Kiéhezteti a kormány a független médiát

Publikálás dátuma
2017.03.13. 06:01
Hiába szeretik sokan, a Klubrádió nem jut hirdetéshez FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A lágy cenzúra egyik leghatékonyabb eszköze az állami reklámok tendenciózus elosztása: a kormány ugyanis a Mérték Médiaelemző Műhely szakértői szerint csak lojális orgánumokba invesztálja a közpénzt. Polyák Gábor és Urbán Ágnes tanulmánya igen alattomosként mutatja be a módszert, a kormányzati befolyásolás ugyanis nem közvetlenül az egyes tartalmak előállítására, hanem a tartalomkínálat egészének alakítására irányul. A hirdetési politika nélkülözi a racionalitást, hiszen például olyan százezres hallgatottságú adók, mint a Klubrádió egy fillér közpénzt sem kapnak - szemben a haverokkal.

Egyre kevesebb az olyan szereplő a magyar médiában, amely ilyen-olyan úton ne kötődne a kormánypárthoz, akik esetleg függetlenek próbálnak maradni, azok életét igencsak megnehezíti a Fidesz által alkalmazott, úgynevezett lágy cenzúra. Ennek lényegét Urbán Ágnes és Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársai úgy összegezték: a médiapiac szerkezetére és a médiavállalkozások gazdasági mozgásterére ható önkényes beavatkozás. A szakemberek legfrissebb, a Médiakutatóban megjelent tanulmánya szerint a cél, hogy a médiapiaci értéklánc egészében a kabinet megerősítse azokat a vállalkozásokat, amelyek elősegítik a kormányzat álláspontjának közvetítését, és egyúttal gyengítse, gazdaságilag ellehetetlenítse vagy kritikus álláspontjuk feladására kényszerítse a kormányzattal szemben kritikus véleményeket közlő médiumokat. A lágy cenzúra viszonylag lassú, de tartós változásokat okoz a médiarendszer egészének működésében. A befolyásolás nem közvetlenül az egyes tartalmak előállítására, hanem a tartalomkínálat egészének alakítására irányul, célpontjai így nem az egyes újságírók, hanem a médiavállalkozások. A lágy cenzúrát közvetlenül a médiatulajdonosok és a médiamenedzserek érzékelik, e beavatkozások a szerkesztői és az újságírói gyakorlatot rajtuk keresztül befolyásolhatják.

Ennek egyik legfontosabb eszköze a tanulmány szerint az állami hirdetési büdzsé tendenciózus elosztása. Magyarországon régi hagyománya van annak, hogy a mindenkori kormányok elsősorban a hozzájuk lojális, de legalábbis nem kritikus médiumokban költik el a hirdetési büdzsé jelentős részét. Mint azonban Urbán rámutatott, a 2010 óta regnáló Fidesz-KDNP-kormány minden korábbinál nagyobb mértékben használja az állami reklámköltést a baráti, avagy saját médiumok megtámogatására. A szakemberek azt is leszögezték, az állami hirdetések elhelyezése egyúttal a kereskedelmi reklámozók magatartását is befolyásolja, világossá téve, hogy melyek azok a médiumok, amelyekben érdemes vagy éppen nem célszerű hirdetni. Ugyanakkor a hirdetőknek - egy egészséges piacon persze - vonzó lehetne a rádiós piac, hiszen naponta országosan 5 és félmillióan, míg a fővárosban több mint 1 millióan rádióznak.

A TNS Hoffmann-Mediameter konzorcium legfrissebb adataiból kiderült, az egykoron Simicska Lajoshoz köthető Class FM offline sugárzásának elhallgatása óta a rádióhallgatás általában minimálisan csökkent ahhoz képest, hogy a piac legnagyobb közönséggel bíró szereplője esett ki. A napi rádióhallgatás kevesebb, mint 4 százalékpontot csökkent az egy évvel ezelőtt, ugyanebben az időszakban mért adatokhoz képest; most a 15 éves vagy idősebb népesség 65 százaléka, csaknem 5,5 millió ember hallgat rádiót napi rendszerességgel. Az országosnál kedvezőbb a helyzet Budapesten, ahol havonta 1,4 millióan, heti rendszerességgel 1,3 millióan, és napi átlagban is több, mint egymillióan rádióznak. Az egyes rádióadók eredményei kapcsán elmondható, hogy az Andy Vajna tulajdonában álló Rádió1-et a 15 éves és idősebb korosztály körében 2016. november - 2017. január között naponta átlagosan több, mint nyolcszázezren hallgatták. A Simicska Lajoshoz tartozó Music FM közönsége 650 ezres. A Sláger FM hallgatósága pedig a 450 ezret közelíti, az adó reklámidejét a Habony Árpád hitelezőjeként ismertté vált Tombor András által felvásárolt Atmedia és a Krskó Tibor HGY Invest Kft.-jének közös tulajdonában lévő RSH Kft. értékesíti. A TNS adatai szerint 160 ezres táborral rendelkezik a Rádió Rock, ezen kívül a Lánchíd Rádió súrolja még a százezres határt, az Info Rádió napi hallgatottsága pedig 73 ezer fő.

Mit sem ér a hallgatottság
Ugyan a legnagyobb kormánykritikus adó, a Klubrádió adatait nem közölte a felmérés, de a rádió számai szerint naponta nagyjából 269 ezer embert érnek el. A TNS legutóbb tavaly nyáron közölte a hallgatottságukat, ekkor átlagosan 200 ezren hallgatták a Klubrádiót naponta, ezzel a negyedik leghallgatottabb lenne a mostani adatok tükrében. Ennek ellenére egy fillér állami hirdetés sem érkezik a rádióhoz, sőt, évről évre részben a hallgatóktól kérnek segítséget. Így van ez idén is, a rádióhoz tartozó Szabad Sávért Alapítvány ezért várja a 1 százalékos személyi jövedelemadó felajánlásokat, hiszen az államnál van már elég stadion.

Szerző

Majtényi felszólal, Áder elnök marad

Publikálás dátuma
2017.03.13. 06:00
Majtényi László összehozta az ellenzéket, de nem elég FOTÓK: NÉPSZAVA
Noha mindkét államfőjelölt felszólalhat ma a Házban, az alkotmányos pálya erőteljesen Áder János jelenlegi államfő újraválasztásának kedvez. Nemhogy kétharmados többség, lényegében csak egy plusz képviselő kell ugyanis ahhoz, hogy az elnök újrázhasson, míg Majtényi László volt ombudsman, az Eötvös Károly Intézet elnöke mögött hiába alakult ki ellenzéki egység, esélytelen. Ettől függetlenül a kormányoldal szemét nagyon is szúrja Majtényi népszerűsége, holott - mint azt a jelölt lapunknak megfogalmazta - ő éppenséggel a társadalmi béke szószólója.

Ma délelőtt az Országházban megkezdődik a köztársasági elnök-választás, méghozzá azzal, hogy Kövér László házelnök - vagy a levezető elnök - bejelentést tesz az államfőjelöltekre leadott ajánlás(ok)ról. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Áder János esetében vélhetően a Fidesz-KDNP frakció 131 képviselője kötelezően, míg Majtényi László, a civilek és az ellenzéki pártok közös jelöltje az oldalán létrejött egység mentén, összesen 43 aláírással lesz hivatalosan is államfőjelölt. Az ajánlásokat a parlament házbizottsága ellenőrzi az ajánlásokat, majd határozatot hoz.

Ennek kihirdetését követően, délelőtt tíz és tizenegy óra között a jelöltek egy-egy, tizenöt perces szónoklatot tartanak, majd következik a szavazás. Az alaptörvény szerint az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja, méghozzá úgy, hogy amennyiben az első szavazáson valamelyik jelölt megkapja a szükséges, kétharmados támogatást, akkor nincs szükség második fordulóra. Erre azonban ma, a Fidesz-KDNP-nek nem lesz lehetősége, hiszen nemhogy a demokratikus ellenzéki pártok frakciói, az MSZP és az LMP, valamint a függetlenként politizáló kispártok képviselői sem támogatják Áder újraválasztását, de a Jobbik sem, épp ezért a radikálisok részt sem vesznek az elnökválasztásban, a szavazólapokat sem veszik fel, ahogyan saját jelöltet sem kívántak ajánlani.

Majtényi László összehozta az ellenzéket, de nem elég FOTÓK: NÉPSZAVA

Majtényi László összehozta az ellenzéket, de nem elég FOTÓK: NÉPSZAVA

A köztársaságielnök-választás első szavazási eredményének kihirdetése 11 óra környékén várható, s noha maga Orbán Viktor tavaly decemberben úgy beszélt az államfői tisztségről, hogy e hivatalt betölteni annyit tesz, valaki "nemzet első polgára", az általa újráztatni akart Áder el fog bukni ezen a rostán. Mivel a Majtényi László volt ombudsman, az Eötvös Károly Intézet elnöke mellett felsorakozók sem rendelkeznek megfelelő többséggel, így az első szavazás eredménytelen lesz. Az alkotmányos szabályok szerint a második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök ugyanakkor már az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Mindez márpedig azt jelenti, hogy akárhányan vesznek is részt a szavazásban, a Fidesz-KDNP egyedül képes lesz, bárminemű nemzeti konszenzus nélkül is államfővé újraválasztani Ádert. A második szavazáseredményét délután egy óra körül hirdeti majd ki a házelnök. (Noha ennek nincs is szinte esélye, ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani egy napon belül - a szerk.)

FOTÓ: Népszava

FOTÓ: Népszava

Amennyiben a Fidesz-KDNP képviselői a 2010 óta megszokott módon viselkednek, már pedig miért ne tennének így, Áder János már ma, elnöki ciklusának lejárta előtt mintegy két hónappal felhatalmazást kap újabb öt évre - esküt majd újbóli hivatalba lépésekor tehet ismét. Ezzel leginkább a Fidesz jár jól, noha Áder kapcsán korábban fölmerültek kétségek a kormánypárti oldalon, sőt, sokáig erősen kérdéses volt, hogy "engedi-e" újraválasztani ő Orbán Viktor, aki a rossz nyelvek szerint nem volt megelégedve a mai államfő elkötelezettségével.

Miután ugyanis Rubovszky György a 2017-es államfőválasztásról csevegett fideszes képviselőtársával, Vas Imrével, és sejtelmesen annyit mondott - Áderra célozva -: "közölték, hogy nem létezik, hogy újraválasszák, a Viktor nem engedi", kezdetét is vette az államfői kálvária. A Hír Tv által bemutatott felvételen a kereszténydemokrata képviselő azt mondta, szerinte Áder minden idők legjobb elnöke, hiszen "ennél ügyesebben... egyetlen egy lényeges kérdést nem adott vissza úgy, hogy megakadályozta volna". Mindezt természetesen számok és tények bizonyítják, hiszen az államfő öt év alatt nem az állampolgároknak akart bizonyítani, hanem főleg Orbánnak. Nemcsak a Rubovszky által oly frappánsan megfogalmazott jogi csűrés-csavarással, hanem a súlyos, az alkotmányos válságról ordító esetekben történt hallgatása révén, vagy minden esetben, amikor törvényt küldött vissza a parlamentnek, sőt, azon ritka öt esetben is, amikor az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Persze ez nem jelenti azt, hogy Áder ne lépett volna még így is a kormányfő tyúkszemére például a választási regisztráció, vagy és a jegybanki alapítványok ügyében, csakhogy a negyedik alaptörvény-módosítás aláírásával Áder vélhetően már 2014-ben kiírta magát a demokratikus eszmék iránt elkötelezett államfők sorából.

Éppen ebben jeleskedik ezzel szemben kihívója. Majtényi László az elmúlt öt évben, csakúgy mint az elmúlt öt hétben erőteljesen és lényegre törően emelt szót az alkotmányos jogkorlátozások és a demokratikus, jogállami rendszer szisztematikus leépítése ellen. Vélhetően már csak ezért is ellenség, s elfogadhatatlan ő ma a kormányoldal számára. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint például Majtényi csakis Soros György államfőjelöltje, az üzletember áll mögötte. Hidvéghi Balázs tegnap úgy fogalmazott: "idegen hatalmi érdekek szolgálatáról beszélhetünk", így a jelölt méltatlan arra, hogy a magyar nemzet államfője legyen. Véleménye szerint egy nappal a szavazás előtt egyre több a nyugtalanító kérdés Majtényivel kapcsolatban. Úgy fogalmazott, a volt ombudsmant Soros György "mozgatta a múltban, és minden jel arra mutat, hogy ez a jövőben is így lenne“, ezért szerinte “sokkal inkább indulhatna a bábszínházban valamilyen pozícióiért". A helyzet pikantériája, hogy Majtényi a napokban teljesen egyértelműen cáfolta az őt érő kormánypárti vádakat, hiszen egy lakossági fórumon - mint megírtuk - már "beismerte", nem is Soros, hanem valójában "egy gyíkember" irányítja. A volt ombudsman egyébként nemcsak ma a Házban, de a nemzeti ünnepen, március 15-én az Operaház előtt is fölszólal egy tüntetésen.

Kósa coming out-ja
"Áder János képes arra, hogy fontos alkotmányossági kérdésekben ne a Fidesz álláspontját érvényesítse, hanem azt, amit az alkotmány és a demokrácia elvei előírnak" - mondta Kósa Lajos tegnap a közrádióban. A Fidesz frakcióvezetőjének szavaira a hvg.hu figyelt fel, a portál szerint így Kósa nyíltan beismerte, hogy a Fidesz álláspontja egy sor fontos kérdésben nem az, amit az alaptörvény és a demokrácia elvei előírnak.


Nem lényegtelen jogkörök

A köztársasági elnök alkotmány által definiált legfontosabb feladata: "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett." De a köztársasági elnöki jogkörök - a közvélekedéssel ellentétben - egyébként sem gyengék. Az alaptörvény alapján ugyanis a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein, valamint törvényt; országos népszavazást kezdeményezhet. Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját. Az államfő különleges jogrendet érintő döntéseket hoz; összehívja az Országgyűlés alakuló ülését; feloszlathatja a parlamentet; az elfogadott törvényt az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére, továbbá kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét, a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szervek vezetőit és az egyetemi tanárokat.

Szerző

Kihúzták a hatos lottó nyerőszámait - Ön nyert?

Publikálás dátuma
2017.03.12. 23:17
FOTÓ: Thinkstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 10. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki: 10, 14, 16, 20, 40, 43.

Nyeremények

6 találatos szelvény nem volt;
az 5 találatos szelvényekre 388 010;
a 4 találatos szelvényekre 8450;
a 3 találatos szelvényekre 1890 forintot fizetnek.

Szerző
Témák
hatos lottó