat. Egyiküknek azt mondta, hogy még az áfát sem tudja rendesen kiszámolni, másiknak azt, hogy árvízkor esernyővel a kezében, lakkcipőben bámészkodott, ahelyett, hogy mentette volna, ami menthető. Kettejüket - névtelenül - megvádolta még azzal is: már megválasztásakor megfenyegették telefonon, hogy amennyiben nem lehetnek alpolgármesterek, megkeserítik az életét. "Hát, ez sikerült" - summázta.

A faluban többeket megkérdeztünk, mi a véleményük az önkormányzati "cirkuszról". Többen is ugyanazt válaszolták: elviselhették volna egymást még egy darabig a képviselők és a polgármester, mert az időközi választás is pénzbe kerül, ráadásul hamarosan jön a rendes voksolás.

Új Nemzeti Alaptanterv - Horrorisztikus elemekkel

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:02
A kormány oktatási kerekasztala: titokban egyeztettek FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
Elkészült a kormány az új Nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciójával, a lapunk birtokába került dokumentumból azonban nem sok jó olvasható ki. Bár a "jelenségalapú oktatásra" való áttérés nagy előrelépést jelentene, a mai körülmények között az kivitelezhetetlen, arra pedig még utalás sincs, hogy az oktatás szabadulhatna a központosított állami irányítás markából. Nahalka István oktatáskutató a koncepció bizonyos elemeit egyenesen horrorisztikusnak tartja.

Noha a kormánykommunikáció szerint radikálisan új szemléletű, a XXI. század kihívásainak megfelelő Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásán fáradozik az oktatásirányítás, úgy tűnik, hogy a 2012-ben elfogadott NAT alapjain valójában nem kívánnak radikálisan változtatni. Legalábbis ez olvasható ki abból, a köznevelési kerekasztal tagjai számára készült, majd lapunkhoz is eljutott dokumentumból, amely az új NAT pedagógiai koncepcióját is tartalmazza. A Csépe Valéria miniszteri biztos nevével fémjelzett szöveg előremutató elképzeléseket is tartalmaz, ám a koncepció lényegében az eddigi szabályozási logikát követi - valamivel korszerűbb megfogalmazásban.

"Jelenségalapú" oktatásra gondolnak

A szövegben több ponton is hangsúlyosan szerepel, hogy "jelenségalapú tudásszervezésre" kell építeni, ami túllép a ma alkalmazott ismeretalapú, tankönyvekre alapozott oktatáson. A koncepció ugyan nem tartalmaz konkrétumokat, de jelzi, hogy a megújítás területei között kiemelten szerepel a jelenségalapú oktatás tartalmi és módszertani meghatározása. Csépe Valéria egy múlt heti sajtótájékoztatón beszélt arról: nem is tantárgyakban, hanem műveltségterületekben kellene gondolkodni, amelyek az ismeret, a tudás és a készségek köré szerveződnek. A szöveg ezzel kapcsolatban egy ponton megemlíti, hogy például "a természettudomány műveltségterületén a jelenségalapú oktatás alapozó szakasza kritikusan fontos". E fogalom egyébként elsősorban a finn oktatási átalakítások nyomán jelent meg. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy a diákok nem tantárgyakba szervezve, hanem különböző projekteken keresztül sajátítják el a tanulnivalót, mindig valamilyen komplex jelenség körül forgó tevékenységek, illetve azok tanulmányozása során. Egy ilyen irányú elmozdulás Magyarországon valóban pozitív lépést jelentene, ugyanakkor a magyar pedagógiai közegben ez a módszer alig ismert (s talán nem is túl elfogadott). Ám ez csak a kisebbik gond. Nagyobb problémát jelenthet, hogy a módszer hatékony alkalmazásához legalább olyan átalakítások kellenének, mint a finneknél. Egy túlközpontosított rendszerben, az iskolák, a pedagógusok szakmai autonómiájának híján a siker kétséges.

Ráadásul számos iskolában a projektekhez, kísérletekhez szükséges infrastrukturális feltételek sem adottak, félő tehát, hasonlóképp járunk majd, mint a mindennapos testnevelés esetében. Utóbbitól nem tekint el az új NAT koncepciója sem, hiába kell tornaterem híján a diákoknak sok helyen a folyosókon (vagy mint Pilisszántón, az iskola széntárolójában) tornázniuk, a mindennapi testnevelés a hangsúlyos nevelési célok között szerepel, csakúgy, mint a nemzeti identitás megerősítése, a hit- és erkölcstan, vagy a művészettel és művészetre nevelés. Utóbbival kapcsolatban zárójelben az szerepel, "kiemelten az ének és zene", amivel akár valóra válhat Balog Zoltán víziója is a mindennapos iskolai éneklésről...

Kevesebb tananyag, a szegregáció marad

Ennek ellenére a szövegben lényegében beismerik, hogy a mindössze öt éve bevezetett NAT nem felel meg a XXI. század elvárásainak, a ma érvényben lévő, az ismereteket tantárgyakba szervező, a területek közötti összefüggéseket nem erősítő, a tantárgyi ismereteket mérő rendszert XX. századinak minősítik. De nemcsak ebben fedezhető fel ellentmondás a koncepcióban. Egy ponton említésre kerül, hogy a ma uralkodó ismeretalapú oktatásban az alaptantervek és a kerettantervek zsúfolttá, a diákok egyre nagyobb hányada számára elsajátíthatatlanná, alkalmazhatatlanná váltak. Néhány fejezettel később viszont már azt írja a szerző, hogy "bár gyakran elhangzik a tananyagcsökkentésre vonatkozó követelés, annak megvalósítása lehetetlen, s szakmailag nincs is értelme". Csépe Valéria szerint "a tananyagot nem csökkenteni, hanem súlyozni kell".

A súlyozás azt jelenti, más és más hangsúly kerülhet a tananyag-elemekre, több vagy kevesebb időt fordíthatnak a megtanulásukra. "Kérdés, hogy ezt a súlyt hol helyezzük el, ki vagy kik határozzák meg. Már korábban is mondtam: a súlyozás valójában a pedagógus feladata kellene, hogy legyen" - mondta lapunknak Nahalka István oktatáskutató. A Civil Közoktatási Platform (CKP) ügyvivője szerint a probléma gyökere ma éppen az, hogy a tananyagot és a követelményeket nem igazíthatja a pedagógus a konkrét helyzethez, a tanulócsoporthoz, a benne lévő egyes tanulókhoz, ez is felülről szabályozott. "Ezt meg kell szüntetni. Igenis a kötelező tananyag óriási csökkentésére van szükség" - szögezte le.

A koncepcióban tényként kezelik, hogy az új szabályozási rendszerben is kellenek kerettantervek, ám Nahalka szerint egy valóban radikális módosításnak fel kellene vetnie a kerettantervek szükségességének kérdését. A kutató szerint kerettantervre valójában nem is lenne szükség, az ugyanis korlátozza a személyre szóló tanítási-tanulási folyamatok szervezését. Ennek ellenére a koncepcióban megjelenik az alap-, az emelt-, valamint a speciális szintű kerettanterv elképzelése is. "Ez egyenesen horrorisztikus. Az ilyen kerettantervek feketén-fehéren a különböző szinten történő képzés legitimálását jelentik, a szelekció, és ezzel együtt a szegregáció intézményesítését. Elfogadhatatlan, nemcsak a kritikusok elképzeléseinek mond ellent, hanem a kormány által hangoztatott elveknek is, így jószerivel az egyenlő bánásmód törvényét is sérti" - véli Nahalka.

Noha a koncepcióban az érettségi megszerzése a XXI. század egyik alapértékeként jelenik meg, arról nem esik szó, ezt az értéket miként rombolja, hogy a kormány 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát. Bár említésre kerül például a társadalmi hátrányok miatti "felzárkózásra vonatkozó elvárás", ez sem azt jelzi, hogy a kormány radikális szemléletváltásra készülne. Nahalka szerint az interkulturális, emancipatorikus szemléletű esélyegyenlőtlenségi felfogásmód nem felzárkóztatásban gondolkodik, hiszen arról már bebizonyosodott, a gyakorlatban sosem éri el eredeti céljait, sőt káros következményekkel jár.

Országos egyeztetés, inkognitóban

"Az új alaptanterv kialakításának minden fázisában széleskörű, elsőként szakmai, majd társadalmi egyeztetés szükséges" - olvasható a koncepcióban, melynek kidolgozásáról hónapokig szinte semmit sem tudtak a köznevelési kerekasztalon kívüli szakmai szervezetek, de még a szakszervezetek sem. A dokumentumban egy lábjegyzetben kerül említésre, hogy a koncepcióhoz szükséges feltáró munkát és elemzéseket a köznevelési kerekasztal tartalomfejlesztés és módszertan munkacsoportja végezte. "A lehetséges megoldási utak meghatározását követően országos egyeztetéseken formálódott az alapkoncepció. A szakmai konferenciákon is bemutatott koncepciót 2016 novemberében megismerte, megvitatta és támogatta az Országos Köznevelési Tanács" - olvasható a lábjegyzetben.

Csakhogy az országos egyeztetésekről és konferenciákról a CKP-t alkotó 59 szakmai szervezet egyikének sincs tudomása. "Ha voltak is ilyen egyeztetések, azok teljes titokban, igen zárt körökben összehívott fórumok lehettek, amelyekről utólag sem lehetett információkhoz jutni" - vélekedett Nahalka. Az Országos Köznevelési Tanács tevékenysége amúgy sem túl átlátható (saját weblapja nincs, közleményeket, állásfoglalásokat nem adnak ki), ám úgy értesültünk, az új NAT-koncepció tartalmát Csépe Valéria szóban ismertette a tanács előtt, amely támogatta az elhangzottakat. Az "országos egyeztetéseket" pedig minden bizonnyal a tavaly októberben, Hajdúszoboszlón megrendezett Országos Közoktatási Szakértői Konferencia jelentette, ahol értesüléseink szerint szintén csak szóbeli összefoglalóra került sor. A koncepció újabb szakmai egyeztetései múlt szerdán kezdődtek hivatalosan, a CKP szakmai szervezetei egyelőre sehova sem kaptak meghívót.

Kérdések, válaszok nélkül
Annak ellenére, hogy a koncepcióban egy külön fejezet szól a paradigmaváltás szükségességéről, ez a váltás a szövegben lényegében sehol sem érzékelhető. A dokumentum nem tesz fel olyan alapkérdéseket, mint:
- a tartalmi szabályozásnak milyen mértékben és mire irányulóan kell központosítottnak lennie?
- az új NAT minden tanulóra vonatkozik-e, a szakgimnazistákra is, a szakközépiskolásokra is?
- az új NAT konkrétan hogyan viszonyul majd a bevezetni kívánt kilencosztályos iskolarendszerhez?
- hogyan lehet a legjobb feltételeket kialakítani ahhoz, hogy a pedagógusok személyre szabott módon tanítsanak?
- hogyan kell átalakítani a mai, extrém módon centralizált rendszert ahhoz, hogy az érdemi pedagógiai tevékenység megfelelő keretei alakuljanak ki a tanítók, tanárok számára?