Előfizetés

Tanulás robotokkal

Publikálás dátuma
2017.03.10. 06:16

A mesterséges intelligencia ma már életet is menthet, hiszen orvosi diagnózisok felállításakor is szerepet kap, és jelentősége egyre nő. Mit hozhat a jövő, és hogyan segít a gépi tanulás például az oktatásban? A Telenor 14. Okostelefon Akadémiájának előadói ezekre a kérdésekre adtak válaszokat.

Az idei első Telenor Okostelefon Akadémiájának egyik fő témája a mesterséges intelligencia volt. Az IBM első elnökéről, Thomas J. Watsonról elnevezett kognitív számítógép 2011-ben képes volt győzelmet aratni az ember felett a Jeopardy! című népszerű amerikai televíziós vetélkedőben. Ez fordulópontot hozott az addig évtizedekig programozott korszakát élő számítástechnikában: beköszöntött a kognitív korszak. Ez azt jelenti, hogy míg a korábbi évtizedekben a számítógépek csupán a beléjük programozott utasításokat hajtották végre, addig a kognitív gépek olyan problémákkal is foglalkozni tudnak, amelyeknél az érzékelés, a tapasztalat is szerepet játszik, ráadásul tanulni is képesek – mondta Sepp Norbert, az IBM Magyarországi Kft. Watson-nagykövete.

Természetesen az IBM gépi intelligenciáját azóta egy sor egyéb területen alkalmazzák: például MR-felvételek vagy a kórtörténet elemzésével segíti az orvosokat diagnózisok felállításában. Watsont ugyancsak használják már alvászavarok vizsgálata során az alvásról gyűjtött adatok elemzésére, genetikailag örökölt betegségekkel kapcsolatos szakmai tanácsadásra is. Sepp Norbert szerint az elkövetkezendő években további területeket is meghódít majd a kognitív számítástechnika, amely alkalmazásának egyik fontos előnye, hogy algoritmusai az embertől eltérően elfogulatlanul hoznak döntéseket.

Sokan valószínűleg nem tudnak róla, hogy már évek óta aktív használói egy neurális hálózaton alapuló, vagyis az emberi agy működéséhez hasonló mesterséges intelligenciának, hiszen például a Swiftkey nevű okostelefonos billentyűzet esetében is ez a technológia szolgáltatja gépelés során a szójavaslatokat. Nem véletlen, hogy ez sokkal hatékonyabban használható a korábbi következtető szövegbeviteli technológiáknál, amelyek még statisztikai módszereken alapulnak – derült ki Szalontay Zoltán, a Telenor vezető üzleti alkalmazás-tanácsadójának előadásából.

A jövőben a távközlési szolgáltatók ennél is szélesebb körben használhatják majd a mesterséges intelligenciát, például a felhasználók mozgásának és aktivitásának elemzésével hatékonyabban tudják majd skálázni a mobilhálózatok erőforrásait annak érdekében, hogy a felhasználók mindig a lehető legjobb minőségű mobilinternet-szolgáltatást kapják. Jelentős szerep hárul a gépi intelligenciára az ügyfélszolgálati területen is, ahol elsősorban a chatbotok segítségével végezhetők el egyszerűbb, például számlával kapcsolatos ügyek, emberi ügyintéző beavatkozása nélkül.

A robotok az oktatásban is jelentős szerepet kaphatnak: nem csak képesek lehetnek jobban motiválni a technológia világába már beleszületett gyerekeket, de egyes problémák, tananyagok könnyebb megértéséhez és bizonyos készségek fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Robotot már a magyar oktatásban is alkalmaznak, a Mechatronikai Szakgimnáziumban például egy Alpha 1 típusú oktatási roboton tanulják a programozást a diákok, akik egy látványos videót is készítettek az általuk táncolásra és egyéb mutatványokra is programozott gépről.

Az alumínium és polimer alkatrészekből álló testbe szerelt humanoid robot belsejében tizenhat darab szervomotor található, amelyek mindegyikét külön-külön programozni lehet. Azzal, hogy a megfelelő motorok a megfelelő időben, a megfelelő sebességgel elindulnak, a robot a legkülönbözőbb mutatványokra, például fél kezes fekvőtámaszok elvégzésére is rávehető. A robot programozásához semmilyen fejlesztői előképzettségre nincs szükség, vezérlését ugyanis egy Windowsra, Macre, iOS-re és Androidra elérhető program grafikus felületén keresztül végezhetik a gyerekek vezeték nélküli kapcsolaton keresztül. Ennek használatával egyrészt a programozáshoz szükséges logikai összefüggéseket tanulhatják meg játékos módon a gyerekek, másrészt pedig az alapvető fizikai törvények megértését is segíti a robot.

Forgalomlassítással fenyegetnek a BKV-nál

G.E.
Publikálás dátuma
2017.03.10. 06:15
Forgalmi központ az Őrs vezér téren - Népszava fotó
A BKV vezetése hónapok után először reagált a cégnél működő szakszervezetek bértárgyalási kezdeményezésére, miután a hét elején az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) egyhetes ultimátumot adott a vezérigazgatónak, hogy elindítsa a hivatalos bértárgyalásokat. 

A szakszervezetet vezető Nemes Gábor arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a vezérigazgatóság ma délelőttre összehívta a dolgozók körében 10 százaléknál nagyobb szervezettséggel rendelkező szakszervezeteket a cég „állandó bizottságának” ülésére. Az érdekvédők azonban ettől a fórumtól nem várnak érdemi előrelépést, mert a ritkán összehívott bizottság nem a bértárgyalások hivatalos terepe, ráadásul ezeken a megbeszéléseken a BKV vezérigazgatója még soha nem jelent meg, várhatóan ma sem vesz részt a beszélgetésben.

A főváros legnagyobb foglalkoztatója, a 9600 dolgozót alkalmazó BKV Zrt. a héten hozta nyilvánosságra humán stratégiáját, amelyben az szerepel, hogy a cég munkaerő helyzete ugyan stabil, de a következő időszakban évente ezer kilépő dolgozó utánpótlását kell megoldania. Ráadásul a 2016-os adatok szerint a távozók 40 százaléka buszsofőr, akiket nagyon nehezen lehet pótolni. A helyzet megoldására a cég is csak azt a megoldást látja, ha piaci szintre emelik az alapbéreket, ezért is érthetetlen a bértárgyalások eddigi merev elutasítása.

A közlekedési szakszervezet azzal számol, hogy ha a jövő hét közepéig nem történik érdemi lépés a bértárgyalások elindítására, akkor megkezdik beígért forgalomlassító akcióikat. Nemes Gábor példaként említette a jegyvásárlásokat gyakorlatilag leállító, korábban már kipróbált módszert, vagy a minden szabályt szigorúan betartó lehetőséget, aminek következtében autóbuszok tömegei maradhatnak a garázsokban.

Ahogyan a hét elején megírtuk, az EKSZ hónapokkal ezelőtt kezdeményezte, hogy az idén 15+5 százalékos béremelést kapjanak a BKV dolgozói, amiből az 5 százalék a legalsó kategóriák felzárkóztatását szolgálná. A bérkövetelés az állami szféra vállalatainak bérmegállapodásához hasonlóan 3 év alatt összesen 30 százalékos emelési igényt tartalmaz.

Megeszi a rozsda a Lánchidat

A Lánchíd és a Várhegy-alagút felújításának engedélyezési tervei, valamint a kiviteli tervei egyaránt elkészültek, a hatósági jóváhagyás még az idén megtörténhet – közölte a Várnegyed újsággal a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A híd és az alagút teljes körű felújítása utoljára 1986 és 1988 között volt. A szigetelések, a dilatációs szerkezetek és a láncközegek cseréje mellett fel kell újítani a járda és az út burkolatát is, valamint tenni kell a korrózió ellen is. Tarlós István főpolgármester 2016-ban 18 milliárd forintra becsülte a Lánchíd és a Váralagút teljes körű felújításának költségeit. A munka legkorábban az év második felében kezdődhet meg. Várhatóan komoly korlátozásokkal jár majd, akár két évre is lezárhatják a hidat a forgalom elől.

Még nem tudni, hogy ki nyeri majd a felújítást, de a korábbi tapasztalatok alapján a Jobbik aggódik, hogy itt is felüti majd a fejét a kormányzati korrupció. A költségeket illetően a radikális párt fontosnak tartja, hogy azok ne szálljanak el a Margit híd felújításához vagy a Puskás Ferenc Stadionhoz hasonlóan.

A felújítás kétségkívül ráfér a Lánchídra, hiszen ahhoz képest, hogy Magyarország egyik első számú látványossága, egyre romosabb állapotban van. Budapest ékkövét 1849-ben avatták fel, a szegélyeket megette a rozsda, a korrodált darabok hol lyukasak, hol szintén rozsdás fémlemezekkel vannak kipótolva. Bár maguk a tartó acélláncok karban vannak tartva, ettől függetlenül a növekvő üregek látványa elég ijesztő.