Előfizetés

Jön a nemzeti keresztény alaptanterv

Publikálás dátuma
2017.03.07. 21:33
Illusztráció/Thinkstock
Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) "sarokpontjai" között szerepel a nemzeti identitás megerősítése, valamint a hit- és erkölcstan hangsúlyosabb szerepe is - derült ki a nemzeti köznevelés tartalmi szabályozásának koncepciójáról szóló, lapunk által megismert munkaanyagból. Tehát Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tévedett, amikor már tavaly novemberben arról beszélt: az oktatás egyik legfontosabb feladata az, hogy jó magyart és jó keresztényt neveljen a diákokból, így a kormány ennek a nevelési elvnek rendeli alá az új Nat-ot is.

A koncepciót egyébként kedden ismertették a köznevelési kerekasztal tagjainak, majd röviden a sajtó képviselőinek is. Csépe Valéria, aki a köznevelési kerekasztal tartalomfejlesztési munkacsoportját vezette (keddtől már miniszteri biztosként felel a köznevelés tartalmi megújításáért) a tájékoztatón elmondta: radikálisan új szemléletű Nat-ot szeretnének létrehozni, amely követi a XXI. század elvárásait, de saját hagyományainkat is figyelembe veszi. Szó esett a kilencosztályos iskola bevezetéséről is, amit a kormány egyfajta "előképzőként" képzel el óvoda és általános iskola között. Csépe Valéria szerint a plusz évfolyamban az alapkészségek fejlesztésére helyeznék a hangsúlyt, áthidalva az iskola és az óvoda közti szakadékot.

"Versenyképes iskolát szeretnénk, olyan diákokkal, akik alkalmazkodni tudnak az új kihívásokhoz" - mondta, hozzátéve, a mostani Nat-nak komoly hiányosságai vannak, egy új tanterv bevezetése pedig kockázatokkal is jár, ezért azt a szakma legszélesebb körének kell megvitatnia.

Szerettük volna megtudni, mit értenek "a lehető legszélesebb kör" alatt, beleértik-e például azt a mintegy félszáz szakmai szervezetet, amelyek a Civil Közoktatási Platformba (CKP) tömörülve nem vesznek részt a kormányzati kerekasztal ülésein. "A CKP-nak nem kell véleményeznie az új Nat koncepcióját. A CKP nem szakmai szervezet, nekem pedig teljesen mindegy, hogy az ilyen szervezetek politikailag miket jeleznek" - mondta kérdésünkre Csépe Valéria a sajtótájékoztató után. Lapunknak azt is leszögezte, hogy bár keddtől miniszteri biztosként politikai terepen mozog, a politika "nem az ő asztala".

A miniszteri biztos szerint a kormány által létrehozott köznevelési kerekasztal "szakmailag megfelelően összetett". Arra a kérdésünkre, hogy a "széleskörű szakmai viták" továbbra is csak a köznevelési kerekasztalon belül zajlanak-e, nem kaptunk egyértelmű választ. "Hamarosan kialakítjuk az egyeztetés kereteit, utána minden lépésünkről tudni fognak" - mondta. Kérdeztük arról is, hogy ha a CKP valamelyik tagszervezete - például a Történelemtanárok Egylete - véleményezné az új nat-koncepciót, akkor ezt megteheti-e. "A Történelemtanárok Egyletének sem kell véleményeznie a koncepciót. Mi fogjuk kezdeményezni a szakmai megbeszéléseket, aki jön, az jön, aki nem, azzal én nem tudok mit kezdeni" - válaszolta.

 Az új Nat sarokpontjai

Hangsúlyos nevelési célok:

- a nemzeti identitás megerősítése

- az életvezetési készségek fejlesztése

- a mindennapos testnevelés

- új ismeretek (digitális, vállalkozói, pénzügyi) integrálása

- a művészettel és művészetre nevelés (kiemelten az ének és zene)

- etika, hit- és erkölcstan

A Nat funkcionális jellemzői:

- 21. századi tanulási formák, versenyképesség

- stabil tudás, rugalmas ismeretalkalmazás

- alapozás az életen át tartó tanuláshoz

- szilárd kulturális alapok

- a gondolkodás magasabb szintjei (matek, logika, természettudomány)

- belső világ, testi és lelki egészség

Kanyaró - A tizenöt hónaposnál kisebbekre a legveszélyesebb

A kanyarómegbetegedéseknél a legveszélyeztetettebbek a tizenöt hónaposnál fiatalabb gyermekek, ha van a környezetükben ilyen beteg - ezt Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke mondta az állami televízióban.

1969 és 1989 között csak egy oltást adtak a gyerekeknek, azt gondolták, hogy ha ezt valaki egyszer megkapja, az élete végéig elég. Később azonban kiderült, hogy szinte minden ilyen esetben szükség van egy második oltásra is ahhoz, hogy kialakuljon az életre szóló védettség. Az 1989-ben születettek ezért már két oltást kaptak.

Póta György elmondta, hogy a makói kórházban a korábbi korosztályba tartozók betegedtek meg, szerencsére valamennyiüknél enyhe lefolyású a betegség. Azonban az enyhe betegség alatt is ugyanúgy fertőz a páciens, és az oltást tizenöt hónapos kortól lehet adni, ezért a legveszélyeztetettebbek az annál fiatalabbak. A betegség magas lázzal jár, mint általában a vírusfertőzések, erős fejfájással, hányással, és a kanyaróra nagyon jellemző az egész testen jelentkező kiütés, amely a szájban is megjelenik - ismertette.

Arra kitérve, hogy Romániában tizenhatan haltak meg kanyaróban, Póta György azt mondta: ha sokan nem oltatják be magukat, akkor a közösségi védelem megszűnik, és így megjelenik a betegség. Az, hogy Magyarországon mindenkit beoltottak, nem azt jelenti, hogy a vírus ne létezne, csak nem kapta el senki - tette hozzá, utalva arra, hogy az utolsó kanyarójárvány 1989-ben volt az országban.

Kanyaró - A tizenöt hónaposnál kisebbekre a legveszélyesebb

A kanyarómegbetegedéseknél a legveszélyeztetettebbek a tizenöt hónaposnál fiatalabb gyermekek, ha van a környezetükben ilyen beteg - ezt Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke mondta az állami televízióban.

1969 és 1989 között csak egy oltást adtak a gyerekeknek, azt gondolták, hogy ha ezt valaki egyszer megkapja, az élete végéig elég. Később azonban kiderült, hogy szinte minden ilyen esetben szükség van egy második oltásra is ahhoz, hogy kialakuljon az életre szóló védettség. Az 1989-ben születettek ezért már két oltást kaptak.

Póta György elmondta, hogy a makói kórházban a korábbi korosztályba tartozók betegedtek meg, szerencsére valamennyiüknél enyhe lefolyású a betegség. Azonban az enyhe betegség alatt is ugyanúgy fertőz a páciens, és az oltást tizenöt hónapos kortól lehet adni, ezért a legveszélyeztetettebbek az annál fiatalabbak. A betegség magas lázzal jár, mint általában a vírusfertőzések, erős fejfájással, hányással, és a kanyaróra nagyon jellemző az egész testen jelentkező kiütés, amely a szájban is megjelenik - ismertette.

Arra kitérve, hogy Romániában tizenhatan haltak meg kanyaróban, Póta György azt mondta: ha sokan nem oltatják be magukat, akkor a közösségi védelem megszűnik, és így megjelenik a betegség. Az, hogy Magyarországon mindenkit beoltottak, nem azt jelenti, hogy a vírus ne létezne, csak nem kapta el senki - tette hozzá, utalva arra, hogy az utolsó kanyarójárvány 1989-ben volt az országban.