Vajna támogatásával bukott a Kojot

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:45

Viszonylag csöndben, minimális médiafigyelem kíséretében került február 16-án a mozikba Kostyál Márk első rendezése, a Kojot. Azt első hétvégén, 1700 belépőt adtak el Kálomista Gábor vezető producer által, a Magyar Nemzeti Filmalap mintegy 320 millió forintos támogatásával készült, országszerte 22 teremben vetített drámára. 

Időközben megjelent több elismerő kritika a filmről, de három hét után még mindig csak négyezer nézőnél tartott a Kojot, és olyan minimális osztással adják már a magyarországi mozik, hogy örülhetünk majd, ha a nézettség átlépi az ötezres határt. Noha manapság érdemes óvatosan bánni a jelzőkkel, nem tűnik túlzásnak a gigantikus szó – természetesen a bukás kontextusában. Csakúgy, mint Kálomista előző filmje, a 2015-ben bemutatott, Goda Krisztina rendezte Veszettek esetében. Akkor 790 millió filmalapos forint után sikerült szűk nyolcezer fizető nézőt felmutatni. Ilyen esetekben érdemes megjegyezni, hogy időközben nem ment el a nézők kedve a magyar filmtől, hiszen a Testről és lélekről például premier előtti elővetítéseken hozott már ötezer nézőt. (Az igazsághoz meg kell említenünk, hogy amikor a Kojotot bemutatták, a sajtó Enyedi Ildikó berlini sikereitől volt hangos, de ez nem ad mindenre magyarázatot.)

Filmes körökben nem tartják véletlennek, hogy a Veszettek és a Kojot is elvérzett a mozikban: a forgalmazót okolják, aki mint korábban, a Kojot esetében is maga Kálomista Gábor filmgyártó cége, a HungariCom. A cég korábban egyébként valóban aktív piaci szereplő volt terjesztőként az utóbbi években, a tevékenysége azonban csak a saját gyártású filmek „gondozására” korlátozódott. A Veszettek esetében Kálomista állította: körülbelül 21 millió forint volt a marketingkampányának a készpénz része és nem csinált semmit sem másképp, mint a több mint 150 ezer nézőt elérő Coming Out esetében. Ezzel szemben Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) igazgatója azóta több nyilvános fórumon is megjegyezte, hogy a Veszettek bukásáért a forgalmazó okolható, nem a finanszírozó. – Letaglóz a bukás, a Veszetteket a legjobb filmemnek tartom. Felháborít, hogy egyesek azt gondolják, direkt megbuktattam a saját filmem. Keserű csalódás a számomra, hogy ma Magyarországon a társadalmi témájú művekért az emberek nem fizetik ki a mozijegyet. De muszáj, hogy ilyen művek készüljenek – mondja annak idején Kálomista Gábor a Népszabadságnak. Annyit megjegyeznénk, a Saul fia is társadalmi témájú film volt, mégis felkeltette a nézők érdeklődését.

Érdekes fordulat: a Kojot esetében filmes körökben és a sajtóban most a Filmalapot okolták a kudarcért. A Magyar Nemzet például egyenesen azt feltételezte, hogy „a film aktuálpolitikai áthallásai miatt gondolták úgy a Filmalapnál, hogy inkább eldugják a nézők elől, Andy Vajnáék nem szeretnének esélyt sem adni a Kojotnak.” Azt a cikk nem említi, hogy a HungariCom 9 millió forint vissza nem térítendő marketing támogatást kapott a Magyar Nemzeti Filmalaptól. A kötelező kétmillió forintos önrészt hozzátéve tehát minimum tizenegy millió forint készpénz állt Kálomista cégének rendelkezésre, hogy népszerűsítse a Kojotot. Kálmán András, a Filmalap marketing támogatási pályázatának kidolgozója, a döntőbizottság (DB) tagja teszi már hozzá: az összeget akkor ítéli meg a DB, ha a részletes marketing tervet (kreatív, gyártás, média) elfogadja. Hozzátéve: a pénzbeli támogatáson túl a Kojot még egy két hetes TV-szpot kampányt is kapott. Utóbbit egyébként törvény szabályozza: az RTL-en, a TV2-n és a köztévén oszlanak el a szpotok. Ezek után mindenki vonja le a konzekvenciát, hogy elegendőnek tartja-e a Kojot marketing kampányát – magyarul: hallott-e egyáltalán arról, hogy a film a mozikba került?

A magyar filmek támogatási rendszere régi ügy, de most új lehetőség nyílt – érvel Kálmán András a Filmalap új marketing pályázata kapcsán. Szavai szerint, arra szolgál, hogy esélyt adjon a hazai filmek megjelenéséhez, forgalmazásához. A gyártás teljességgel állami támogatás alapú, s bár igyekszik mindenki optimalizálni a lehetséges bevételeket, ezek szinte soha nem fedezik a produkciós költségeket . Ezzel szemben a filmforgalmazás profit alapú, magáncégek végzik. Profit-termelési alapon egy társaság soha nem invesztálna egy magyar film forgalmazásába annyi időt és pénzt, hogy az felvegye a versenyt az amerikai mozgóképpel. Ezt a deficites invesztíciót hivatott segíteni az MNF marketing támogatása. Segít abban, hogy jobb kreatív anyagok készüljenek – méghozzá időben – és a kampányok is átgondoltak és hatékonyabbak legyenek.

Kérdés azonban, hogy mi történik akkor, ha egy kampány nem sikeres, mint a Kojot esetében. Esetleg, ha még rosszabb a helyzet: ha a reklámkampány „láthatatlan”, ahogy az említett film esetében többen állították? Nem mellékesen, az MNF honlapján, március 1-én közölt interjúban maga Kostyál Márk panaszkodik egy interjúban, hogy még közönségtalálkozókból sem volt elég. A válasz: nincs semmiféle retorzió. Nem marasztalják el a céget, nem kell visszafizetni a megítélt pénzt, még akkor sem, ha köszönőviszonyban sincs a beígért nézőszám a valós eredménnyel. Igaz, van egy szakmai találkozó, ahol a forgalmazó és a Filmalap szakemberei megvitatják, hogy mi sikerült és mi nem. Mert, legyünk jóindulatúak: a szándék nagyon fontos. Eredmények meg biztos lesznek egyszer.

Kincsem, mi lesz veled?
A Filmalap egyéni pályázaton bírálta el a 2,9 milliárd forintos költségvetéssel készült Kincsem forgalmazási támogatását: 30 millió forintot ítélt meg a gigaprodukció terjesztésének segítésére.
– Az MNF marketingtámogatásának köszönhetően a jövő héten mozikba kerülő Kincsem olyan erős kampányt kaphatott, melyet korábban magyar film még soha – mondja Bartók Anna, a Fórum Hungary nevű forgalmazó cég marketing és PR vezetője. Ennek keretében a vezető tévécsatornákon kívül a film promóciója a jelentős kábeltelevíziókon is megjelenik, országos közterületi és rádiós kampányt foglal magában, illetve az online felületeken is meghatározó jelenléttel fog bírni.
A tömegtájékoztatási eszközökön kívül olyan, általában csak hollywoodi filmek esetén megszokott eszközöket is használtunk, mint például előzetes reakciók videó készítése, mini “így készült” klipek gyártása, vagy a filmhez íródott Rúzsa Magdi dal videoklipjének elkészítése. Bartók Anna szerint túlzások nélkül kijelenthető, hogy a Kincsem promóciója a legnagyobb kasszasikerek kampányaival vetekszik.



Orbán magyarázkodik az EU-csúcs után

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:35
Angela Merkel és Francois Hollande kamerák kereszttüzében a brüsszeli csúcson FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GUIDO BERGMANN
Nem tart a magyar és a lengyel kormány közötti kapcsolatok megromlásától Orbán Viktor az után, hogy az uniós csúcson kiállt a Varsó által hevesen támadott Donald Tusk ismételt megválasztása mellett az állam- és kormányfői testületben. A miniszterelnök egyrészt “a világ legjobb helyének” nevezte Európát. A pénteken befejeződött uniós csúcson a résztvevők nagyjából egyetértettek abban, hogy nem építenek egyes tagállamokat kirekesztő, többsebességű Európát.

Nem tart a magyar és a lengyel kormány közötti kapcsolatok megromlásától Orbán Viktor az után, hogy az uniós csúcson kiállt a Varsó által hevesen támadott Donald Tusk ismételt megválasztása mellett az állam- és kormányfői testületben. A magyar miniszterelnök azt mondta, változatlanok Jaroslaw Kaczynski pártelnök iránti baráti érzelmei. A csúcs többi résztvevője nem emlegetett érzelmeket, kivéve Beata Szydlo lengyel kormányfőt, aki felháborodva tette szóvá, hogy a “4 százalékos népszerűségi szinten álló” francia elnök, Francois Hollande nem átallotta megzsarolni Lengyelországot, felemlegetve a neki járó uniós támogatásokat. A Tusk újraválasztása miatt háborgó lengyel kormányfő végül nem fogadta el az ülés záróközleményének tervezetét, amit egyhangú támogatás híján csupán elnöki dokumentumnak lehet nevezni. Ennek azonban semmiféle jogi következménye nincs, mivel az EU vezetői nem jogszabályokat hagynak jóvá, hanem stratégiai iránymutatásokat adnak.

Az Európai Unió jövőjéről szóló viták célja csakis az lehet, hogy Európa megőrizze a világ legjobb helyének pozícióját - foglalta össze a magyar kormányfő a csúcstalálkozó pénteki vitáját, amelyet az Egyesült Királyság miniszterelnökének távollétében tartottak a Huszonhetek. Az EU megalapításának 60. évfordulójára készülő integrációs szervezetnek nem kell kitűznie sem nagyszabású, szerződésmódosítással járó reformokat, sem a nemzetállamok jogait csorbító átalakításokat - mondta Orbán Viktor. Több más kelet- és közép-európai kollégájával egyetemben kikelt az olyan két- vagy többsebességű Európa ellen, amelyben egyesek szorosabban együttműködnek, míg a többiek a perifériára szorulnak.

Az úgynevezett mag-Európa létrehozása ellen berzenkedő tagállamok megnyugtatására Jean-Claude Juncker sajtóértekezletén meglepően hosszan beszélt arról, hogy a többsebességű EU fogalmát sokan félreértik. Közölte, hogy az általa vezetett Európai Bizottság sohasem lesz a kirekesztés zászlóvivője. Az unió egységét nem megbontó, különutas együttműködés példájának nevezte a közösségi támogatások elsikkasztásának megakadályozására létrehozott európai ügyészi hivatalt, amelyről épp csütörtökön állapodott meg 17 tagország. Magyarország és a többi tíz saját elhatározásukból nem kérnek belőle.

Folytatná a konfrontációt Beata Szydlo

Beata Szydlo lengyel kormányfő folytatni kívánja konfrontatív politikáját az Európai Unióban azt követően is, hogy Varsón kívül az összes tagállam, köztük a lengyel kabinet legfőbb szövetségesének tartott Orbán Viktor is megszavazta az uniós csúcstalálkozón, Brüsszelben: Donald Tusk maradjon az Európai Tanács elnöke. Nem is kíván könnyen belenyugodni a jobboldali radikális lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a fiaskóba. Komoly felháborodást keltett, hogy Beata Szydlo lengyel kormányfő nem is volt hajlandó aláírni a csúcs záródokumentumát. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök rámutatott: elfogadhatatlan az ilyen magatartás, mert „együtt erősebbek vagyunk”. Szerinte a lengyel kormány „nem viselkedik felnőttként”. Rajta kívül az EU más vezető személyiségei is egyértelmű üzenetet küldtek Varsónak. Christian Kern osztrák kancellár szerint a lengyelek szempontjából is értelmetlen ez a magatartás. A politikus szerint hamarosan visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök szerint döntő a varsói kabinet további hozzáállása.

Varsót azonban nem hatják meg a figyelmeztetések, s válaszlépéseken, gondolkodik. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter azt vizsgálná, nyomást gyakoroltak-e a tagországokra a Tusk ET-elnökségéről szóló szavazás előtt.

Ha folytatja jelenlegi konfrontatív politikáját a lengyel kormány, az ország zászlaja egyre távolabb kerül a többi uniós lobogótól FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT

Ha folytatja jelenlegi konfrontatív politikáját a lengyel kormány, az ország zászlaja egyre távolabb kerül a többi uniós lobogótól FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT

A lengyel sajtó – bal- és jobboldalról egyaránt – súlyos politikai fiaskóról tett említést, szakértők szerint diplomáciai katasztrófa történt azzal, hogy Lengyelország magára maradt. Csütörtökön Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is csalódottságának adott hangot a magyar kormányfő szavazata kapcsán, s a Twitteren is össztűz zúdult Orbánra a lengyel felhasználók részéről. Akadtak azonban, akik megjegyezték: „kompromittáltuk magunkat”. A Tusk-ügy a tetőpontját jelenti annak a vitának, amelyet Varsó egy éve folytat az EU-val, ám a botránynak németellenes színezete is van Varsó részéről. A lengyel külügyminiszter „Berlin diktátumáról” beszélt. A nagy kérdés, milyen hatással lesz az ügy az Unió jövőjére. A szavazás ismét próbára tette az EU egységét, s mindez épp a holland parlamenti és a francia elnökválasztás közeledtével, amelyek akár a populista erők előretörését eredményezhetik. - R. T.

Tusk és Kaczynski ellentétei
- A lengyel konzervatív kormány belpolitikai ellentéteket exportált Brüsszelbe
- A két volt kormányfő, Donald Tusk és Jaroslaw Kaczynski régi ellenlábasok
- A Tusk által alapított, liberális, középjobb PO és Kaczynski pártja, a konzervatív jobboldali PiS egymást váltották a hatalomban
- Kaczynski meggyőződése, hogy Tusk és Vlagyimir Putyin orosz elnök felelős a lengyel kormánygép 2010-es szmolenszki katasztrófájáért, ikertestvére, Lech Kaczynski köztársasági elnök haláláért
- Míg Tusk eltökélten Európa-párti, Kaczynski euroszkeptikus, ellenségként tekint az EU-ra
- Kaczynski azzal vádolja Tuskot, hogy a lengyel érdekek ellen lép fel Brüsszelben
- A PiS elnöke attól tart, az uniós poszt segíti Tuskot, ha 2019-ben indulni akar az elnöki posztért
- Tuskot Angela Merkel emberének tartja Kaczynski

Orbán magyarázkodik az EU-csúcs után

Publikálás dátuma
2017.03.11. 06:35
Angela Merkel és Francois Hollande kamerák kereszttüzében a brüsszeli csúcson FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GUIDO BERGMANN
Nem tart a magyar és a lengyel kormány közötti kapcsolatok megromlásától Orbán Viktor az után, hogy az uniós csúcson kiállt a Varsó által hevesen támadott Donald Tusk ismételt megválasztása mellett az állam- és kormányfői testületben. A miniszterelnök egyrészt “a világ legjobb helyének” nevezte Európát. A pénteken befejeződött uniós csúcson a résztvevők nagyjából egyetértettek abban, hogy nem építenek egyes tagállamokat kirekesztő, többsebességű Európát.

Nem tart a magyar és a lengyel kormány közötti kapcsolatok megromlásától Orbán Viktor az után, hogy az uniós csúcson kiállt a Varsó által hevesen támadott Donald Tusk ismételt megválasztása mellett az állam- és kormányfői testületben. A magyar miniszterelnök azt mondta, változatlanok Jaroslaw Kaczynski pártelnök iránti baráti érzelmei. A csúcs többi résztvevője nem emlegetett érzelmeket, kivéve Beata Szydlo lengyel kormányfőt, aki felháborodva tette szóvá, hogy a “4 százalékos népszerűségi szinten álló” francia elnök, Francois Hollande nem átallotta megzsarolni Lengyelországot, felemlegetve a neki járó uniós támogatásokat. A Tusk újraválasztása miatt háborgó lengyel kormányfő végül nem fogadta el az ülés záróközleményének tervezetét, amit egyhangú támogatás híján csupán elnöki dokumentumnak lehet nevezni. Ennek azonban semmiféle jogi következménye nincs, mivel az EU vezetői nem jogszabályokat hagynak jóvá, hanem stratégiai iránymutatásokat adnak.

Az Európai Unió jövőjéről szóló viták célja csakis az lehet, hogy Európa megőrizze a világ legjobb helyének pozícióját - foglalta össze a magyar kormányfő a csúcstalálkozó pénteki vitáját, amelyet az Egyesült Királyság miniszterelnökének távollétében tartottak a Huszonhetek. Az EU megalapításának 60. évfordulójára készülő integrációs szervezetnek nem kell kitűznie sem nagyszabású, szerződésmódosítással járó reformokat, sem a nemzetállamok jogait csorbító átalakításokat - mondta Orbán Viktor. Több más kelet- és közép-európai kollégájával egyetemben kikelt az olyan két- vagy többsebességű Európa ellen, amelyben egyesek szorosabban együttműködnek, míg a többiek a perifériára szorulnak.

Az úgynevezett mag-Európa létrehozása ellen berzenkedő tagállamok megnyugtatására Jean-Claude Juncker sajtóértekezletén meglepően hosszan beszélt arról, hogy a többsebességű EU fogalmát sokan félreértik. Közölte, hogy az általa vezetett Európai Bizottság sohasem lesz a kirekesztés zászlóvivője. Az unió egységét nem megbontó, különutas együttműködés példájának nevezte a közösségi támogatások elsikkasztásának megakadályozására létrehozott európai ügyészi hivatalt, amelyről épp csütörtökön állapodott meg 17 tagország. Magyarország és a többi tíz saját elhatározásukból nem kérnek belőle.

Folytatná a konfrontációt Beata Szydlo

Beata Szydlo lengyel kormányfő folytatni kívánja konfrontatív politikáját az Európai Unióban azt követően is, hogy Varsón kívül az összes tagállam, köztük a lengyel kabinet legfőbb szövetségesének tartott Orbán Viktor is megszavazta az uniós csúcstalálkozón, Brüsszelben: Donald Tusk maradjon az Európai Tanács elnöke. Nem is kíván könnyen belenyugodni a jobboldali radikális lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a fiaskóba. Komoly felháborodást keltett, hogy Beata Szydlo lengyel kormányfő nem is volt hajlandó aláírni a csúcs záródokumentumát. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök rámutatott: elfogadhatatlan az ilyen magatartás, mert „együtt erősebbek vagyunk”. Szerinte a lengyel kormány „nem viselkedik felnőttként”. Rajta kívül az EU más vezető személyiségei is egyértelmű üzenetet küldtek Varsónak. Christian Kern osztrák kancellár szerint a lengyelek szempontjából is értelmetlen ez a magatartás. A politikus szerint hamarosan visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök szerint döntő a varsói kabinet további hozzáállása.

Varsót azonban nem hatják meg a figyelmeztetések, s válaszlépéseken, gondolkodik. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter azt vizsgálná, nyomást gyakoroltak-e a tagországokra a Tusk ET-elnökségéről szóló szavazás előtt.

Ha folytatja jelenlegi konfrontatív politikáját a lengyel kormány, az ország zászlaja egyre távolabb kerül a többi uniós lobogótól FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT

Ha folytatja jelenlegi konfrontatív politikáját a lengyel kormány, az ország zászlaja egyre távolabb kerül a többi uniós lobogótól FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT

A lengyel sajtó – bal- és jobboldalról egyaránt – súlyos politikai fiaskóról tett említést, szakértők szerint diplomáciai katasztrófa történt azzal, hogy Lengyelország magára maradt. Csütörtökön Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is csalódottságának adott hangot a magyar kormányfő szavazata kapcsán, s a Twitteren is össztűz zúdult Orbánra a lengyel felhasználók részéről. Akadtak azonban, akik megjegyezték: „kompromittáltuk magunkat”. A Tusk-ügy a tetőpontját jelenti annak a vitának, amelyet Varsó egy éve folytat az EU-val, ám a botránynak németellenes színezete is van Varsó részéről. A lengyel külügyminiszter „Berlin diktátumáról” beszélt. A nagy kérdés, milyen hatással lesz az ügy az Unió jövőjére. A szavazás ismét próbára tette az EU egységét, s mindez épp a holland parlamenti és a francia elnökválasztás közeledtével, amelyek akár a populista erők előretörését eredményezhetik. - R. T.

Tusk és Kaczynski ellentétei
- A lengyel konzervatív kormány belpolitikai ellentéteket exportált Brüsszelbe
- A két volt kormányfő, Donald Tusk és Jaroslaw Kaczynski régi ellenlábasok
- A Tusk által alapított, liberális, középjobb PO és Kaczynski pártja, a konzervatív jobboldali PiS egymást váltották a hatalomban
- Kaczynski meggyőződése, hogy Tusk és Vlagyimir Putyin orosz elnök felelős a lengyel kormánygép 2010-es szmolenszki katasztrófájáért, ikertestvére, Lech Kaczynski köztársasági elnök haláláért
- Míg Tusk eltökélten Európa-párti, Kaczynski euroszkeptikus, ellenségként tekint az EU-ra
- Kaczynski azzal vádolja Tuskot, hogy a lengyel érdekek ellen lép fel Brüsszelben
- A PiS elnöke attól tart, az uniós poszt segíti Tuskot, ha 2019-ben indulni akar az elnöki posztért
- Tuskot Angela Merkel emberének tartja Kaczynski