Elhunyt Kovács András filmrendező

Publikálás dátuma
2017.03.11. 11:04
Kovács András 2016-ban A szerencse fia című könyvével FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Életének kilencvenkettedik évében szombat hajnalban elhunyt Kovács András filmrendező, Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész - közölte a család.

Kovács András 1925. június 25-én született a Kolozsvár melletti Kidén, 1944 nyarán Budapesten akart filmet forgatni, de terveit keresztülhúzta a második világháborúból való balul sikerült kiugrási kísérlet. Az év végén hazament, és a kolozsvári Bolyai Egyetemre iratkozott be. Később azonban Budapestre szökött és felvették a színiakadémiára, 1950-es végzése után egy évvel már a Mafilm dramaturgiai osztályát vezette.

Első filmjét 1960-ban még "beugróként" rendezte: a Bessenyei Ferenc és Bara Margit főszereplésével készült, Zápor című alkotásnak dramaturgja és rendezőasszisztense lett volna, de a rendező betegsége miatt őt kérték fel a feladatra.

Igazán ismertté az 1964-ben bemutatott, nagy társadalmi visszhangot kiváltó Nehéz emberek című film tette, műve a magyar filmkritikusok díja mellett 1965-ben az első magyar játékfilmszemlén is elismerést kapott.

A filmről 2015-ben beszélt a rendező Pörös Gézával (A Magyar Művészeti Akadémia felvétele):

A nemzeti önismeret iránti érdeklődéséből született meg Cseres Tibor regénye alapján 1966-ban a Hideg napok, amely az 1942-es újvidéki vérengzést elkövető, magukat a "parancsra tettem"-mel mentegető kisemberek felelősségét vizsgálta. Az addig tabuként kezelt téma feldolgozása hatalmas vihart kavart, a film Karlovy Varyban és a Magyar Játékfilmszemlén is fődíjat kapott. Kovács András szintén a Magyar Művészeti Akadémia felvételén nyilatkozik a filmről 2014-ben:

Nagy vitákat váltott ki az 1968-ban bemutatott Falak is, amely az erkölcsi alapokon nyugvó magatartásminták közti feszültségekkel foglalkozott. 1978-ban Madaras József főszereplésével készült a Ménesgazda, a rákosista diktatúra idején játszódó filmdráma, az egyik első alkotás, amely nyíltan beszélt az ötvenes évekről.

1983-ban Kiss Mari és Cserhalmi György főszereplésével forgatta a Szeretőket, majd két évvel később Andrássy Katinkáról, az első köztársasági elnök, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnőt. Utolsó játékfilmje, Az álommenedzser 1993-ban készült.

A kilencvenes évektől már csak dokumentumfilmeket készített a televízió számára. Dokumentum- és játékfilmjei többségét rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzi. 1995-ben, hetvenedik születésnapján portréfilm készült róla A nehéz emberek címmel.

Kovács András a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén 2013-ban MTI Fotó: Zih Zsolt

Kovács András a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén 2013-ban MTI Fotó: Zih Zsolt

Közéleti szerepet is vállalt, 1981 és 1986 között a Filmművészeti Szövetség elnöke volt, 1988-ban a Károlyi Mihály Társaság alelnökévé választották. 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöki teendőit is ellátta.

Balázs Béla díjjal 1962-ben és 1965-ben, Kossuth díjjal 1970-ben tüntették ki, 1967-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész díjat kapott, 2004-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. 2003-ban megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.

Szerző

Mágnesszalagok - Mégsem lesz teljes ügynöklista

Publikálás dátuma
2017.03.11. 10:55
Illusztráció: Thinkstock
Számos kérdést vet föl, ha mindenféle háttér­információ nélkül közzéteszik azoknak a nevét, akik az állambiztonsági mágnesszalagokon szerepelnek – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja annak kapcsán, hogy a testület lezárta a mágnesszalagok vizsgálatát.

Két adattár megfigyelt személyekre vonatkozó információkat tartalmaz, a harmadik már ügynökneveket is: a H adattár például mintegy ötvennyolcezer személyre vonatkozóan tartalmaz információkat, ugyanakkor nem csak a beszervezett ügynökök adatait, hanem megfigyeltekét is.

Az egykorú adatbázisok sem voltak soha teljesek: az 1974-től 1990 elejéig működtetett rendszerbe például a korábban kizárt vagy meghalt hálózati személyeket már fel sem vették, de az is bizonyítható, hogy később is rendszeresen töröltek adatokat. Valószínűsíthető, hogy egy belügyminiszteri parancs értelmében a különlegesen fontos ügynökök adatai rá sem kerültek a szalagokra. Tévedés tehát azt feltételezni, hogy pontosan következtethetünk az ügynökök létszámára.

A mágnesszalagokon rögzített adatokat több lépcsőben és sajnos csak részlegesen fejtették meg informatikai szakemberek. Az információk szöveges formában érhetők el, de a dekódolás nem mindig sikerült, így azok nem teljesek. A rendelkezésre álló adatok így jelenleg nem alkalmasak minden esetben a megbízható személyazonosításra.

Az adatállomány nemcsak beszervezett ügynökök neveit tartalmazza, hanem az ügynökök kapcsolatait vagy olyanokét is, akiket azért figyeltek, mert szerették volna beszervezni őket, ám soha nem váltak hálózati személlyé.

Szerző

Lefújták Zoltán Erika nagykoncertjét

Publikálás dátuma
2017.03.11. 10:42
Hiába a nagy plakátok, a buli elmarad Forrás: Facebook/Zoltán Erika
Az énekesnő egy éve készült a bulira, még 24 órával előtte is azt írta rajongóinak a Facebookon, hogy „holnap találkozunk”. Nem fognak – írja a Bors.

Hivatalos levél érkezett a szerkesztőségbe péntek este, hogy Zoltán Erika szombati, jubileumi, telt házas koncertje elmarad. Az énekesnő tavaly szeptember óta készül erre a nagyszabású bulira, ahol azt ünnepelte volna meg a rajongóival, hogy 30 éve van a pályán. A levélben az állt: „A szervezők tájékoztatása szerint műszaki okok miatt elhalasztják a koncertet, amit a helyszínnel történő egyeztetést követően egy későbbi időpontban rendeznek meg. Az új időpontot a szervezők a jövő héten hozzák nyilvánosságra.”

Egyes hírek szerint hiányoztak bizonyos engedélyek, mások szerint azzal lehetett gond, hogy több jegy kelt el az engedélyezettnél.

– A katasztrófavédelem nem adott engedélyt a bulira, még nem tudni, ki lehet a felelős ezért – mondta el a Borsnak egy informátor. A szervező, a Tematik-kábel Kft. üzleti titokra hivatkozva nem kívánta kommentálni a kialakult helyzetet.

Zoltán Erika Facebook-oldalán így reagált a hírre: Drága barátaim!

Ma reggel Vágó Pirossal és Abaházi Csabával arról beszélgettem, hogy milyen fantasztikus, semmihez nem hasonlítható érzés, hogy ilyen hatalmas telt ház előtt ünnepelhetem énekesi pályám 30. évfordulóját, és délután kaptam a hírt, hogy holnap biztos nem lesz koncert. Most tényleg nehéz szavakba önteni, hogy mit érzek … természetesen a koncert nem marad el, csak egy picit későbbi időpontra kerül … az első sokk után már dolgozunk a mihamarabbi megoldáson.

Szerző