Jubiláló operalegendák

Publikálás dátuma
2017.03.10. 06:47
Tokody Ilona 2012-ben az Operaház évadzáró társulati ülésén FOTÓ: Népszava
Pártay Lilla balettművész és koreográfus hetvenötödik születésnapja alkalmából március 11-től hat alkalommal ismét látható Anna Karenina című alkotása az Operaház színpadán, Tokody Ilona lírai szoprán pedig pályafutásának negyvenedik évfordulóján ugyanitt, saját szerkesztésű műsorral lép fel március 13-án. Az Opera két élő legendáját portrékötetekkel is köszönti.

Pártay Lilla karrierje az 1968-as várnai balettversenyen táncosként szerzett bronzéremmel és a Manon-kettősért kapott legjobb koreográfusi díjjal indult. A következő két évtizedben a balettirodalom legnagyobb alakjait formálta meg, így láthattuk A hattyúk tava és A rosszul őrzött lány főszerepeiben, a Sylvia és a Giselle címszerepeiben és a Seregi-féle Spartacus Flaviájaként is. Táncolt Münchenben, és Maurice Béjart együttesében is dolgozott.

Tokody Ilona a hazai és külföldi színházakban rendszeresen alakította elsősorban olasz és francia operák főszerepeit. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Franco Zeffirelli vagy Otto Schenk, egy színpadon állt Luciano Pavarottival, Jelena Obrazcovával, résztvevője volt Claudio Abbado és Giuseppe Sinopoli karmesterek nevével fémjelzett produkcióknak.

Szerző

Trump a humoristák aranybányája

Publikálás dátuma
2017.03.10. 06:45
Madame Tussaud panoptikumában nagyon gondosan bánnak Trump híressé vált frizurájával FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS J. RATCL
A politikai szatíra nem a modern kor találmánya: már Arisztophanész is előszeretettel figurázta ki a korabeli görög elitet. Jópár évszázaddal később, a XVIII. században Honoré Daumier francia író, kijátszva a cenzúrát, gúnyrajzokat jelentetett meg az igencsak elhízott uralkodóról, I. Lajos Fülöpről. A politikai szatíra alapműve azonban George Orwell 1945-ben megjelent Állatfarmja. Ma ismét egyre népszerűbbé válik a műfaj, Donald Trumpnak köszönhetően.

Napjaink politikai szatírájának első számú alanya – helyesebben célpontja – az új amerikai elnök. Donald Trump legismertebb kigúnyolója a hollywoodi sztár, Alec Baldwin, Trump megszemélyesítője az NBC televízió Saturday Night Live című műsorában.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban ma nincs hálásabb téma, mint Trump ballépéseit kifigurázni. A milliárdos berobbanása az amerikai politikai életbe új távlatokat nyitott a politikai szatíra, a humoristák, karikaturisták, mémgyártók előtt. Utoljára talán Sarah Palin alaszkai kormányzónő vagy Dan Quayle egykori alelnök kínált ennyi muníciót a humoristáknak, mint az öntörvényű ingatlanbefektető, aki január 20. óta az Egyesült Államok első embere. Mindketten kispályások voltak azonban Trumphoz képest.

Az Apprentice (Gyakornok) valóságshow sztárjaként a manhattani ingatlanbefektető már kampánya előtt is országosan ismert volt, de sajátságos stílusa akkor vált sokkolóvá, amikor feltűnt a politikai színtéren. Nevetségessé tette magát, amikor azt bizonygatta, nem is kicsi a keze, s a férfiasságával is minden rendben. A FoxNews csatornától időközben másik tévéhez átigazolt Megyn Kelly műsorvezetőről egy vitafórum után azt mondta, azért tett fel ilyen kérdéseket neki, mert biztos menstruált. „Vér jött a szeméből és mindenéből” – botránkoztatta meg Trump az amerikaiakat. A kampányban és azóta is szinte naponta sorozza meg szókimondó Twitter-üzeneteivel a médiát, s bármennyien is tanácsolták neki, akkor sem hagyta abba a twitterezést, amikor beköltözött a Fehér Házba.

Elődje, Barack Obama két hivatali idejében a humoristáknak kevesebb dolguk akadt. Az első afrikai-amerikai elnök tökéletesen fogalmazott, mérsékelt volt, laza fellépésű, feleségével együtt szép párt alkottak, nem veszekedtek. Obamáék minden esti humoros tévéshow szívesen látott vendégei voltak, de rajtuk ritkán köszörülte nyelvét a média. Obamából senki nem akart, de nehezen is tudott volna viccfigurát csinálni, noha a 44. elnök nem volt sértődős, szívesen gúnyolódott saját magán, például a fehér házi tudósítók évenkénti gálavacsoráján, ahová Trump idén nem is akar elmenni. (Alec Baldwin azonnal bejelentette, hogy szívesen helyettesíti az elnököt.)

Bezzeg az új amerikai elnökről hamar kiderült, hogy nem bírja a kritikát, minden bíráló megjegyzést kikér magának, s azonnal visszavág. Nem telt hát bele sok idő, s máris háborúskodásban állt az újságírókkal. Munkatársai szerint Trump túl sokat nézi a tévét (Baldwin paródiáját is) és nem csinált titkot belőle, hogy az nagyon nem tetszik neki. „Megpróbáltam nézni a Saturday Night Live-ot – nézhetetlen! Teljesen elfogult, nem vicces, s Baldwin ennél rosszabb nem is lehetne. Szomorú!” – írta Twitteren az elnök. Baldwin ugyancsak Twitter-üzenetben válaszolt: „Tegye közzé az adóbevallását, akkor abbahagyom.”

A 45. elnök sértődékenységét mutatja: hosszú hónapok elteltével sem tud belenyugodni abba, hogy Hillary Clinton több szavazatot kapott, mint ő. „Donald Trump alighanem jobban örülne, ha ő kapta volna a több voksot, s elveszítette volna az elnökválasztást, nem pedig fordítva” – viccelődött a minap az ABC tévé esti show-jának vezetője. Jimmy Kimmel még az Oscar-díjátadón is Trump rovására sütötte el legjobb poénjait.

Trump igazi „aranybánya” az amerikai tévétársaságok showműsorai számára – írta a brit Financial Times napilap a nézettségi adatok és a hirdetési bevételek ugrásszerű növekedéséről beszámolva. A Daily Show utolérhetetlen humoristája, Jon Stewart visszavonulása ugyan nagy űrt hagyott hátra, de egykori kollégái ma más csatornákon a maró politikai szatírával aratnak igazán. Steven Colbert, a CBS Late Show című műsorában például sokáig elég visszafogottan szerepelt, de mióta beleerősített a Trump-bírálatba, a múlt nyári mélypont óta 30 százalékos nézettség-növekedéssel februárban az élre ugrott, megelőzve az NBC Tonight Show üdvöskéjét, Jimmy Fallont, aki addig a nézettségi versenyt vezette. A Saturday Night Live 24 éve a legnagyobb nézettségnek örvend a Nielsen-felmérés adatai szerint. Alec Baldwin népszerűsége egekbe szökött, mióta Trump bőrébe bújva paródiázik. Hamarosan új műfajban próbálja ki magát: memoárt ír „Az elképesztően izgalmas történet belülről: első fantasztikus évem a Fehér Házban” címmel. Az „ál-elnöki memoárt" november 7-én dobják piacra, s garantáltan a bestseller-lista élére kerül majd.

Még Baldwin bombasikerét is lekörözte azonban Melissa McCarthy színésznő gyilkos paródiája az új fehér házi szóvivőről. Sean Spicer azzal mutatkozott be az újságíróknak, hogy a nyilvánvaló tényeknek ellentmondva, főnöke véleményét megismételve azt állította, rekordméretű tömeg volt Trump beiktatási ünnepségén, s azóta is védelmébe veszi az – úgymond – „alternatív tényeket”. McCarthy dühe tetőpontján a szóvivői pulpitussal buldózerként gázolt az újságírók közé. A paródia nem is túlzott igazán, hisz Spicer több, az elnököt bíráló médiumot kitiltott egy tájékoztatóról, sőt, még saját munkatársai telefonját is ellenőrizteti, kiszivárogtatók után szaglászva.

Németország

A politikai szatíra fogalma az Európai Unióban sem ismeretlen. A német Martin Sonneborn, a PÁRT nevű 2004-ben alapított képződménye színeiben, 2014-ben került az Európai Parlamentbe. Az idei év elején saját apját, Engelbert Sonnebornt javasolta német államfőnek, akinek persze semmi esélye sem volt, hogy legyőzze Frank-Walter Steinmeiert. Igaz, nem is feltétlenül ez volt a cél. Némi iróniával – Angela Merkelre, Németország édesanyjára, Muttijára utalva – azt közölte: Engelbert Sonneborn „mindenki édesapja lesz”. Elmondta, apja nem mond semmilyen beszédet sem, csak ha megválasztják, s jól megfizetik. S hogy milyen lenne elnöknek? „Unalmas. Aztán valamikor elmegy a Balkánra, ott beszélni fog. Kedvenc témája a nyaralás lesz”. Sonneborn Donald Trumpról is kifejtette véleményét. „Végre olyan időket élünk, amikor a család értékei számítanak is valamit, mint Donald Trump esetében”.

Akad olyan német komikus, akinek poénjai hallatán egyesek arcára fagyott a mosoly. A szintén német Jan Böhmermann humorát nagyon nem tudta értékelni Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki börtönbe is akarta záratni a humoristát. Böhmermann a ZDF Neo Magazin Royale műsorában gúnyverset olvasott fel, melynek céltáblája épp a török elnök volt. Erdogan eljárás indíttatott a humorista ellen: a berlini török nagykövetség a német büntető törvénykönyv egy ősrégi, régen feledésbe merült paragrafusa alapján kérte a műsorvezető felelősségre vonását. Angela Merkel német kancellár 2016. április 15-én bejelentette, kormánya eleget tesz Ankara kérésének, de a felhatalmazás az eljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány eleve bűnösnek tartja Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hol húzódik a véleménynyilvánítás, a sajtószabadság és a művészet szabadságának határa. Az ügy a mainzi ügyészséghez került, amely az eljárás megszüntetését rendelte el arra hivatkozva, semmi sem bizonyítja azt, hogy Böhmermann valóban meg akarta sérteni a török elnököt és az sem egyértelmű, hogy a vers egyáltalán sértésnek tekinthető-e.

Visszalő a kacsa és a pingvin
A politikai szatíra szerzői időnként nem humoristák, hanem a közösségi oldalak felhasználói. Törökországban a CNN Türk a Gezi parki tüntetések alatt pingvinekről szóló dokumentumfilmet sugárzott. A török közösségi oldalakat a felhasználók ezután pingvinekkel tűzdelték tele. 2013 júliusában, a Tienanmen téri tüntetések kitörésének 24. évfordulóján pedig a kínai mikroblogon, a Weibón műanyag sárga kacsák képei bukkantak fel, akik a Mennyei béke terén masíroztak.

Egyiptom

A közel-keleti politikusok sem kivételes humorérzékükről ismertek. Mohamed Murszi volt egyiptomi elnök céltáblája (a 2013 júliusi puccs óta a börtön vendégszeretetét élvezi), természetesen még államfői tisztségének betöltése alatt az egyik legismertebb egyiptomi humorista volt, akit őrizetbe is vettek. Az egyébként szívsebészként kenyerét kereső Basszem Jusszefet a hatóságok azzal vádolták, szatirikus műsorában megsértette az iszlámot és Mohamed Murszi akkori államfőt. Jusszef a vezető egyiptomi szatirikus televíziós show, az el-Bernameg (A program) műsorvezetője. A humorista ugyan még az év őszén visszakerült a képernyőre, de a politikai szatíra műfaja Abdel Fattah esz-Szíszi elnök idején sem vált sokkal népszerűbbé. Tavaly májusban tartóztatták le az „Utcagyerekek” nevű csoport öt tagját, mivel kifigurázták az államfőt.

Észak-Korea

A politikai szatíra, legyen bármennyire abszurd is, időnként hihetővé válik, ami azt jelzi: egyre abszurdabb világban élünk. Amikor 2012-ben az Onion című amerikai szatirikus lap Észak-Korea kis vezérét, Kim Dzsong Unt választotta a legszexisebb politikusnak, a kínai People’s Daily ezt el s hitte, s 55 fotóval ünnepelte meg a remek választást.

Felfüggesztett börtön járt a graffitiért
Nálunk szinte teljesen eltűnt a politikai szatíra műfaja. Mutatóban maradt néhány ilyen felület csupán a legutolsó időkig, bár a Heti Hetes felvételeit épp az elmúlt hetekben állították le. Voltak ugyan előzményei a folyamatnak, hiszen a 17 évvel ezelőtt indult, 10. adásával 2 milliós nézettséggel rekordot döntő produkció 2012-ben került az RTL Klubról az RTL II csatornára. A Heti hetes az első Orbán-kormány idején 1999 szeptemberében startolt. Sokak szerint ehhez az induláshoz kellett az akkori politikai környezet is. Talán egyáltalán nem véletlen, hogy épp a harmadik Orbán-kormány időszakára esett a műsor bezárása.
A hazai színházi életből is hiányzik a direkt politikai szatíra, talán néhány alternatív formáció engedheti meg magának, hogy egy-egy előadásban erőteljesebben fogalmazzon, vagy bírálja a regnáló hatalmat. Néhány rendező a jobb oldali sajtó szerint leginkább Alföldi Róbert, Mohácsi János, Mundruczó Kornél és Schilling Árpád használ a színpadon aktuálpolitikára utaló elemeket. Pintér Béla A bajnok című előadása is súrolja a műfajt, hiszen a főszereplője egy zűrös ügyekbe keveredő polgármester.
Sajátosan magyar jelenség a kormánypárti humor, erre évek óta jó példa Fábry Sándor humorosnak szánt showműsora, csökkenő nézettsége mellett is. A műsor gerincét – az altesti poénokon túl – az ellenzékre, az ellenzéki szavazókra illetve az ellenzéki politikusokra kihegyezett (gyakran goromba, személyeskedő) élcelődés adja. Fábry szakított Hofi Géza örökségével, nem a "gőzkiengedés" stratégiáját választotta, nem arra használja fel a humort, hogy megfricskázza a fennálló hatalmat, éppen az ellenkezőjét teszi. A politikai szatíra egyetlen sikeres és megmaradt terepe a magánkézben lévő Hócipő hetilap. Változatlan színvonalon tartja magát az ATV-én Sas József kabaréja, a Klubrádióban pedig a Kinevetsz a végén! című műsorral lopták be a humort.
A hazai képzőművészek radikálisabbak: 2008-ban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Sugár Jánost, amikor konceptuális graffitit fújt budapesti falakra „Wash your dirty money with my art”, azaz „Mosd a piszkos pénzedet tisztára a művemmel" szöveggel. 2009-ben Kósa Lajos, debreceni polgármesterként letiltatta a városban tartott, az abszurd politikai helyzetről szóló kiállításon Gerhes Gábor őt ábrázoló fejszobrát. A magyarázat ez volt: nem akarta, hogy úgy tűnjön, ő maga rendelte a szobrot. DrMáriás Béla különböző stílusokban ábrázolja közszereplőinket (köztük Vajnát, Habonyt és Gyurcsányt), ezekből a Modemben nyílik kiállítása, legújabb képének címe: Botka László megnyeri a választásokat Vaszilij Kandinszkij műtermében. A politikai-művészi tudathasadásra Nagy Krisztina Tyereskova a jó példa. A festő a 2006-os Kossuth téri tüntetések idején művészeti akció keretében odaszékelt a Parlament épületéhez, ma inkább a miniszterelnök családjában is kedvelt Orbán-portrékat festi, de hogy ebben mennyi az irónia, arról a művész nem foglalt állást.
B. GY., K. SZ.

Trump a humoristák aranybányája

Publikálás dátuma
2017.03.10. 06:45
Madame Tussaud panoptikumában nagyon gondosan bánnak Trump híressé vált frizurájával FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS J. RATCL
A politikai szatíra nem a modern kor találmánya: már Arisztophanész is előszeretettel figurázta ki a korabeli görög elitet. Jópár évszázaddal később, a XVIII. században Honoré Daumier francia író, kijátszva a cenzúrát, gúnyrajzokat jelentetett meg az igencsak elhízott uralkodóról, I. Lajos Fülöpről. A politikai szatíra alapműve azonban George Orwell 1945-ben megjelent Állatfarmja. Ma ismét egyre népszerűbbé válik a műfaj, Donald Trumpnak köszönhetően.

Napjaink politikai szatírájának első számú alanya – helyesebben célpontja – az új amerikai elnök. Donald Trump legismertebb kigúnyolója a hollywoodi sztár, Alec Baldwin, Trump megszemélyesítője az NBC televízió Saturday Night Live című műsorában.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államokban ma nincs hálásabb téma, mint Trump ballépéseit kifigurázni. A milliárdos berobbanása az amerikai politikai életbe új távlatokat nyitott a politikai szatíra, a humoristák, karikaturisták, mémgyártók előtt. Utoljára talán Sarah Palin alaszkai kormányzónő vagy Dan Quayle egykori alelnök kínált ennyi muníciót a humoristáknak, mint az öntörvényű ingatlanbefektető, aki január 20. óta az Egyesült Államok első embere. Mindketten kispályások voltak azonban Trumphoz képest.

Az Apprentice (Gyakornok) valóságshow sztárjaként a manhattani ingatlanbefektető már kampánya előtt is országosan ismert volt, de sajátságos stílusa akkor vált sokkolóvá, amikor feltűnt a politikai színtéren. Nevetségessé tette magát, amikor azt bizonygatta, nem is kicsi a keze, s a férfiasságával is minden rendben. A FoxNews csatornától időközben másik tévéhez átigazolt Megyn Kelly műsorvezetőről egy vitafórum után azt mondta, azért tett fel ilyen kérdéseket neki, mert biztos menstruált. „Vér jött a szeméből és mindenéből” – botránkoztatta meg Trump az amerikaiakat. A kampányban és azóta is szinte naponta sorozza meg szókimondó Twitter-üzeneteivel a médiát, s bármennyien is tanácsolták neki, akkor sem hagyta abba a twitterezést, amikor beköltözött a Fehér Házba.

Elődje, Barack Obama két hivatali idejében a humoristáknak kevesebb dolguk akadt. Az első afrikai-amerikai elnök tökéletesen fogalmazott, mérsékelt volt, laza fellépésű, feleségével együtt szép párt alkottak, nem veszekedtek. Obamáék minden esti humoros tévéshow szívesen látott vendégei voltak, de rajtuk ritkán köszörülte nyelvét a média. Obamából senki nem akart, de nehezen is tudott volna viccfigurát csinálni, noha a 44. elnök nem volt sértődős, szívesen gúnyolódott saját magán, például a fehér házi tudósítók évenkénti gálavacsoráján, ahová Trump idén nem is akar elmenni. (Alec Baldwin azonnal bejelentette, hogy szívesen helyettesíti az elnököt.)

Bezzeg az új amerikai elnökről hamar kiderült, hogy nem bírja a kritikát, minden bíráló megjegyzést kikér magának, s azonnal visszavág. Nem telt hát bele sok idő, s máris háborúskodásban állt az újságírókkal. Munkatársai szerint Trump túl sokat nézi a tévét (Baldwin paródiáját is) és nem csinált titkot belőle, hogy az nagyon nem tetszik neki. „Megpróbáltam nézni a Saturday Night Live-ot – nézhetetlen! Teljesen elfogult, nem vicces, s Baldwin ennél rosszabb nem is lehetne. Szomorú!” – írta Twitteren az elnök. Baldwin ugyancsak Twitter-üzenetben válaszolt: „Tegye közzé az adóbevallását, akkor abbahagyom.”

A 45. elnök sértődékenységét mutatja: hosszú hónapok elteltével sem tud belenyugodni abba, hogy Hillary Clinton több szavazatot kapott, mint ő. „Donald Trump alighanem jobban örülne, ha ő kapta volna a több voksot, s elveszítette volna az elnökválasztást, nem pedig fordítva” – viccelődött a minap az ABC tévé esti show-jának vezetője. Jimmy Kimmel még az Oscar-díjátadón is Trump rovására sütötte el legjobb poénjait.

Trump igazi „aranybánya” az amerikai tévétársaságok showműsorai számára – írta a brit Financial Times napilap a nézettségi adatok és a hirdetési bevételek ugrásszerű növekedéséről beszámolva. A Daily Show utolérhetetlen humoristája, Jon Stewart visszavonulása ugyan nagy űrt hagyott hátra, de egykori kollégái ma más csatornákon a maró politikai szatírával aratnak igazán. Steven Colbert, a CBS Late Show című műsorában például sokáig elég visszafogottan szerepelt, de mióta beleerősített a Trump-bírálatba, a múlt nyári mélypont óta 30 százalékos nézettség-növekedéssel februárban az élre ugrott, megelőzve az NBC Tonight Show üdvöskéjét, Jimmy Fallont, aki addig a nézettségi versenyt vezette. A Saturday Night Live 24 éve a legnagyobb nézettségnek örvend a Nielsen-felmérés adatai szerint. Alec Baldwin népszerűsége egekbe szökött, mióta Trump bőrébe bújva paródiázik. Hamarosan új műfajban próbálja ki magát: memoárt ír „Az elképesztően izgalmas történet belülről: első fantasztikus évem a Fehér Házban” címmel. Az „ál-elnöki memoárt" november 7-én dobják piacra, s garantáltan a bestseller-lista élére kerül majd.

Még Baldwin bombasikerét is lekörözte azonban Melissa McCarthy színésznő gyilkos paródiája az új fehér házi szóvivőről. Sean Spicer azzal mutatkozott be az újságíróknak, hogy a nyilvánvaló tényeknek ellentmondva, főnöke véleményét megismételve azt állította, rekordméretű tömeg volt Trump beiktatási ünnepségén, s azóta is védelmébe veszi az – úgymond – „alternatív tényeket”. McCarthy dühe tetőpontján a szóvivői pulpitussal buldózerként gázolt az újságírók közé. A paródia nem is túlzott igazán, hisz Spicer több, az elnököt bíráló médiumot kitiltott egy tájékoztatóról, sőt, még saját munkatársai telefonját is ellenőrizteti, kiszivárogtatók után szaglászva.

Németország

A politikai szatíra fogalma az Európai Unióban sem ismeretlen. A német Martin Sonneborn, a PÁRT nevű 2004-ben alapított képződménye színeiben, 2014-ben került az Európai Parlamentbe. Az idei év elején saját apját, Engelbert Sonnebornt javasolta német államfőnek, akinek persze semmi esélye sem volt, hogy legyőzze Frank-Walter Steinmeiert. Igaz, nem is feltétlenül ez volt a cél. Némi iróniával – Angela Merkelre, Németország édesanyjára, Muttijára utalva – azt közölte: Engelbert Sonneborn „mindenki édesapja lesz”. Elmondta, apja nem mond semmilyen beszédet sem, csak ha megválasztják, s jól megfizetik. S hogy milyen lenne elnöknek? „Unalmas. Aztán valamikor elmegy a Balkánra, ott beszélni fog. Kedvenc témája a nyaralás lesz”. Sonneborn Donald Trumpról is kifejtette véleményét. „Végre olyan időket élünk, amikor a család értékei számítanak is valamit, mint Donald Trump esetében”.

Akad olyan német komikus, akinek poénjai hallatán egyesek arcára fagyott a mosoly. A szintén német Jan Böhmermann humorát nagyon nem tudta értékelni Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki börtönbe is akarta záratni a humoristát. Böhmermann a ZDF Neo Magazin Royale műsorában gúnyverset olvasott fel, melynek céltáblája épp a török elnök volt. Erdogan eljárás indíttatott a humorista ellen: a berlini török nagykövetség a német büntető törvénykönyv egy ősrégi, régen feledésbe merült paragrafusa alapján kérte a műsorvezető felelősségre vonását. Angela Merkel német kancellár 2016. április 15-én bejelentette, kormánya eleget tesz Ankara kérésének, de a felhatalmazás az eljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány eleve bűnösnek tartja Böhmermannt, vagy állást foglalna abban a kérdésben, hol húzódik a véleménynyilvánítás, a sajtószabadság és a művészet szabadságának határa. Az ügy a mainzi ügyészséghez került, amely az eljárás megszüntetését rendelte el arra hivatkozva, semmi sem bizonyítja azt, hogy Böhmermann valóban meg akarta sérteni a török elnököt és az sem egyértelmű, hogy a vers egyáltalán sértésnek tekinthető-e.

Visszalő a kacsa és a pingvin
A politikai szatíra szerzői időnként nem humoristák, hanem a közösségi oldalak felhasználói. Törökországban a CNN Türk a Gezi parki tüntetések alatt pingvinekről szóló dokumentumfilmet sugárzott. A török közösségi oldalakat a felhasználók ezután pingvinekkel tűzdelték tele. 2013 júliusában, a Tienanmen téri tüntetések kitörésének 24. évfordulóján pedig a kínai mikroblogon, a Weibón műanyag sárga kacsák képei bukkantak fel, akik a Mennyei béke terén masíroztak.

Egyiptom

A közel-keleti politikusok sem kivételes humorérzékükről ismertek. Mohamed Murszi volt egyiptomi elnök céltáblája (a 2013 júliusi puccs óta a börtön vendégszeretetét élvezi), természetesen még államfői tisztségének betöltése alatt az egyik legismertebb egyiptomi humorista volt, akit őrizetbe is vettek. Az egyébként szívsebészként kenyerét kereső Basszem Jusszefet a hatóságok azzal vádolták, szatirikus műsorában megsértette az iszlámot és Mohamed Murszi akkori államfőt. Jusszef a vezető egyiptomi szatirikus televíziós show, az el-Bernameg (A program) műsorvezetője. A humorista ugyan még az év őszén visszakerült a képernyőre, de a politikai szatíra műfaja Abdel Fattah esz-Szíszi elnök idején sem vált sokkal népszerűbbé. Tavaly májusban tartóztatták le az „Utcagyerekek” nevű csoport öt tagját, mivel kifigurázták az államfőt.

Észak-Korea

A politikai szatíra, legyen bármennyire abszurd is, időnként hihetővé válik, ami azt jelzi: egyre abszurdabb világban élünk. Amikor 2012-ben az Onion című amerikai szatirikus lap Észak-Korea kis vezérét, Kim Dzsong Unt választotta a legszexisebb politikusnak, a kínai People’s Daily ezt el s hitte, s 55 fotóval ünnepelte meg a remek választást.

Felfüggesztett börtön járt a graffitiért
Nálunk szinte teljesen eltűnt a politikai szatíra műfaja. Mutatóban maradt néhány ilyen felület csupán a legutolsó időkig, bár a Heti Hetes felvételeit épp az elmúlt hetekben állították le. Voltak ugyan előzményei a folyamatnak, hiszen a 17 évvel ezelőtt indult, 10. adásával 2 milliós nézettséggel rekordot döntő produkció 2012-ben került az RTL Klubról az RTL II csatornára. A Heti hetes az első Orbán-kormány idején 1999 szeptemberében startolt. Sokak szerint ehhez az induláshoz kellett az akkori politikai környezet is. Talán egyáltalán nem véletlen, hogy épp a harmadik Orbán-kormány időszakára esett a műsor bezárása.
A hazai színházi életből is hiányzik a direkt politikai szatíra, talán néhány alternatív formáció engedheti meg magának, hogy egy-egy előadásban erőteljesebben fogalmazzon, vagy bírálja a regnáló hatalmat. Néhány rendező a jobb oldali sajtó szerint leginkább Alföldi Róbert, Mohácsi János, Mundruczó Kornél és Schilling Árpád használ a színpadon aktuálpolitikára utaló elemeket. Pintér Béla A bajnok című előadása is súrolja a műfajt, hiszen a főszereplője egy zűrös ügyekbe keveredő polgármester.
Sajátosan magyar jelenség a kormánypárti humor, erre évek óta jó példa Fábry Sándor humorosnak szánt showműsora, csökkenő nézettsége mellett is. A műsor gerincét – az altesti poénokon túl – az ellenzékre, az ellenzéki szavazókra illetve az ellenzéki politikusokra kihegyezett (gyakran goromba, személyeskedő) élcelődés adja. Fábry szakított Hofi Géza örökségével, nem a "gőzkiengedés" stratégiáját választotta, nem arra használja fel a humort, hogy megfricskázza a fennálló hatalmat, éppen az ellenkezőjét teszi. A politikai szatíra egyetlen sikeres és megmaradt terepe a magánkézben lévő Hócipő hetilap. Változatlan színvonalon tartja magát az ATV-én Sas József kabaréja, a Klubrádióban pedig a Kinevetsz a végén! című műsorral lopták be a humort.
A hazai képzőművészek radikálisabbak: 2008-ban felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Sugár Jánost, amikor konceptuális graffitit fújt budapesti falakra „Wash your dirty money with my art”, azaz „Mosd a piszkos pénzedet tisztára a művemmel" szöveggel. 2009-ben Kósa Lajos, debreceni polgármesterként letiltatta a városban tartott, az abszurd politikai helyzetről szóló kiállításon Gerhes Gábor őt ábrázoló fejszobrát. A magyarázat ez volt: nem akarta, hogy úgy tűnjön, ő maga rendelte a szobrot. DrMáriás Béla különböző stílusokban ábrázolja közszereplőinket (köztük Vajnát, Habonyt és Gyurcsányt), ezekből a Modemben nyílik kiállítása, legújabb képének címe: Botka László megnyeri a választásokat Vaszilij Kandinszkij műtermében. A politikai-művészi tudathasadásra Nagy Krisztina Tyereskova a jó példa. A festő a 2006-os Kossuth téri tüntetések idején művészeti akció keretében odaszékelt a Parlament épületéhez, ma inkább a miniszterelnök családjában is kedvelt Orbán-portrékat festi, de hogy ebben mennyi az irónia, arról a művész nem foglalt állást.
B. GY., K. SZ.